A nagyúr újabb eltévelyedése

Händel (1685 – 1759) opera- és oratóriumszereplői, tudjuk, olykor egészen más környezetben is feltűnnek, mint ahol megszoktuk őket. I. Khsajarsa, azaz Xerxes például nemcsak egyik utolsó operájának, az 1738-ban bemutatott Xerxesnek (HWV40) címszereplője, de Ahasvérus néven fontos szerepet játszik Händel első biblikus tárgyú oratóriumában, az 1718-ban írt (és az oratóriumi formához jobban igazodó módon 1732-ben átírt) Eszterben (HWV50a-b) is. A biblikus hagyomány ugyanis Xerxest Ahasvérussal azonosítja.

2 Esther-before-Ahasuerus

Artemisia Gentileschi (1593 – 1656?): Eszter Ahasvérus (Kr.e. 518 – 465) előtt

Az oratórium a bibliai történetbe ott kapcsolódik be, ahol Ahasvérus már kiválasztotta magának új feleségét, Esztert, aki ebből a pozíciójából, bár asszonyi önrendelkezése feláldozása árán, hatékonyan megvédheti népét, a zsidóságot az ellene törő Hámán népirtó tervei ellen. Az Úr útjai különösek: a lehetőség Eszter és népe előtt amiatt nyílik meg, mert Xerxes elbocsátja korábbi feleségét, Vástit.[1] Az elbocsátás körülményei különösek. Nemrég ritka eltévelyedés gyanúja alól igyekeztünk kimenteni Xerxest: a dendrofília „vádja” alól. Ezúttal nem lesz ennyire könnyű dolgunk: Vásti elbocsátásához a jelek szerint Xerxes egy másik nemi eltévelyedése vezetett.

1 Vásti elűzése

Veronese (1528 – 1588): Vásti elűzése

10 Hetedik napon, mikor megvídámult a király szíve a bortól, mondá Méhumánnak, Biztának, Hárbonának, Bigtának és Abagtának, Zetárnak és Karkásnak, a hét udvarmesternek, akik szolgálának Ahasvérus király előtt,
11 Hogy hozzák el Vástit, a királynét a király elé, királyi koronával, hogy megmutassa a népeknek és fejedelmeknek az ő szépségét; mert szép arcú vala.
12 De Vásti királyné nem akara menni a király szavára, mely vala az udvarmesterek által. Erre igen megharagudott a király, és az ő haragja felgerjede benne.
Eszt1[2]

A szövegkörnyezetek, megfogalmazások rabbinikus ismerői a laikus szemnek ártatlannak tűnő bibliai részletről kimutatják, hogy Vásti öltözékét nem egyszerűen kiegészítette volna a korona, hanem helyettesítette volna, azaz Ahasvérus meztelenül kívánta volna őt ország-világ színe előtt felvonultatni.[3] Ezt pedig, amint évszázadok, sőt: évezredek szexuálpatológiai vizsgálódásai bizonyítják, komolyabban kell vennünk, mint elsőre gondolnánk.

3 Honthorst_Solon

Honthorst (1592 – 1656): Solon (Kr.e. 638? – 558?) és Krőzus (Kr.e. 595 – 546?)

Herodotos (Kr.e. 484? – 425) a Történelem Krőzusról szóló fejezetében (I.7-12) megemlékezik a szintén líd királyi előd, Kandaules esetéről. A királyt olyannyira elbűvölte szépséges felesége látványa – nevét jóval később, a II. században alkotó Ptolemaios Khennos („Fürj”) említi először: Nyssia –, hogy örömét nem bírta magába fojtani, és a lídek körében különösen botrányosnak minősített „törvénytelenségbe” hajszolta egyik testőrét, Gygest († Kr.e. 678). Arra vette rá a rémülten szabódó testőrt, hogy lesse meg királyi légyottjukat, de vigyázva, az ajtó mögül, hogy ezt Nyssia ne vegye észre.

4 Gerome_Kandaules

Gérôme (1824 – 1904): A Kandaules király († Kr.e. 718) előtt álló meztelen feleség

Ám a királynő, minden elővigyázatosság dacára, talán mert kettős pupillája volt (Ptolemaios Khennos így magyarázza), észrevette a távozó Gygest. Nem mutatta haragját, de másnap magához rendelte, és válaszút elé állította. Ez így nem mehet tovább, és Gyges sem vonhatja ki magát az engedelmesség alól, ha annak teljesítése törvényszegő is. Ezért szabadon választhat: ketten megölik Kandaulest és Gyges mindenben az utóda lesz, vagy Gyges hal meg. Rövid költség-haszon-elemzés után Gyges az első felkínált lehetőség mellett döntött. A háborgó líd népet katonaságának csak úgy sikerült megjuháznia, hogy a delfi jósda is királyként ismerte el.[4] Közvetett jelet találunk arra, hogy Kandaules alakjára inkább megvetően mint sajnálattal tekintettek a későbbi korokban. Az ókor „hippi költője”, Hipponax (Kr.e. 541? – 487?) egy töredékében úgy ír, „Hermes, kutyafojtó, meóni nyelven Kandaules, tolvajok mestere, gyere, nyújtsd a kezed”. Fogalmunk sem lehet, Hipponax komolyan gondolta-e Kandaules nevének líd-meóni eredetét, de ettől függetlenül ez a szövegkörnyezet nem a leghízelgőbb Kandaules emlékének.[5]

5 Krafft-Ebing

Richard von Krafft-Ebing (1840 – 1902)

Richard von Krafft-Ebing azt az eltévelyedést, amikor a férfinak a kielégüléshez arra van szüksége, valaki más is gyönyörködjön a vele háló nőben, kandaulizmusnak nevezte el. A történelem mindenesetre több ilyen esetet is feljegyzett[6], mint dendrofíliát. A XVIII. századi Angliában nagy szónak számít, ha egy botrányt óriásinak mondunk. Márpedig sir Richard Worsley baronett (1751 – 1805) esete kiérdemli a minősítést. Őladységével, aki Seymour Dorothy Fleming (1758 – 1818) néven látta meg a napvilágot, külső szemlélő szemével nézve boldog, sőt példás családi életet éltek.

6 Worsley

Reynolds (1723 – 1792): Lady és sir Worsley

Ám vagy a baronett hanyagolta el túlságosan a ladyt, vagy a lady mája volt szerfelett fehér, a lady egyszer csak gyerekeit és férjét hátrahagyva megszökött egy kapitánnyal, férje barátjával, George Bissettel. Semmi kétség nem férkőzött a hűtlen elhagyás tényállásához, így a felszarvazott férj 1782-ben hatalmas összegre, 20 000 fontra perelte a csábító kapitányt.(Fogyasztói kosártól függően ez az összeg ma mintegy 2 000 000 fonttól 188 000 000 fontig terjedő összeget tesz ki.[7]) Ám a bíróság, elismerve a kárt, amely érte őt, az igényt redukálta, és egy szerényebb összeget ítélt meg neki: 1 shillinget (mai értékben mintegy 5 és 470 font között). Az esküdtek közel egy órai tanácskozást követően jutottak erre a döntésre, miután egy fürdői alkalmazott hölgy tanúsította: a kapitány nem egyszerűen megleste a ladyt fürdőzés közben, de erre maga a baronett bíztatta, mi több, ezt meg sem tehette volna, ha maga a baronett nem állítja őt a tulajdon vállaira, hogy kapitány barátja beláthasson a ladyhez.[8]

7 Gillray_bottom

a fürdőjelenet Gillray (1756? – 1815) ábrázolásában


[1] http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/eszter_konyve

[2] http://biblia.hit.hu/bible/21/EST/1

[3] Ahasvérus eltévelyedése

[4] http://mek.oszk.hu/00400/00466/00466.htm#2

[5] Hipponax-töredék

[6] kandaulisták az ókortól napjainkig

[7] a font egykori vásárlóértéke

[8] sir Richard Worsley baronett botránya

Advertisements

One response to “A nagyúr újabb eltévelyedése

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s