Betonikusok

1 Stachys

orvosi vagy hasznos tisztesfű (bal) – sárga tisztesfű

Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) híres orvosával, Antonios Musasszal már találkoztunk. Sokáig neki tulajdonítottak egy De herba vettonica liber (A betonikáról szóló könyv) című értekezést, de a szkeptikus utókor későbbi szerző, az érthető módon Ál-Antonius Musasnak nevezett író művének tekinti.[1] A mindenesetre szép pályát futott be, a középkorig becsben tartották.[2]

2 betonika

illusztráció Ál-Antonios Musas értekezéséhez

A betonika (orvosi vagy hasznos tisztesfű, orvosi bakfű) hasznával id. Plinius (23 – 79) is foglalkozik A természet históriája XXV. könyve rövid 46. fejezetében.

3 Vettones

a vettonok lakóterülete

Etimológiával indít: véleménye szerint az ibér félsziget vettonjai adják a betonica eredetét. Az újabb korok nyelvészei merészebb változattal rukkolnak elő. Észreveszik ugyanis, hogy a kelta bew „fejet”, a ton „jót” jelent, márpedig a betonikát éppen fejfájás, szédülés, a fej lelki típusú bántalmai ellen javasolták évszázadok orvosai.[3] Id. Plinius korában Itáliában serratula néven emlegették (mely a serra, „kasza” kicsinyített alakja), míg a görögök κέστρος-ként (kestros, latinosan cestros), illetve ψυχοτρόφων-ként (psykhotrofon, latinosan psychotrophon). A görög megnevezések közül az első a κέστρον, kestron, azaz „véső” szóból származik[4], a második költőibb: „szellők táplálta”. Hozzá kell tegyük, Carl Nikolaus Fraäs (1810 – 1875) kételkedik abban, hogy ez a két görög szó ugyanarra a növényre utalna, és azt feltételezi, a psychotrophon sármányvirág.

4 sármányvirág

sármányvirág

Ezek a virágos növények közeli rokonok, ugyanúgy az árvacsalánok családjába tartoznak, mint több, tegnap már tárgyalt vadvirág. Id. Plinius tüzetes alaktannal is szolgál a betonikáról, melyből bort és ecetet is előállítanak, ami jótékony hatású a gyomorra és a látásra. A „minden másiknál többre becsült” gyógynövény, egyes hiedelmek szerint, írja id. Plinius, távol tart mindenféle balszerencsét.[5]

5 kullorojt

küllőrojt v. tisztfű

A magyar tisztesfű név is nagy múltú, szláv eredetű, horvátul például čistacnak hívták. A szláv nevek a tisztasággal állnak összefüggésben (ez a szó például čistač horvátul), vagyis a „tisztesfű” név nem közvetetten a szintén innen eredő magyar „tisztaság” szóból, hanem ennek szláv folytatásaiból származik. A megbecsült növényt ugyanis arra is használta a népi bölcsesség, hogy csecsemőket szemverés ellen ennek főzetében fürösszön. Ugyanakkor a küllőrojt társneve, a tisztfű is hatással lehetett a szó alakulására.[6]
Diószegi Sámuel (1761 – 1813) és sógora, Fazekas Mihály (1766 – 1828) 1807-es nagy közös vállalkozásával, a Magyar Fűvész Könyvvel már foglalkoztunk. Ennek inkább hiányosságai (a nómenklatúra területén), mint kétségtelen erényei bírták rá Diószegit, hogy 1813-ban újabb kiadvánnyal egészítse ki, melynek az Orvosi füvész könyv, mint a Magyar füvész könyv praktikai része címet adta. Az akkoriban használatos orvosi bakfű megnevezés helyett, meglepő módon, a latin név magyarosított alakja mellett teszi le a garast:

6 betonika

Talán mondanunk sem kell, milyen óvatossággal, mekkora fenntartással kezelendők a régi mesterek buzgó orvoslási javaslatai. Maga Diószegi is több esetet említ, amikor természetgyógyászok gyógymódjai súlyos egészségkárosodásokat okoztak. (A gyógynövények gyógyító hatásában azon az alapon hinni, hogy „régi mesterek” javasolják, életveszélyes hiba.) Érdekes megemlíteni, hogy a Diószegi által idézett olasz mondás a jelek szerint a mai napig használatos.
(A mai Betonica nemnevet megelőző Stachys az ógörög στάχυς, stakhys, „sarj” szóból latinizálódott.[7] A sárga tisztesfű fajneve, az alopecuros az ógörög ἀλωπέκουρος, alopekuros szóra támaszkodik, melynek jelentése „rókafark”, hasonlóan sok más növénynév „állati eredetéhez”.[8])


[1] Ál-Antonios Musas

[2] bettonica (vettonica)

[3] http://www.seedaholic.com/stachys-officinalis.html

[4] https://fr.wiktionary.org/wiki/cestros

[5] A természet históriája, XXV/46

[6] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[7] https://en.wiktionary.org/wiki/Stachys

[8] https://en.wiktionary.org/wiki/Alopecurus

Reklámok

2 responses to “Betonikusok

  1. “A gyógynövények gyógyító hatásában azon az alapon hinni, hogy „régi mesterek” javasolják, életveszélyes hiba.”

    Így igaz, de ugyanúgy lehet életveszélyes hiba a dózissal mit sem törődni.

    Kedvelik 1 személy

  2. Például, a csalántea nagyon egészséges, “vértisztító” hatású, de ha túl sokat iszik belőle valaki, akkor fontos nyomelemeket is kitisztít a véréből.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s