Napfivér, Holdnővér: búcsú a ptolemaidáktól

Többször is foglalkoztunk Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) hadvezérének, a későbbi I. Ptolemaios Soternek („Megváltó”, Kr.e. 367 – 282) egyiptomi rezidenciájú, Egyiptom területét sokszor túllépő dinasztiájával, így talán nem érdektelen áttekintenünk a ptolemaidák végső felszívódását, eltűnését a történelemből. VII. Kleopatra Filopatornak (Atyaszerető, esetleg: Atyja által szeretett, Kr.e. 70? – 30) Julius Caesartól (Kr.e. 100 – 44) született fiával, a „kis Caesarral”, Caesarionnal (Kr.e. 47 – 30), akit anyja halála után, XV. Ptolemaios Kaisar néven trónra lépve uralmának 11. napján öletett meg Octavianus (Kr.e. 63 – Kr.u. 14), a későbbi Augustus császár azon az alapon, hogy Julius Caesartól való származását csak színleli, már foglalkoztunk.

1 ParthiaCaesarionnak nem volt gyermeke, de Ralph Ellis rémlátomása szerint Caesarnak volt egy második gyermeke is Kleopatrától, Musa vagy Thea Urania (Kr.e. 46? – Kr.u. 4), aki IV. Fraates (Kr.e. 70 – Kr.e. 2) pártus sah felesége lett. Fiuk, a „kis Fraates”, Fraatakes († 4) V. Fraates néven lépett trónra, miután anyjával (bűnös szerelemben) szövetkezve megölték az amúgy szintén apagyilkos királyt. Az ő uralmukat is erőszakkal döntötték meg. Erről röviden Iosephus Flavius (37? – 100?) is beszámol A zsidók történetében. Hozzáteszi, hogy az általa Thermusának nevezett itáliai szolgálólányt Julius Caesar küldte a sahnak.[1] Ralph Ellist ennél is tovább ragadja fantáziája, amikor Thea Uraniát Szűz Máriával (Kr.e. 18? – ?), vagy annak anyjával, Szent Annával azonosítja.[2] Ami elméletének első felét illeti, mindamellett legalább elgondolkodtató. Hogy is mert volna Julius Caesar holmi „szolgálóleányokkal” kedveskedni a sahnak? (Igaz, itt azt a korrekciót kell tenni, hogy ez esetben nem ő küldte legfeljebb két éves leányát IV. Fraatesnek, hanem Augustus császár.) A leányból csakhamar első királynő lett, és udvari merészsége nem alacsony származásra vall. Ha valóban az ő gyermekük Julia Urania (Kr.e. 5? – 35), akkor az ő nemzetségneve utalhatna a nagyapjára.[3] (Akárhogy is, mindez nem menti a bulvárízű találgatást Jézus ptolemaida származásáról.)
Marcus Antoniustól (Kr.e. 83 – 30) Kleopatrának három gyermeke is született. Közülük a legfiatalabb, Ptolemaios Filadelfos (testvérét szerető, Kr.e. 36 – Kr.e. 29?) egészen biztosan nem házasodott meg, és utódjai sem lehetnek, bár karrierje hamar kezdődött. Kétévesen már Syria, Phoenicia és Cilicia uralkodója lett. Octavianus actiumi tengeri diadala (Kr.e. 31) után azonban a család sorsa megpecsételődött. Kleopatra öngyilkosságát követően Octavianus római diadalmenetében a másik két gyermeket súlyos aranyláncokba verve vonultatta fel. Legalábbis csak őket említi Cassius Dio (155? – 229?) a római történetírásában. (Emiatt vannak, akik feltételezik, Ptolemaios Filadelfos akkor már nem élt.) A két, mozogni is alig képes gyermek látványa általános részvétet keltett.[4]

2 ikrek

II. Kleopatra Selene (Kr.e. 40 – Kr.u. 5?) és Alexandros Helios (Kr.e. 40 – Kr.e. 25?)

De ki volt ez a másik két testvér? II. Kleopatra Selene és Alexandros Helios ikrek voltak. Marcus Antonius három éves korukban szánta el magát rá, hogy elismerje őket. Korántsem volt magától értetődő az elismerés (Julius Caesar is vonakodott megtenni ezt a lépést), mert közfelháborodást váltott ki, különös tekintettel ez esetben Marcus Antonius Rómában hagyott családjára. Ám ezúttal nyomós oka volt erre: egy intő égi jel, egy napfogyatkozás. Így vált az amúgy is nagy reményeket sugalló nevű Alexandrosból Nap, a kis Kleopatrából Hold. Az egyiptomi hagyomány ugyan férfinak képzeli a Holdat, de Marcus Antonius a görög hitre támaszkodott.[5] A botrányból Marcus Antonius fortélyosan vágta ki magát. Az életéről szóló fejezetet Plutarkhos (46? – 127?) Párhuzamos életrajzaiból már vizsgáltuk. A hadvezér érvelése szerint

a római birodalom nagysága nem abban mutatkozik, amit a rómaiak kapnak, hanem amit másoknak ajándékoznak; s hogy a nemes családok sok örökös és sok király nemzésével terjeszkednek. Az ő ősatyja Héraklésztől származik, aki nem bízta egyetlen nő méhére nemzetségének fenntartását, nem félt Szolón törvényeitől, sem attól, hogy felelősségre vonják, mert több nőt ejtett teherbe, hanem a természet rendje szerint lett számos nemzetség és család ősapja.

Máthé Elek (1895 – 1968) fordítása[6]

II. Kleopatra Selene egyes feltételezések szerint Kyrene kinevezett királynője lett Kr.e.34-ben, azaz hatévesen. A nagyreményű Alexandros Heliost Kr.e. 33-ban, azaz hétévesen eljegyezték Média Atropaténé királyának, I. Artavasdesnek (Kr.e. 59? – Kr.e. 20?) a lányával, Iotapával (Kr.e. 43 – ?). Leszármazottjairól nincs tudomásunk.

3 Atropatene

A gyermekek aranyláncos felvonultatása után Octavianus a neveltetésüket nővérére, Octavia Minorra (Kr.e. 69 – Kr.e. 11) bízta, aki Marcus Antonius özvegye volt.

4 Afrika

A Rómával sokáig hadakozó, ám történetünk idejére már pacifikált Numídia királya a fiatalon is bölcs és a rómaiakkal jó viszonyt tartó II. Juba (Kr.e. 52? – Kr.u. 23) volt egészen Kr.e. 25-ig, amikor a rómaiak áttolták Mauretaniába, melyhez hozzácsatolták Numídia nyugati felét is. Numídia maradékát megszállták, de Mauretania sem élvezhetett Rómától független státust.[7] Augustus helyesnek látta klienséhez, II. Jubához adni II. Kleopatra Selenét, jókora hozománnyal, és így elérte, hogy Róma jó viszonya Mauretaniával tartós legyen. II. Kleopatra Selenéhez is fűződnek bizonyos városi legendák: egyesek szerint ő lenne Mária Magdolna, aki ezek szerint lehetséges féltestvére Szűz Máriának.

5 Leonardo_da_Vinci_-_Virgin_and_Child_with_St_Anne_C2RMF_retouched

Ptolemaidák. Leonardo da Vinci (1452 – 1519): Szent Anna harmadmagával (1503?); Mária Magdolna a Nürnbergi Kódexből (1493). A fantázia határa a csillagos ég

Mások szerint II. Kleopatra Selene arcvonásai adták a mintát a Szabadságszoborhoz. Nekem nem úgy tűnik, de itt magunk is megítélhetjük.[8] Ennyiben futólag át is tekintettük VII. Kleopatra Filopator első generációs utódainak történetét, ám a mauretaniai ág további érdekességekkel szolgál.


II. Juba és első felesége, II. Kleopatra Selene nászából született egy újabb Ptolemaios (Kr.e. 13? – 40), akinek lehetett valami idegesítően lenyűgöző a megjelenésében: Suetonius (69? – 130?) a Császáréletrajzai Caliguláról (12 – 41) szóló fejezetében azt írja, a császár, aki amúgy dédunokája volt Marcus Antoniusnak, magához hívatta őt, az unokát Rómába, ám felháborította, hogy az díszesen csillogó bíbor köpönyegben jelent meg egy gladiátorjátékon, és ezzel magára vonta a figyelmet, emiatt kivégeztette.[9] Mások inkább azt valószínűsítik, részt vett a császár ellen Gnaeus Cornelius Lentulus Gaetulicus († 39) által szőtt összeesküvésben.[10] (Ez nem kizárható, hiszen Suetonius is megírja ugyanott, többen kedvet kaptak hozzá, hogy megöljék a dühöngő őrültet.) Testvérének, id. Mauretaniai Drusillának (Kr.e. 5? – ?) a sorsáról keveset tudunk, lehetséges utódokat is beleértve.[11] Ezzel tömören össze is foglaltuk az unokák generációját.


Ám nem kizárható, hogy Ptolemaios együtt élt a már említett Julia Urania nevű kurtizánnal Caesariában, Mauretania fővárosában (ma az algériai Cherchell).

6 Caesaria u

Cherchell, Caesaria utca

Ők, ha Ralph Ellisnek hihetünk, másodunokatestvérek. Julia Urania esetleges királynői rangjáról mindössze az általa felszabadított Julia Bodina hálás megemlékezése tudósít egy gyászfeliraton. Innentől a ptolemaiosi vérvonal követése kissé elhomályosul. Vannak, akik úgy tudják, született előbb egy esetleg Ptolemaios nevű, korán elhalt fia, majd egy esetleg Kleopatra nevű leánya is. Lehetséges, hogy született egy további lányuk, bizonyos ifj. Mauretaniai Drusilla (38? – ?). Itt szól bele nagyon zavaróan a történetbe Tacitus (56 – 117). Claudius (Kr.e. 10 – 54) alatt volt júdeai procurator egy felszabadított rabszolga, Antonius Felix (5? – ?). Így ír róla a Korunk története V. könyvében:

Claudius a királyok halála, illetőleg hatalmuk korlátozása után Iudaea tartományát római lovagokra vagy felszabadított rabszolgákra bízta, akik közül Antonius Felix mindenféle kegyetlenkedés és önkény közepette szolgalélekhez méltóan gyakorolta a királyi jogkört. Drusillát, Cleopatra és Antonius unokáját vette feleségül, úgyhogy Antoniusnak Felix az unokaveje, Claudius pedig az unokája volt.

Borzsák István (1914 – 2007) fordítása[12]

Felixszel az Újszövetségben is találkozunk, nem éppen hízelgő beállításban:

  1. Mikor pedig ezeket hallotta Félix, elhalasztá dolgukat, mivelhogy tüzetesebb tudomása volt e szerzet dolgai felől, és monda: Mikor Lisias ezredes alájő, dönteni fogok ügyetekben.
  2. És megparancsolá a századosnak, hogy Pált őrizzék, de enyhébb fogságban legyen, és senkit ne tiltsanak el az övéi közül attól, hogy szolgáljon néki, vagy hozzá menjen.
  3. Egynéhány nap mulva pedig Félix megjelenvén feleségével Drusillával egybe, ki zsidó asszony vala, maga elé hívatá Pált, és hallgatá őt a Krisztusban való hit felől.
  4. Mikor pedig ő igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről szólt, megrémülve monda Félix: Mostan eredj el; de mikor alkalmatosságom lesz, magamhoz hivatlak téged.
  5. Egyszersmind pedig azt is reményli vala, hogy Pál pénzt ad néki, hogy őt szabadon bocsássa: ezért gyakrabban is magához hivatván őt, beszélget vala véle.
  6. Mikor pedig két esztendő elmúlt, Félix utóda Porcius Festus lőn; és a zsidóknak kedveskedni akarván Félix, Pált fogságban hagyá.

ApCsel24[13]

Részletes kronológiai vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy Tacitus ezúttal melléfogott, és id. Mauretaniai Drusilla leányáról, az ifjabb Drusilláról lehet szó. Iosephus Flavius beszámol arról, hogy Antonius Felix I. Heródes Agrippa (Kr.e. 12 – 44) Drusilla (38 – 79) nevű lányát vette nőül (aki fiával együtt Pompeiinél vesztette életét). Ez utóbbi lehet az újszövetségi szereplő. Ugyanakkor Suetonius a Claudiusról szóló fejezetben Antonius Felixet mit „három királynő férjét” emlegeti. A Vezúv kitörésekor meghalt második Drusillát követte a rejtélyes harmadik feleség. Akármelyik Drusilla is lehetett az első feleség, a ptolemaiosi vérvonal továbbadódhatott Antonius Felix gyerekeibe, akik közül Antonia Clementiana jöhet számításba. Ugyanakkor neki több leszármazottjáról is maradt fenn híradás.

7 Homs_Governorate_with_DistrictsAz első Drusillát a második nem az ő elhalálozása révén követte, hanem Antonius Felix elvált tőle 54 és 56 között.

8 Syria-homs

Homs (Szíria)

10 Zenobia

Schmalz (1856 – 1935): Zenóbia királynő (240 – 275?) utolsó pillantása Palmyrára (1888)

Az már csak feltételezés, hogy ezt követően nőül ment Emesa (Homs) önmagában is rejtelmes királyához, Gaius Julius Sohaemushoz. Tőle, folytatódik a feltételezés, legalább két gyermeke született. Egyikük Gaius Julius Alexio, Emesa későbbi királya, valamint egy leány, Iotapi. A fiúnak is megpróbálják feltárni a leszármazottait, a leánynak is: utóbbiak között lenne Zenóbia, Palmyra királynője is.[14] (Erről különösen sok fantáziálgatás kelt lábra.)

9 Palmyra

Palmyra (Szíria)

Így érte utol a végzet a dicső Ptolemaios közepesen dicső leszármazottainak hosszú sorát: nyomuk a visszaszámolások, spekulációk, teóriák ködébe veszve oldódik szét.


[1] A zsidók története, XVIII/2/4

[2] Ralph Ellis álláspontja

[3] az álláspont elgondolkodtatóbb pillanatai

[4] VII. Kleopatra gyermekeinek sorsa

[5] VII. Kleopatra gyermekei a szakértő szemével

[6] http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/05.htm#35

[7] http://www.theodora.com/encyclopedia/n/numidia.html

[8] spekulációk II. Kleopatra Selene körül

[9] http://mek.oszk.hu/03200/03264/03264.htm#7

[10] II. Kleopatra Selene és családja

[11] https://www.geni.com/people/Drusilla/6000000016142137494

[12] http://mek.oszk.hu/04300/04353/html/01.htm#9

[13] http://mek.oszk.hu/00100/00161/html/uj/csel/chap024.html

[14] http://www.mlahanas.de/Greeks/Bios/DrusillaOfMauretania.html

Advertisements

One response to “Napfivér, Holdnővér: búcsú a ptolemaidáktól

  1. Visszajelzés: Lefekvés előtt | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s