A mirigy krónikája

1 Csongor_es_Tunde

Mirígy szerepében: Gobbi Hilda (1913 – 1988), 1951-ben

MIRÍGY
félre. Hah! büszke gyermek.
Vessz el, mint a fűzi gomba;
Légy egérré, légy bogárrá.
Vagy légy ollyan, mint Mirígy.

Vörösmarty (1800 – 1855): Csongor és Tünde I.[1]

Heltai Gáspár (1510? – 1574) 1575-ben kiadott Krónika az magyaroknak dolgairól című történelmi munkája XLII. fejezetében így ír:

Beatrix királyné asszont kedig Kassa felé bocsáttá vala, mert nagy merigyhalál vala egész Magyarországba, és Máttyás király esmet hátrahagyván a törökek dolgát, arra ügyeközék, hogy bosszút állhatna az Friderik császáron, ki nem küldötte vala néki az másfélszázezer forintot az igéret szerént, mellyet tött vala néki az kötésben, és csak ez okaért kapcsolta vala mellé az Lászlót, a cseh királyt.[2]

Kemény József gróf (1795 – 1855) és Nagy Ajtai Kovács István (1799 – 1872) történészek kiadásában 1845-ben jelent meg ERDÉLYORSZÁG’ TÖRTÉNETEI’ TÁRA, melyben ezt találjuk:

Ugyanezen 1586. esztendőben igen nagy mirigy döghalál lőn Erdélyben.[3]

A „mirigy” – eredete ismeretlen – kezdetben tehát döghalált, azaz pestist[4], fekélyt, daganatot jelentett, ám már 1538-tól kimutatható a mai értelemnek megfelelő „váladéktermelő szerv” jelentésében is.[5] 1845-ben, láttuk, még mindig erősen tartotta magát a komorabb jelentés. Általánosnak mutatkozik az egyetértés, hogy a második értelmet a nyelvújítás idején az orvosi szaknyelv magyarosítója, Bugát Pál (1793 – 1865) erősítette meg. Máig kiható nyelvi leleményének, illetve értelemátvitelének olyan további szavakat köszönhetünk mint „ábra”, „agy”, „boncolás”, „higany”, „ideg”, „izom”, „kísérlet”, „rovar”, „sejt”, „szerv” és „szivacs”.[6] Egy forrás azonban Toldy Ferencnek (1805 – 1875) tudja be az érdemet.[7] Az adat közlője vélhetőleg eltévedt a XIX. századi Magyarország nyelvi-irodalmi „dzsungelében”. A „romantikus triász”, Vörösmarty Mihály, Bajza József (1804 – 1858) és Toldy Ferenc (1805 – 1875)[8] nemcsak versírással foglalkozott, hanem az irodalmi élet szervezésével is, ezen belül a nyelvújítással. Vörösmartynak magának is nagy szerepe van a magyar orvosi nyelv megújításában, mégis biztosra vehetjük, hogy halhatatlan hősnőjének nevét a „mirigy” eredeti jelentése alapján formálta meg. Bajza már 1830-ban tájékoztatta Toldyt Bugát eredményeiről az orvosi nyelv megújításában, de ebből nem vezethető le, hogy erről Vörösmarty már akkor értesült volna (azaz a Csongor és Tünde befejezéséhez közeli időpontban), annak ellenére, hogy akkor még szoros barátság fűzte Toldyhoz – mely később, 1850-ben, Toldy egy Vörösmartyt ledorongoló kritikájával ért örökre véget.[9] Toldy tehát ismerhette Bugát újításait, de nincs jele annak, hogy ő is tervbe vette volna az orvosi nyelv reformját. Így a „mirigy” szó felújításában a többségi véleményt valószínűsíthetjük, amely szerint a második jelentés megerősítésében Bugáté az érdem.


A mirigy angol szava, a gland végső eredete az indoeurópai gwele- gyök, melynek jelentése csak egy pillanatig meglepő: „makk” (mert gondoljunk a mi – anatómiai értelemben vett – „mandula” szavunkra). Ez vezetett a latin glans, „makk”, „dió”, „makk alakú labda” szóhoz, melyet glandulává „kicsinyítettek”, melynek jelentése: torokmandula. A XIII. századi ófrancia glandre a mai angol szó alapja. Ugyanakkor az indoeurópai gyök másféle jelentésátvitelhez vezetett a litvánban: ott a gile „tölgyet” jelent.[10]


A mirigy ógörög szavának, az ἀδήν-nek (aden) indoeurópai eredetében a kutatók egyetértenek, de a levezetés ágai-bogai már jelentősen eltérnek egymástól.[11] Az életfilozófusok tíz kedvenc szavának egyike minden bizonnyal a sejt akkumulátora, energiaátvivője: az adenozin-trifoszfát (ATP). 2 Adenosintriphosphat_svg

Az „adenozin” szó a német Adenin és a monoszacharidok közé tartozó ribóz nevének összeolvasztásából alakult ki, utalva az adenozin vegyi összetételére.[12] Maga az adenin viszont onnan nyerte a nevét, hogy biokémikusok bizonyos mirigyekben bukkantak rá.[13] Szűkebb értelemben az adenoid angolban „garatmandulát”, többes számban, adenoidsként „orrmandulát” jelent. Képzelhetjük Hitler (1889 – 1945) keserű meglepetését, amikor (a nála négy nappal öregebb) Chaplin (1889 – 1977) The Great Dictator (A diktátor, 1940) című filmjében magát Adenoid Hynkel néven látta viszont a címszerepben – ha látta a filmet egyáltalán. 3 great-dictator


[1] Csongor és Tünde

[2] Krónika az magyaroknak dolgairól

[3] ERDÉLYORSZÁG’ TÖRTÉNETEI’ TÁRA

[4] démoni ragály

[5] Etimológiai szótár

[6] Bugát Pál nyelvi reformjai

[7] https://en.wiktionary.org/wiki/mirigy

[8] a romantikus triász

[9] http://www.nokfolyoirat.hu/files/311.pdf

[10] gland

[11] ἀδήν

[12] https://en.wiktionary.org/wiki/adenosine

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/adenine

Reklámok

3 responses to “A mirigy krónikája

  1. Tehát Chaplin is vörösmartys jelentésében használta a szót.

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: A diktátor és a diktátor | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s