Nigellák: élet és halál urai

1 konkolyok

konkolyperje (szédítő vadóc) és vetési konkoly

Az általunk is többször idézett Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök a HERBARIVM. AZ FAKNAC FVVEKNEC NEVEKRŐL, TERMÉSZETEKről, és hasznairól című, posztumusz (1578-ban megjelent) kötetében[1] így ír a nigelláról:

Már az kisebb nyomozást kíván, hogy kibogozzuk, milyen három növényt sorol a nigellák közé Horhi Melius Peter. Ne riadjunk vissza a feladattól, mert eközben (talán) érdekességekre is fény derül.

Mindenekelőtt rögzítsük, mit mond szerzőnk. Az első fajként a Buza közöt valo Konkolyt az Lolium zizaniát említi, más nevén Fekete köményt. A második a Gith, Papauer nigrum, Fekete mák, és a továbbiakból kiderül, hogy ez egyúttal fekete Coriandrum névre is hallgat. A harmadik pedig, noha látszólag az elsőével azonosan indítja leírását, a valóságos, a vetési konkoly lehet. A nigellákról szóló fejezet bevezetőjének további részében Horhi Melius Peter megrója a czaczogó Matheolus Perusinust († 1480) és Giorgio Vallát (1447 – 1500), amiért a doktorok ellen szólnak írásaikban, miközben, lám, Pedanios Dioskorides (40 – 90), mikor arról ír, az egyik nigellafajtából kenyeret sütnek, akkor azon szükségképpen (és helyesen) a konkolyt érti.


Fokozzuk a zavart, szép sorjában. Olykor ezt követeli tőlünk az élet. Károli Gáspár (1529? – 1591) bibliafordítása többször említi a konkolyt, például Máté evangéliumának 13. fejezetében:

25 De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.[2]

Ugyanerről így ír a Vulgata:

25 cum autem dormirent homines, venit inimicus ejus, et superseminavit zizania in medio tritici, et abiit.[3]

A „fölé vetett” növény hű mása a görög változatnak:

25 ἐν δὲ τῷ καθεύδειν τοὺς ἀνθρώπους ἦλθεν αὐτοῦ ὁ ἐχθρὸς καὶ ἐπέσπειρεν ζιζάνια ἀνὰ μέσον τοῦ σίτου καὶ ἀπῆλθεν.[4] (en de to katheudein tus anthropus elthen autu o ekhthros kai epespeiren zizania ana meson tu kai apelthen.)

Forduljunk az arámi eredetihez. Ott[5] a kérdéses szó: 3 arami
Ennek jelentése kettős. A tágabb értelem gyom, a szűkebb értelem egy bizonyos gyom[6], mai megfejtés szerint konkolyperje (az angol megfelelő, a tare egy másik, nembiblikus jelentését, a „bükkönyt” bízvást kizárhatjuk).

9 kaszanyűg bükköny

kaszanyűg bükköny

Károli Gáspár tehát összekeveri a vetési konkolyt és a konkolyperjét (hivatalos nevén: szédítő vadóc, de a tájnyelvben más szép nyelvi alakulatai is vannak: részegfű, részegesfű, üszögös konkoly).
Mind a konkolyperje, mind a konkoly súlyos mérgezéseket okozhat. A konkolyperje magvai és az ott élő gombák fogyasztása az ott termelődő loliin hatására a lisztbe kerülve kis mértékben fejfájást, szédülést okoz, nagyobb mennyiségben részegséghez hasonló tünetegyüttest, sőt, olykor halált.[7] Ugyanakkor a konkolyban jelen levő gitagozid enyhébb lefolyásban kötőhártya-gyulladást és hányingert kelt, komolyabb esetekben keringési zavart, sokkot vált ki, mely légzésbénuláson át vezet a halálhoz.[8] Ha a tragikus végkifejletet leszámítjuk, a tünetek teljességgel eltérők, ami nem meglepő, hiszen maguk a növények csak nagyon távolról rokonok. A szédítő vadóc, azaz a konkolyperje (nem meglepően) a perjefélék családjába tartozó növény, a kalászosok közül az egyetlen „vérbeli” méreg, míg a vetési konkoly maga nem kalászos, csak élősködik rajtuk, valójában a szegfűfélék családját gyarapítja. A bibliai konkoly – éppen a kalászosokhoz hasonló megjelenése miatt, ami aljas szándékokat jobban megkönnyít, mint szegfűfélék odacsempészését a búzamezőkre – rendszertani alapon is minden valószínűség szerint a konkolyperje.[9] Még mindig az elsőnél tartunk Horhi Melius Peter felsorolásában, azzal a biztató fejleménnyel, hogy kikerülhetetlen okokból elintéztük a harmadik általa megjelölt fajt. Lolium zizania nevű rendszertani kategória ugyan nem létezik, de létezik az egymással azonos jelentésű lolium és zizania. A lolium éppúgy a szédítő vadóc latin neve, mint a zizania, azzal a különbséggel, hogy a lolium szóeredetét még nem fejtették meg[10], míg a zizania az ógörög ζιζάνιον, zizanion latin folytatása. A görög szó sumér eredetű: a zizan a sumér nyelvben „búzát” jelent.[11] (Emlékeztessünk rá: a szédítő vadóc hasonlít a búzára, a konkoly nem.) A görög és a latin bibliafordítások tehát helyesen alkalmazzák a szót.
A zizaniát Horhi Melius Peter tovább azonosítja a fekete köménnyel vagy kerti katicavirággal, ami öreg hiba, hiszen hatásaiban és megjelenésükben nagyon különböző növényekről van szó. A katicavirágok nemzetsége a boglárkafélék családja alá tartozik. A fekete kömény megjelenik Károli (1590-ben kiadott) bibliafordításában:

25 Nemde, mikor elegyengette színét, hint fekete köményt, és szór illatos köményt, s vet sorban búzát és árpát a kijelölt földbe, és tönkölyt a szélére?[12]

Ézs28

4 Kaldi

Nem hallgathatjuk el, hogy ugyanez a részlet a valamivel későbbi, Kaldi György (1573 – 1634)-féle 1626-os fordításban így hangzik:

25 Nem-de mikor annak szinét megegyenesiti, nem veti-e el a fekete koriandert, és el-hinti a köment, és a’ búzát rendszerént helyhezteti, és az árpát, és a’ kölest, és a’ ledneket az ő határiban?[13]

Úgy tűnik, a fekete kömény és a fekete koriander egy és ugyanaz a növény. De lássuk a Vulgatát:

Nonne cum adaequaverit faciem ejus, seret gith et cyminum sparget? et ponet triticum per ordinem, et hordeum, et milium, et viciam in finibus suis?[14]

A Vulgata a githről beszél. Újabb fordulóponthoz érkeztünk.


Pillanatnyi ismeretünk szerint (ahogy az olvasásban előrehaladunk) egy újabb, nagy erejű „csodabogárról”, a melanthionról („fekete virágú”) a Horhi Melius Peter által is nagyra becsült Pedanios Dioskorides is megemlékezik. Nagy hatású olaját a növény magvaiból éppúgy kisajtolhatják a hozzáértők, mint a gyökeréből.[15] De nézzük csak közelebbről ezt a kiváló gyógynövényt! Id. Plinius (23 – 79) sokat foglalkozik vele A természet históriája különböző fejezeteiben. Az általa gith néven emlegetett gyógyfű szóeredetét Antoine Laurent Apollinaire Fée (1789 – 1874) egyiptominak tartja. Id. Plinius a XIX. könyv 5. fejezetében már megemlíti[16], ám csak később, a XX. könyv 71. fejezetében részletezi a leírását. Azzal kezdi a terjedelmes ismertetést, hogy görög szerzők melanthion, illetve melaspermon („fekete magvú”) néven emlegetik. Nőszirom olajában hatékony a könnyezés ellen, de náthát is gyógyít, ha a porrátört magvakat lenvászon kendőre szórva szagolgatjuk. Ecettel bőrirritációkat gyógyít, főzete fogfájást mulaszt. A magvakat rágcsálva szájsebeket forraszt be. Szoptatós dajkák tejhozamát is fokozza. A mag füstje távol tartja a szúnyogot és a kígyót. És még se szeri, se száma a jótéteményeinek. Későbbi szkeptikusok, mint például Fée, úgy ítélik, a gith nem elmulasztja, hanem okozza a bőr és a nyálkahártya irritációit, egyáltalán: semmiféle gyógyhatása nincs.[17] Id. Plinius githjét az utókor két iskolája különböző módon felelteti meg a ma ismert növényeknek.

5 borzaskata

borzaskata

Az egyik szerint a gith a borzaskata.[18] Általában az angol és a magyar néplélek közti hasonlóságot fedezzük fel egyes fogalmak megnevezésében; itt a különbség a meglepő. A borzaskata angolul love-in-a-mist, „szerelem fátyolban” (igaz ugyan, hogy az élénk színű, felfúvódott magtok alapján a társnév devil-in-the bush, „ördög a bokorban”)[19]: amit mi kócnak látunk, azt az angolok fátyolnak. A szerelem stimmel.

6 Nigella sativa

kerti katicavirág

A beazonosítás másik iskolájának véleménye közkeletűbb. A hirdetői szerint a gith (vagy git) a kerti katicavirág. Ez az iskola azt is tanítja, hogy a kerti katicavirág nem azonos a fekete köménnyel.[20] Ilyenképpen Károli azonosítása (mindkét esetben) sikertelen: mert az eredetiben olvasható gith vagy borzaskata, vagy kerti katicavirág, de utóbbi esetben nem fekete kömény, mert ebben az iskolában e két növény különböző. Ugyanakkor általános a vélemény, hogy Károli és Kaldi fordítása e tekintetben teljes összhangban áll egymással, mert a fekete koriander a fekete kömény másik neve.[21] Horhi Melius Peter „második” nigellája a gith, mely szerinte egyúttal a fekete koriander, valamint a fekete mák. Az tehát bizonyos, hogy a gith nem fekete koriander (ez azonos lévén a fekete köménnyel), de az is bizonyos, hogy a fekete mákkal sem, mely amúgy nem faj, csak alfaj, a kerti mák alfaja.[22]

10 mákok

kerti mák és fekete mák

8 hispanica

spanyol katicavirág

Foglaljuk tehát össze. A Horhi Melius Peter által elsőként említett konkolyperje nem azonos a konkollyal és a fekete köménnyel. A másodikként felsorolt gith nem azonos a fekete korianderrel, sem a fekete mákkal, ugyanakkor a fekete koriander azonos a fekete köménnyel. A harmadikként szereplő faj vélhetően a vetési konkoly. Másfelől a gith, a melanthion és melaspermon azonosak, és vagy a borzaskatának felelnek meg, vagy a kerti katicavirágnak, de semmiképpen a fekete köménynek. Mindennek a tetejébe: ma a Nigella nemzetség, Linné (1707 – 1778) alkotta meg. Tizenhét fajt számlál[23], köztük a szintén Linné által besorolt kerti katicavirágot, a borzaskatát és a spanyol katicavirágot.[24]


Kicsit körülnézünk a felmerült növények tudományos neveiben.

  • A szédítő vadóc Lolium temulentum. A nemnevet már megtárgyaltuk. Feltehetőleg az indoeurópai temh- mint „sötét” (különösen borra alkalmazva) a latin temetum, „méregital” alapja, hasonlóan a tenebras, „sötétség” szóhoz.[25] A temulentum a temetum és az -ulentus ‎(„bővelkedő”) összetétele.[26]
  • A fekete kömény (fekete koriander) vagy azonos a kerti katicavirággal, vagy nem. Utóbbi esetben a Bunium bulbocastanummal azonos. A nemnév a görög βούνιονból (bunion) származik, ez a βουνός, bunos, „domb” szó kicsinyített alakja. Ezt aztán különféle „dombocska” alakú növényekre alkalmazták, mint például a földimogyoró vagy a fehérrépa.[27] A fajnév a görög βολβό-καστανών, bolbo-kastanon, „gesztenyebarna gumójú” leszármazottja.[28]
  • A fekete mák, a Papaver nigrum fajneve nem szorul magyarázatra, a nemnév körül sokat spekuláltak. A valószínű eredet (a gubóra célozva) az indoeurópai pap, „dagad” „dagadozik” értelmű folytatása, de próbálták levezetni a latin pasco, „táplál” szóból is.[29]
  • A kerti mák, Papaver somniferum fajneve jól felismerhetően „álmot hozó”.
  • A vetési konkoly tudományos neve Agrostemma githago. A fajnév alapja a gith, a nemnév az αγρός-στέμμα, agros-stemma, „mezei füzér” alakulata: Linné úgy tartotta, elég stabilak a szárai koszorú fonásához.
  • A kerti katicavirág Nigella sativa. A Nigella nemnév a nigellus, „feketés”[30] nőnemű alakja, a sativus latinul annyi mint „ültetett”, a sero, „vetek” szóból.[31] Ez utóbbinak előitáliai, még korábbról indoeurópai az eredete (si-sh-).[32]
  • A borzaskata Nigella damascena, „damaszkuszi nigella”.
  • A spanyol katicavirág Nigella hispanica, kevéssé meglepően.
  • A bükkönyök nemzetsége, a Vicia feltehetőleg a latin vincire, „(füzért) fonni” főnévi igenévből származik, amit a bükköny angol neve, a vetch is tükröz.[33]
7 bulbocastanum

a fekete kömény (fekete koriander) gumója

A mérgek nevei (loliin, gitagozid) jól felismerhetők a növények latin neveiből.

A kerti katicavirág sokoldalú hasznáról szólva meg kell állapítsuk, hogy míg Fée a túlzott tömörségével („semmire sem alkalmas”), addig id. Plinius a túlzott bőbeszédűségével követte el a hibát. Feltéve ugyanis, hogy a kerti katicavirág mégis azonos a fekete köménnyel, a két szerző között, ha nem is félúton, kiderült, hogy a kerti katicavirág minden betegség ellen használható. Él ugyanis a meggyőződés, hogy a Próféta azt mondta: „a halálon kívül minden betegségre gyógyítás van a fekete köményben”. Mohamed (570? – 632) halála után mintegy két századon át szájhagyományként terjedtek a Próféta életéhez, tanításához kapcsolódó olyan történetek, melyeket csak a IX. századtól kezdtek írásba foglalni hádisz, „elbeszélés” néven.[34] Hiteles gyűjtemény, Al-Jami’ as-Sahih néven (valóban szunnita teológusok által igazként elfogadott írásként) Muhammad ben Ismail al-Bukhari (810 – 870) készített ezekből monumentális összefoglalót. A műben sokszor hivatkozik Abu Hurayrah ad-Dawsi al-Yamanira (603 – 681), aki az idézett szavakat maga hallotta Allah Apostolától, Mohamedtől.[35] A mondás természetesen átvitt értelemben veendő. Ha hozzánk fordulnának azzal a kérdéssel, miként lehetséges, hogy őket nem gyógyította ki a fekete kömény valamely betegségükből, arra hivatkozhatnánk, a többféle áttétel alkalmával torzulhattak az eredeti szavak, például „minden” lett a „mindenféléből”, nem hagyhatók figyelmen kívül elhangzásának körülményei (például lehetett szent hálaadás egy gyógyulás alkalmából), és lehetett arabos, költői stíluselem is. Mindamellett ilyen kérdést valóban feltettek. A kérdés önmagában nem volt gonosz lázadás, és azt egy arra illetékes hittudós meg is válaszolta. Ezt hiba lenne csonkítással hamisítani, érdemes megtekinteni a teljes szöveget.[36]


Akármit is tartsunk tehát ezeknek a növényeknek a gyógyhatásáról, fűszerként némelyek varázslatosak.

11 repa

kerti katicafűvel ízesített sült répa


[1] életveszélyes gyógymódok

[2] http://biblia.hit.hu/bible/21/MAT/13

[3] http://www.drbo.org/lvb/chapter/47013.htm

[4] http://www.greekbible.com/index.php

[5] http://biblehub.com/aramaic-english-gospels/matthew/13.htm

[6] arámi-angol szótár

[7] http://lexikon.katolikus.hu/K/konkolyperje.html

[8] így mérgez a konkoly

[9] így mérgez a konkolyperje

[10] https://en.wiktionary.org/wiki/lolium#Latin

[11] a zizania sumér eredete

[12] http://biblia.hit.hu/bible/21/ISA/28

[13] Kaldi György bibliafordítása

[14] http://www.drbo.org/lvb/chapter/27028.htm

[15] Padanios Dioskorides a melanthionról

[16] A természet históriája, XIX/5

[17] A természet históriája, XX/71

[18] gith = borzaskata?

[19] a borzaskata angol nevei

[20] gith = kerti katicavirág?

[21] fekete kömény = fekete koriander

[22] fekete mák

[23] http://www.theplantlist.org/browse/A/Ranunculaceae/Nigella/

[24] a Nigella nemzetség

[25] https://en.wiktionary.org/wiki/temetum#Latin

[26] https://en.wiktionary.org/wiki/temulentus#Latin

[27] https://en.wiktionary.org/wiki/bunion#Latin

[28] gesztenyebarna gumójú

[29] https://en.wiktionary.org/wiki/papaver

[30] https://en.wiktionary.org/wiki/nigellus

[31] https://en.wiktionary.org/wiki/sativus#Latin

[32] https://en.wiktionary.org/wiki/sero#Latin

[33] vetch

[34] http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/04kotet/04r10f03.htm

[35] http://sunnah.com/bukhari/76

[36] http://www.islamhelpline.net/node/7919

Reklámok

3 responses to “Nigellák: élet és halál urai

  1. Visszajelzés: A koriander, az amfiszbéna és az ágyi poloska | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Rakéták a kertben | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Ragyogó virágok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s