A fordított ammónia

1-hydrazoic-acid

azoimid

Nincs az a gyerek, akinek meg ne lódítaná képzeletét az azoimid, mely, szemben a tegnap emlegetett ammónia NH3-as, unalmas, a klasszikus vegyértékelmélet alapján egyszerűen érthető képletével, HN3 névre hallgat. Erről a vegyértékelmélet is, a diffrakciós és spektroszkópiai eljárások is azt mutatják, amit várunk, hogy a szimmetria az ammóniával nem áll fenn: szó sincs arról, hogy a középpontban állna a hidrogén, és arról ágaznának el a nitridgyökök. Így persze már kevésbé varázslatos a vegyület, legalábbis az érdeklődő gyerek szemével nézve, de még mindig nem elég érdektelen ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk. 3-hydrogen-azide

2-theodor_curtiusA vegyületet a nitrovegyületek kimagasló szakértője, Julius Wilhelm Theodor Curtius (1857 – 1928) fedezte fel 1890-ben. Beszámoló cikkének címe a dallamos Ueber Stickstoffwasserstoffsäure (Azoimid), azaz A nitrogénhidrogénsavról (azoimid).[1] Eljárása lényegében a mai szintézis fő vonalát követi. A „recept” számos helyen fellelhető. Bár a végtermék ijesztően füstölög, különösen irritálja a nyálkahártyát, veszedelmesen mérgező, végezetül jókorát robban, nem felelőtlen ismertetni a készítési eljárásának főbb vonalait, éppen mert ezzel tesszük félreérthetetlenné, hogy házi körülmények között reménytelen hozzáfogni. Általában véve sem tekinthető hatékony és könnyen felhasználható robbanóanyagnak. Először is levegőtől elzárt környezetben fémnátriumot kellene felolvasztanunk, és arra 320-350°C-on csontszáraz ammóniát engednünk.[2] (A legkisebb nedvesség már ezen a ponton feleslegessé tenne minden későbbi robbantási próbálkozást.)

2 Na + 2 NH3 → 2 NaNH2 + H2

Az így létrejött, az ammóniaszagot magában is hordozó és árasztó nátriumamidot (NaNH2) megolvasztjuk – olvadáspontja 210°C[3] –, és ezt kéjgázzal fújjuk:

2 NaNH2 + N2O → NaN3 + NaOH + NH3.

Láthatólag valamennyi ammóniát vissza is nyerünk. A keletkező nátriumazidból (NaN3) valamely erős savval felszabadíthatjuk az azoimidet. Ez utóbbi lépés hangzik a legegyszerűbben, valójában a részletek elég homályosak.[4] Bár a nátriumazid vízzel szemben viszonylag közömbös, súlyos katasztrófához vezet, ha a valóságos gyártási folyamatban oldószerként használt metilalkohol (CH3COOH) nedves. A negyvenes évek végén hét munkás halálát okozta egy ebből a figyelmetlenségből származó nagy erejű robbanás.[5] Az azoimid egyes származékai (ólomazid, jódazid) nem nagy erejű robbanóanyagok, de annál hangzatosabban csattannak, és olykor más, nehezen beinduló robbanóanyagok begyújtására használják némelyiket.


Békésebb vizekre evezünk, a szóeredet területére. A vegyület nevének első tagja az azo-csoportra utal, a két nitrogén alkotta -N=N- csoportra, az -imid, „kiszámíthatóan”, az =NH csoport. Ettől függetlenül az elnevezés nem szerencsés, mert az azoimid reakcióiban savként viselkedik, és az -N3 azidgyök válik le róla. Az utóbbi szóalkotás az „ammóniára” visszavezethető „-amid” kevesebb atomszámú „-imid” változata. Az „i” hang ilyenkénti becsúszása hétköznapi a szervetlen kémiában, példaként említhetünk olyan anionokat mint szulfit (szemben a szulfáttal), klorit (szemben a kloráttal). Az -imiddel szemben az -amid két hidrogént tartalmazó, egy vegyértékű gyök, ennek megfelelően például a karbamid CO(NH2)2, a karbimid (vagy izociánsav) CONH.
Ezzel csak a kémiai nevezéktanba pillantottunk bele. Az azo-, -azid atomcsoportok a nitrogén Antoine-Laurent de Lavoisier (1743 – 1794) által (1787-ben) javasolt francia nevéből, az azote-ból származnak. Az emögött meghúzódó megfontolás az volt, hogy a levegőt alkotó két fő gáz közül az oxigén „adja” az életet, míg a nitrogén „élettelen”, görögül ἀ- + ζωή, a + zoe, „élet nélkül”.[6]
A nitrogén nevének magyarosításával Irinyi János (1817 – 1895) próbálkozott. Nyelvújító javaslata a levegő fő alkotóelemére érthető módon volt „légeny”, de az ötlet nem bizonyult tartósnak.[7] De mi magának a nitrogénnek a néveredete? Ez kicsit csavarosabb, mint gondolnánk. Magát a francia nitrogène elnevezést Jean Antoine Chaptal (1756 – 1832) javasolta 1790-ben.Ebben az előtag a görög νίτρον, nitron származéka, az utótag, a –gène a gázok elnevezésében nem szokatlan „készítő”, „előállító”, „szülő”.[8] Megvizsgálandó tehát a görög előtag. A mosószódára, azaz nátriumkarbonátra (Na2CO3) használt egyiptomi ntr az alapja az azonos értelmű arab نطرون, naṭrun és a héber נֶתֶר, neter szavaknak.[9] Magának a szódának a szóeredete elég szövevényes ahhoz, hogy külön alkalommal vessük alaposabb vizsgálat alá. Számunkra itt elég annyi, hogy amikor sir Humphry Davy (1778 – 1829) 1807-ben elektrolízissel fémnátriumot és -káliumot állított elő, azok neveinek az angolban ma is használt sodiumot és potassiumot javasolta (az utóbbi okaival már foglalkoztunk). Ám Davy cikkének fordításakor Ludwig Wilhelm Gilbert (1769 – 1824) már a Kaliumot és a később megrövidült Natroniumot használta.[10] A „nátrium” szó eredete tehát „mosószódára” megy vissza, annak vegyi összetételére tekintettel teljes joggal. (A nátrium magyar nyelvújításkor javasolt nevei a szikany, szikeny voltak.) Meglepő módon azonban a nitrogén neve is a mosószódáéból származik. A középkorban ugyanis az angol nitre nevet fogalmi összezavarodás folytán elkezdték a salétromra (KNO3) is alkalmazni. A XVI. század végére a nitre már csak „salétromot” jelentett.[11] A nitrogén nevének első tagja tehát a salétrom összetételére utal.

4-sodn

vegytiszta szóda és salétrom


[1] Ueber Stickstoffwasserstoffsäure (Azoimid)

[2] a nátriumamid előállítása

[3] a nátriumamid tulajdonságai

[4] http://www.chemicalforums.com/index.php?topic=52299.0

[5] üzemi katasztrófa

[6] https://en.wiktionary.org/wiki/azote

[7] Kémiai elemek nevei

[8] nitrogen

[9] mosószóda

[10] a nátrium felfedezése és neve

[11] nitre

Reklámok

4 responses to “A fordított ammónia

  1. Csak tudnám, a bátyám mit robbantott nyolcadikos korában, bepacázva a frissen festett konyha plafonját!

    Kedvelik 1 személy

  2. Olykor egy paradicsom konzerv is elég hozzá …

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Szódák | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s