Allegro barbarók

„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!

Illyés Gyula (1902 – 1983): Bartók (1955)[1]

kőbe kalapált gyűlölet,
allegro-barbaro-jelen,
polifón álom…

Szilágyi Domokos (1938 – 1976): Bartók Amerikában (1964, 1972)[2]

1 Szekely

Bartók (1881 – 1945), Kodály (1882 – 1967) és a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes 1910-ben.
A vonósnégyes tagjai a felső képen balról: a gordonkás kassai Kerpely Jenő lovag (1885 – 1954), az első hegedűs Waldbauer Imre (1892 – 1953), a brácsás Molnár Antal (1890 – 1983) és a második hegedűs Temesváry János (1891 – 1964)

 

Mindjárt az elején essünk túl az írásmódon. A zongoramű (Sz49 BB 63) címét hol Allegro barbaróként, hol Allegro Barbaróként látjuk. Magától értetődik, hogy ha Bartók úgy döntött, a cím írásmódjával is érzékeltetni akarja szándékát az elszakadásról az évszázados hagyománytól, és nagy B-t használ, akkor erre megfellebbezhetetlen joga van. De Bartókban nem munkált ilyen szándék. Az 1911-ben komponált darab letisztított fakszimiléje a Nyugat 1913-as évfolyamának első számában jelent meg[3]: 2 Allegro barbaro

Fel is merült, hogy magát a zongoradarabot Bartók éppen a Nyugat felkérésére írta volna, de ez valószínűtlen. (Miért várt volna a közlésével bármely fél is közel két évet?) 3 Denijs Dille

A flamand Denijs Dille, a legjelentősebb Bartók-kutatók egyike érthető módon sokat foglalkozott az életmű különösen nagy hatású, ikonikus darabjával. Mint írja, 1910 tavaszán Párizsban magyar napokat tartottak (Festival hongrois).[4] A március 12-ei hangversenyen Bartók zongorázott. A bagatelljeiből adott elő, továbbá az 1909-10 telén komponált, azaz akkor még frissnek számító I. román tánc (op.8a) is a műsoron szerepelt.

Általánosnak mondható vélemény szerint feledésbe ment a neve annak a francia kritikusnak, aki a hallottak alapján Bartókot jeunes barbares hongrois-nak, ifjú magyar barbárnak nevezte.[5] Ma már ebben inkább érzünk kedveskedő közvetlenséget, mint valamiféle szigort, Bartókra mégis mély benyomást tett, olyannyira, hogy el is határozta: rászolgál a címre.

4 Korniss Dezső 1975

Korniss Dezső (1908 – 1984): Allegro barbaro (1975)

Ebből a félig gunyoros, félig komoly elhatározásból született meg az Allegro barbaro.[6] Azaz, kapcsolódva a keringőkről szóló tegnapi fejezetünkhöz, merőben más okból és ihletettségből, mint amilyent a szerzők társadalomkritikájában olyannyira reménykedő utókor feltételez. Egyes feltevések szerint a címet Kodály javasolta, ám Bartók birtokában volt Alkan (1813 – 1888) 1857-ben kiadott Allegretto alla barbaresca című etűdje az összes moll hangnemen végigvonuló 12 darabos op.39-es sorozatból.

Sőt, kizárhatjuk, hogy mind Kodály, mind Bartók ne tudott volna Alkan egy még korábbi, 1847-ben publikált etűdjéről, az Allegro barbaróról, mely viszont az összes dúr hangnemen végigvonuló op.35-ös sorozat darabja.

A mű nagyon hamar népszerűvé, sőt elismertté vált. Hatásában az emberiség ősi kultúrája iránt felébredt alkotó figyelem másik nagy darabja, Sztravinszkij (1882 – 1971) 1913-ban Párizsban botrányos körülmények közt bemutatott, Szergej Pavlovics Gyagilev (1872 – 1929) Orosz Balettje számára írt Tavaszi áldozata mellé teszik, mutatis mutandis.

5 Klimt_Gyagilev

Klimt (1862 – 1918): Judit Holofernes fejével (1907-8); a Tavaszi áldozat táncosnője az Orosz Balettből (1913)

A Tavaszi áldozatot az elejétől (nem a „barbár” részektől) idézem, mert ez a hang, a feszülten várakozó, egyben mégis borzongatóan melankolikus érzés is jelen van az Allegro barbaróban:

Bartók állandó műsorszámai közé sorolta a technikailag sem jelentéktelen darabot, ám mire eljött 1926, Bartók „nagy éve”, számos remekmű, például az E-dúrban írt Szonáta (Sz80 BB88) születési éve, Bartók úgy látta, hogy repertoárját is frissíteni kell, és nem az „állandósult” I. román táncra, az Allegro barbaróra és más, „régi” művekre szorítkozni. Ettől függetlenül az Allegro barbarót sosem vette ki végérvényesen műsorrendjéből.[7]


[1] Illyés Gyula: Bartók

[2] Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában

[3] az Allegro barbaro a Nyugatban

[4] Denijs Dille tanulmányából

[5] kritikai észrevétel

[6] Allegro barbaro

[7] az Allegro barbaro keletkezése és utóélete

Reklámok

One response to “Allegro barbarók

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s