Az elátkozott királyok rövid története

Az udvarhölgy visszatért, s egy arany- meg ezüstszállal hímzett figurákkal ékes nagy selyemtarsolyt hozott, amelynek fedelén három dió nagyságú, metszés nélkül csiszolt drágakő ragyogott. – Csodaszép! – kiáltott fel d’Artois. – Éppen erre van szükségünk. Női holminak kissé nehéz, nekem, akihez inkább illik a katonatarisznya, mint egy tarsoly, kissé könnyű, de egy udvari ficsúr éppen ilyesmiről álmodozik, hogy övére akasztva pompázzon vele… – Rendeljen Albizzi kereskedőnél két másik, ehhez hasonló tarsolyt – utasította Izabella udvarhölgyét –, és sürgesse, hogy mielőbb küldje el nekem őket.

Druon (1918 – 2009): Az elátkozott királyok. A Vaskirály. Első rész: Az átok. I.: Királynő szerelem nélkül (1955)
Gyáros Erzsébet fordítása (2013)

1 Fulopek

IV.(Szép) Károly (1294 – 1328), V. (Hosszú) Fülöp (1291? – 1322), Franciaországi Izabella (1295? – 1358), IV. (Szép) Fülöp (1268 – 1314), X. (Civakodó) Lajos (1289 – 1316), Valois Károly (1270 – 1325). Utóbbi IV. (Szép) Fülöp öccse

Amikor a templomosok nagymesterét, Molay Jakabot (1240? – 1314) néhány rendtársával együtt IV. (Szép) Fülöp (1268 – 1314) visszaeső eretnekség címen 1314-ben máglyán elégettette a Szajna szigetén, a kegyetlenségében is kegyes népi emlékezet megőrizte a nagymester máglyán mondott átkát V. Kelemen pápára (1264 – 1314), a sensi érsekre, Párizsi Vilmos inkvizítorra († 1314?), valamint a királyra és házára.[1] Az inkvizítor esetében bizonytalan, hogy megfogant-e az átok, a pápa körülbelül egy hónapra rá hunyt el, a király és nagy múltú Capet-háza további sorsát röviden áttekintjük.

A házra már korábban is átok nehezedett. Mindenekelőtt soroljuk fel a király sarjait, leszámítva a három kiskorúként elhalálozottat:

a nagykorúságot megért gyermekek
a gyermekek (első) házastársai
X. (Civakodó) Lajos (1289 – 1316)
Burgundi Margit (1290? – 1315)
V. (Hosszú) Fülöp (1291? – 1322)
Artois-i Janka (1289 – 1350?)
IV.(Szép) Károly (1294 – 1328)
Burgundi Blanka (1296? – 1326)
Franciaországi Izabella (1295? – 1358)
II. Edwárd (1284 – 1327) angol király

A házasságra lépő feleket szoros rokoni szálak is összekötötték. X. (Civakodó) Lajos IX. Szent Lajos (1214 – 1270) dédunokája volt, felesége a szent király unokája. Artois-i Janka Burgundi Margit unokatestvére, Burgundi Blanka Artois-i Janka húga. X. (Civakodó) Lajos még trónörökösként, tizenhat évesen kötött házasságot. A frigy boldogtalan volt, bár nem a szó régi értelmében („gyermektelen”): a felnőtt kort is megérő Janka (1312? – 1349) lett a gyümölcse. Azazhogy… Ebben ma már nem sokan hisznek.[2] A királyságot megrázkódtató botrányt korábban már érintettük.
A férjével, az angol királlyal később példa nélküli brutalitással elbánó „francia farkasszuka” a fivérei lovaggá ütése alkalmából míves selyem erszényekkel ajándékozta meg IV. (Szép) Fülöp menyeit, melyek közül kettőt 1314-ben két udvaronc övén látott viszont, az Aulnay-i Gauthier (1288? – 1314) és Aulnay-i Fülöp (1290 – 1314) testvérpárén. Miután atyjának, a királynak jelentette a látottakat, a fivéreket megfigyelés alá helyezték. Kiderült, hogy légyottokon találkoznak Burgundi Margittal. A találkozóhelyről nevezték el az eseményt Tour de Neslé-i botránynak. Más vélemények szerint a légyottok helyszíneként a maubuissoni apátság is felmerül.

2 keglik

Tour de Neslé (fenn) – maubuissoni apátság

A komor külsejű épületek nagy vigadalmaknak adtak otthont. A trónörökös, IV. (Szép) Fülöp legkedvesebb fia nyilván nem véletlenül kapta melléknevét, sőt minden bizonnyal a kiugró szellemi képességek adományával sem bírt. A fiatal feleség lépései legalábbis nem érthetetlenek. Áprilisra minden eldőlt. A felségsértő udvaroncok kínvallatás után vallottak, büntetésük kegyetlensége illeszkedett a Valois-ház gyakorlatához: kasztrálásukat követően kerékbe törték, majd lefejezték őket. Burgundi Margitot egy öregtorony legfelső, felülről nyitott cellájába zárták, Burgundi Blankát egy vár pincebörtönébe. Nővére, Artois-i Janka azonban boldog családi életet élt Hosszú Fülöppel, aki igazolta őt a párizsi parlament előtt, noha legalább annyi világos volt, hogy tudott a légyottokról. IV. (Szép) Fülöp novemberi halála után a frissen megkoronázott X. (Civakodó) Lajos a Szentszékhez folyamodott a házasság érvénytelenítéséért, de a pápai trón hosszas megüresedése miatti ügyhalasztás nem volt az ínyére. Felesége halálának legvalószínűbb oka fulladás, az új király által odaküldött gyilkosok kezétől. Nem sokra rá maga a huszonhetedik évében járó X. (Civakodó) Lajos is meghalt, második feleségét, Magyarországi Klemenciát (1293 – 1328) áldott állapotban hagyva. A született trónörökös, I. (Utószülött) János (1316 – 1316) ötnaposan halt meg, így a korona V. (Hosszú) Fülöpre szállt, természetesen Artois-i Jankával az oldalán. Uralmának idején, 1321-ben tört ki francia és spanyol területen a leprás-pánik, melynek során szándékos kútmérgezéssel rágalmaztak egy állítólagosan összeesküvő csoportot, mely rövidesen antiszemita gyűlölethullámba torkollt.[3] V. (Hosszú) Fülöp szintén fiatalon halt meg. Ugyan négy gyermeke is volt, mégis öccse, IV.(Szép) Károly léphetett trónra, ugyanis mind a négy gyermek leány volt, és a szigorúan betartott száli törvények kizárták a nőági öröklést. A király azonnal kijárta házasságának annullálását Avignonban. Az eltaszított Burgundi Blanka a Gavray-i kolostorba került, ahol a következő évben meg is halt. Ám rövidesen, 1328-ban ő maga is elhunyt, posztumusz gyermeket maga után hagyva, aki azonban szintén lány lett, Franciaországi Blanka (1328 – 1382), Orléans hercegnője, így az örökösödésből őt is kizárták a száli törvények. Ezzel a Capet-ház magva szakadt, távoli rokon, egy Valois-sarj következett a sorban. III. (Merész) Fülöp (1245 – 1285) dugába dőlt szicíliai expedíciójáról nemrég emlékeztünk meg. Unokája lett a király VI. (Szerencsés) Fülöp (1293 – 1350) néven. (A történelem ilyetén fordulatait élénken követték nyomon az angol uralkodók. A Valois-ház megalakulása lett a százéves háború jogi alapja.)


Navarrára nem terjedt ki a száli törvények hatálya. Szövevényes tárgyalások, eskük után a fattyú-gyanús leánygyermek II. Janka foglalhatta el a trónt 1328-ban.[4]

[1] IV. (Szép) Fülöp halála

[2] II. Janka navarrai királynő

[3] leprás-pánik

[4] a Tour de Neslé-i botrány

Reklámok

One response to “Az elátkozott királyok rövid története

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s