A koriander, az amfiszbéna és az ágyi poloska

1 korianderA minap ismerkedtünk meg Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök és botanikus álláspontjával (annak egy töredékével) a fekete korianderről, szóhasználatában Fekete Colandronról. Jó alkalom ez arra, hogy a növény híresebb névrokonának, a koriandernek a kultúrtörténetébe is egy pillantást vessünk barokkos, fegyelmezetlen szétágazásokkal. (Ámbár… ha biztosnak fogadjuk el a fekete koriander egyik említett beazonosítását, valóságos rokonok is, mindketten a zellerfélék családjába tartoznak.)

Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XX. könyvének 82. fejezete a Koriander: 21 gyógyhatás címet viseli. Közülük néhányat a tanulság kedvéért felsorolunk, mindjárt hozzátéve, hogy maga a szerző, rutinos elhárító formulákkal, többször biztosítja az utókort saját szkepsziséről. Mert ki gondolná (komolyan), hogy a koriander, napfelkelte előtt a párna alá helyezve, kitűnő a harmadnapos láz ellen? Kitűnően kezeli az epinyctist, azaz pirosas duzzanatok egy nemét, a bőrön képződött hólyagokat, sőt, mazsolával, a karbunkulust vagy darázsfészket is. Hogy ez utóbbi beazonosítását miért nem könnyítem a megértést segítő ábrával? Szolgáljon magyarázatul a tudományos leírása a maga kíméletlenségében: „kicsi, felszínes kelések csoportja, melyek a bőr alatt egymással összekapcsolódnak. Az összefolyt területek maguktól kifakadhatnak, és genny ürülhet belőlük”.[1]

2 pac

fokhagymátlan korianderes pác

A koriander rutával keverve kolera ellen is hatékony, mi több, az I. században élt afrodisiasi Xenokrates szerint a havi vérzést annyi nappal késlelteti, ahány szemet bevesz magjából az asszony. (Királyok megtévesztésének szándéka állhat ilyen manipulációk hátterében, gondolhatnánk, vagy, szelídebb, polgári viszonyok között háborítatlan utazások, fürdőkúrák reménye.) Marcus Terentius Varro (Kr.e. 116 – 27) azon a véleményen van, hogy finomra tört koriander köménnyel és ecettel meghintve bármiféle húst frissen tart nyári melegben is. (Nem próbálnám ki, de mint pác csábítóan hangzik.) Egyik különösen fontos gyógyászati haszna a koriandernek, hogy gyógyítja az amfiszbéna marását.[2] Ezt nem hagyhatjuk szó nélkül.


3 amfiszbéna

Az amfiszbéna vagy kétfejű kígyó testének két végén hordja két fejét. Ez az elsőre kevéssé praktikusnak tűnő testfelépítés mintegy megkettőzi támadóerejét. A szó a görög ἀμφίσβαινα, amfisbaina leszármazottja, amely az ἀμφίς, amfis, „mindkét” (irányba) és a βαίνω, baino, „megyek” szavak összetétele.[3]

Az amfiszbéna akkor jött világra először, amikor a Pegazus hátán Perseus Medusa fölé emelkedett és levágta a szörnyet. Ekkor Medusa vére Libya homokjára cseppenve hívta létre az újabb szörnyet. (Libya nem a mai Líbiát, hanem az azzal nem teljesen átfedő sivatagos területet jelenti a római szóhasználatban, továbbá magát Afrikát is a pars pro toto elve alapján.)

4 Cato minor

ifjabb Cato (Kr.e. 95 – 46)

A Julius Caesar (Kr.e. 100 – 44) ellen Libyán át felvonuló ifjabb Cato látta az amfiszbénát, amint katonák holttesteiből lakmározott.
Az amfiszbénát hívták a hangyák anyjának is, ám, gonosz mostohaként, az amfiszbéna nem életet ad a hangyáknak, hanem megfosztja őket attól a tápcsatornájában.[4] Claudius Aelianus (170? – 235?) is úgy értesít bennünket az Állatokról szóló művében (De natura animalium, 9.23), hogy az amfiszbénának két feje van a teste két végén.[5]

5 Amphisbaena alba

Amphisbaena alba („fehér amfiszbéna”), azaz barnahátú ibijara

Mindkét irányban ügyesen mozgó hüllők természetesen léteznek, de főleg az antikvitás iránti tisztelet mozgatta Linné (1707 – 1778) fantáziáját, amikor az ásógyíkok nemének az Amphisbaena tudományos nevet adta.[6] Ha testük két végén fejet hordó kígyók ma már nem is élnek az emberek fantáziájában, kétségtelenül tartják pozíciójukat a heraldikában.[7]


6 Coriandrum sativumA koriander etimológiája (talán) meglepő. Az ősforrás a görög κορίαννον, koriannon vagy κορίανδρον, koriandron, ami a latin coriandrum nevet (és a Coriandrum nemnevet) adta. Botanikusi körökben tartja magát a nézet, hogy a görög név alapja a κόρις, koris, a mai görögben κοριός, korios, azaz ágyi poloska, amelynek szaga a koriander éretlen termésének szagára emlékeztet. Ez a szag, ellentétben a címeres poloska által kipöffentett vegyi borzaloméval, nem minden orrnak kellemetlen. Az ágyi poloska illatát egyesek édesnek, mások dohosnak tartják, sőt, egy időben magát az ágyi poloskát korianderbogárként is emlegették.[8] Forrásunk megengedi azt a feltételezést, hogy a görög szó (kivételesen) nem indoeurópai eredetű, és az ősi alak együtt fejlődhetett az ágyi poloskára használt szóval.[9] A koriander spanyol szava, az ugyaninnen eredő cilantro az amerikai angolban a leveles részek megjelölésére szolgál.[10]

7 fruit

a koriander termése és az ágyi poloska

8 grilled-cilantro-chicken-pickled-tomato-avocado

korianderes csirke pácolt paradicsommal és avokádóval

Meglepő módon régi kedves ismerősünk is alátámasztja a botanikusok álláspontját: az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636). Etimológiái XVII. könyve 9. fejezetének 57. szakaszában a termesztve és vadon is élő koriandert az ágyi poloska egy másik latin szavával, a cimiciával nevezi meg, és magyarázatul a hasonlóságát hozza fel az ágyi poloskához (nem egyértelműsítve, mely vonásokban áll fenn a hasonlóság), melyre egy másik latin szót alkalmaz, a cimexet. Ugyanakkor a görög etimológiát is elmondja. A könyv egy későbbi oldalán (11. fejezet, 7. szakasz) a koriander további sajátos vonásairól számol be: édes borba áztatva nemi vágyat fokoz, nagyobb adagban őrjít, valamint fakuló hajat lehet vele színezni.[11]

9 Cilantro-Lime_Chicken_Wings

savanyúcitromos-korianderes csirkeszárny

Csak ismételni tudjuk, amit a fekete korianderről már elmondtunk. Ha az élettani hatásaiban nem is lehetünk biztosak, fűszerként csodákra képes.


[1] darázsfészek vagy karbunkulus

[2] A természet históriája, XX/82

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/amphisbaena

[4] az amfiszbéna kultúrtörténete

[5] Claudius Aelianus

[6] Linné és az Amphisbaena

[7] Heraldikai lexikon

[8] https://www.terminix.com/bed-bug-control/signs/odor/

[9] coriander

[10] coriander vs. cilantro

[11] Etimológiák

Reklámok

5 responses to “A koriander, az amfiszbéna és az ágyi poloska

  1. Ismét csak tűnődöm: Vajon ennek a dual core processzoros amfiszbénának az öntudata, amennyiben van neki ilyen, is megkettőződött? Nem tudom, mennyire lehet praktikus az ilyen teljesen osztott vezérlése egy lénynek? Valamilyen összeköttetésnek lennie kellett a két fej között. Persze, itt gondolnunk kell a mi két agyféltekénk munkamegosztására és erre is:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Corpus_callosotomy

    Kedvelik 1 személy

  2. Szolíd kalkulációm szerint egy ilyen megoldással 2×0 = 0 öntudata lenne, de az agyaknak ez csak a “legfelső” rétege. Ugyancsak nem a kéttudatúság okoz nehézségeket a sziámi ikreknek. Hanem például a két agy külön hormonháztartása. A hormonok a véráramba jutva fejtik ki hatásukat, így várható, hogy kétagyú lények hormonokban túltengenek, illetve hogy a háztartás felborul, hiszen mindkét agy külön-külön érzékeli a meglevő hormonszinteket.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: A szőlőszemtől a Furunkulus Kupáig | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Hősiesülés: az ifjabb Cato | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s