A csencselés és a cambion

Alapvető fontosságú szavunkat, a „csent” mai értelmében 1628-tól, de tulajdonnévi alakban már 1138-tól kimutatják. Eredete ez idő szerint megfejtetlen.[1] Csábító a feltevés, még sincs semmi köze a csencseléshez. Ez utóbbi eredete közelebbre vezet.Egyik forrásunk a „húszas-harmincas évek cserkésztalálkozóira” viszi vissza a szó eredetét, amikor az egymás nyelvét korlátozottan értő fiatal résztvevők az angol change szó emlegetésével kezdeményeztek csereügyleteket. A szó 1945 után össznépi használatúvá bővült, amikor az ország a kereskedési viszonyok párezer évvel korábbi fejlettségi szakaszára zuhant vissza.[2] Másik forrásunk pontosítja az eredetet. Nem akármilyen cserkésztalálkozóról van ugyanis szó eszerint, hanem közelebbről az 1933-as dzsemboriról, a budapesti-gödöllői IV. Világjamboreeról.

1 BiPi

Horthy Miklós (1868 – 1957) és Robert Baden-Powell (1857 – 1941) megnyitják a IV. Világjamboreet

Az angol change, „cserélni”, (tulajdonosi szerkezetet stb.) „változtatni” ősi indoeurópai eredetre néz vissza. A kemb- vagy (s)kambos alakok értelme „hajlani”, amiből a „fordulni”, „változni” asszociáció támadt[3]. Ebből ered az előkelta kambos mint „hajlott”. Ez vezetett a gall kambyom, cambion, „változik” szavakhoz, és csak innen ment át a latin cambio, „csere” alakba. Ennek későlatin főnévi igenévi alakja, a cambiare lett az ófrancia changier, amiből a mai francia changer és – több fejlődési fokon keresztül – a mai angol change.[4]


2 Malleus

Most keservesebre váltjuk kis összefoglalónkat. A gall cambion a franciában mást is jelent. Heinrich Kramer (1430? – 1505) boszorkányüldöző inkvizítor sokáig nagy (anyagi) haszonnal forgatott alapvetése, a Malleus Maleficarum, Boszorkánypöröly fő helyen, szinte a mű élén, az I. rész III. problémájában teljes egyértelműséggel leszögezi: démonok és emberek közti interkurzus nem végződik fogantatással.

Nem véletlenül hagytuk le a szerzőpáros második tagját, a még Kramernél is nagyobb tekintélynek örvendő – és vele különösen feszült viszonyban álló – Jacob Sprengert (1436? – 1495): ma már az a valószínű, hogy neki semmi köze a könyvhöz, mindössze a könyv súlyát kívánták a szerzőségével megnövelni.[5]

Lehetséges azonban a megtermékenyítés, tárja fel a Boszorkánypöröly, két démon közvetítő szerepével. Egyikük az incubus, a hímnemű csábító szörny, mely éjszakánként, akár valami lidércnyomás, nőkre nehezedik, másikuk a succubus, a démon női változata, aki előbb a férfiembertől, ránehezedve, megszerzi annak ivarsejtjét, majd az incubusszal nászi frigyre lépve azt átadja neki, amit az incubus második ránehezedéssel ad tovább női áldozatának. (A megmosolyogtatóan bonyolult eljárás mára a succubus közreműködésére egyszerűsödött, aki ráadásul maga is ember.) Akárhogy is, az ilyen csatornákon át megszületett teremtményeket a Boszorkánypöröly még nem nevezi nevükön.[6]

3 Dore

Doré (1832 – 1883): Succubus (1881), Walker (1848 – 1925): Incubus (1870)

A név pedig, bár ez meg nem erősített konyhai etimológia, a hosszas átadássorozatot elnézve méltán cambion. Csak a rá következő századok jutnak el a tudományos leírásnak erre a fokára, mi több, az eljárást jelentősen lerövidítve elvetik az inkvizítor tanait arról, hogy nem lehetséges közvetlen megtermékenyítés démonok és emberek között. Erről tesz hitet Pierre de Rosteguy de Lancre (1553 – 1631) és Jean Bodin (1529? – 1596), mindketten koruk kiemelkedő teoretikusai és boszorkányégetői.

4 DictionnaireinfernalErről számol be a XIX. század elején Jacques Auguste Simon Collin de Plancy (1793 – 1881) általunk korábban már idézett műve, A pokol szótára (Dictionnaire Infernal)[7], bár az alapos és szellemes gyűjtemény első, 1818-as kiadásában még nincs szó a cambionokról [8].


[1] Etimológiai szótár

[2] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[3] change

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/change

[5] a Boszorkánypöröly szerzője

[6] Boszorkánypöröly

[7] A pokol szótára, 1844

[8] A pokol szótára, 1818

Advertisements

5 responses to “A csencselés és a cambion

  1. Néha nem figyelek eléggé, hogy észrevegyem a csatolt zeneművekben a csatolás szellemességét, de most szerencsére igen.

    Kedvelik 1 személy

  2. Egyáltalán nem égő 🙂 A lator (ladra) gazza.
    Közszönöm a hivatkozásokat.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s