Tévhiteknek ellenálló méreg: az akonitin

KING HENRY IV1 Aconitine
…Mingled with venom of suggestion–
As, force perforce, the age will pour it in–
Shall never leak, though it do work as strong
As aconitum or rash gunpowder.[1]

valasztoIV. HENRIK
… még ha az idő belé is
Vegyíti a gyanú mérgét – sosem
Reped szét, még ha úgy hat is a méreg,
Mint az akonit vagy a gyors puskapor.

Shakespeare (1564 – 1616): IV. Henrik, II. rész, IV/4
Vas István (1910 – 1991) fordítása[2]

2 napellus

alpesi, havi vagy katika-sisakvirág

Tegnapi, Agrippina Minort (14 – 59) is felemlegető megjegyzésünk után érdemes legnevezetesebb tettéről megemlékeznünk. Claudius császár (Kr.e. 10 – 54) természetes halálában hinni ugyanúgy a jóindulat veszedelmes túlkapása, mint a császárnak az a szenvedélye, hogy szerette a gombát. Halála körülményeiről Suetonius (69? – 130?) így ír a Császáréletrajzaiban:

  1. Nem sokkal ezután megfogalmazta végrendeletét, s azt valamennyi hatósággal aláíratta. De mielőtt végére jutott volna, közbelépett Agrippina, akit nemcsak ez, hanem a maga lelkiismerete és a sok, bűneit jól ismerő feljelentő is igen nyugtalanított. Abban minden vélemény egységes, hogy Claudius méregtől pusztult el; csak arról folyik vita, hogy hol és kinek a kezétől. Egyesek azt állítják, hogy a fellegvárban, mikor a papokkal lakomázott, és Halotus, a herélt ételkóstoló volt a tettes; mások azt mondják, hogy otthon Agrippina étette meg, mérgezett gombával, a gomba ugyanis Claudius legkedvesebb eledele volt. A dolog következményeiről is különféle hírek keringenek. Sokan azt tartják, hogy a méreg hatására nyomban megnémult, és szörnyű kínok között eltöltött éjszaka után hajnaltájt adta ki lelkét. Néhányan viszont azt is tudni vélik, hogy előbb elszunnyadt, majd minthogy tele gyomorral feküdt le, mindent kihányt; erre újabb adag mérget adtak be neki, lehet, hogy főzetben, mert üres gyomra kívánta az ételt, de az is meglehet, hogy klistély alkalmazásával, hiszen máskor is így jártak el, ha teleette magát, s úgy tettek, mintha most is ekként akarnának segíteni rajta.

Kis Ferencné (1916 – 1962) fordítása[3]

Későbbi korok sem vonják kétségbe a feleség, Agrippina szerepét a felség kínhalálában, bár korról korra eltérően interpretálják. Valószínűsítik, hogy a gomba csak vehiculum volt, nem az volt a mérgező ágens, de a több fázisú mérgezést némely forrás másképp írja le. Van, aki úgy véli, nem klistélyt (magyarul irrigátort), hanem mérgezett hánytató tollat alkalmazott az orvos.[4] Manapság egyetértést látunk a méreg mibenlétéről. Ez pedig a tudomány megállapítása szerint a sisakvirág gyilkos alkaloidája, az akonitin.[5] Az alpesi, más néven havi vagy katika-sisakvirág minden ízében mérgez, de leginkább a gumója. Az embert 1,5 – 6 mg akonitin már megöli, ekkora mennyiség 1-2 grammnyi gumóban van jelen. A szindróma az idegvégződések izgalmi, majd bénult állapotából, vérnyomásesésből, szívritmuszavarból, szájat égető érzésből, émelygésből, hányásból, végtagi fájdalmakból tevődik össze, a halál mintegy hat óra alatt áll be.[6] A sisakvirág gyilkos természetét nagyon rég óta ismerik. Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XXVII. könyve 2. fejezetében már ősi méregnek mondja, mely nőstény állatoknak csupán a genitáliájához érve is halált okoz (az akonitin valóban nyálkahártyán át szívódik fel); erre alapozó, mérgezett ujjú férjről is beszámol. Marcus Caelius Rufus (Kr.e. 82? – Kr.e. 48?), korának híres szónoka a mérgezett ujj technikájával vádolta a több feleségét is elvesztő Lucius Calpurnius Bestiát, Lucius Sergius Catilina (Kr.e. 108 – 62) összeesküvésének ismert résztvevőjét.

3 Hercules_capturing_Ce

Herakles Kerberost cibálja fel az alvilágból Heraclea Pontica térségében

Megemlíti azt is, hogy a sisakvirág méreganyagának forrásaként a kegyes mitológiai emlékezet a Herakles által az alvilágból előráncigált Kerberos kutya tajtékát jelöli meg, és, lám, ebben a virágban bővelkedik egy hasadék Heraclea Pontica mellett.[7]

4 Heraclea-Pontica

Heraclea Pontica

5 Karadeniz Eregli

Heraclea Pontica ma: Karadeniz Ereğli

Pedanios Dioskorides (40 – 90) De materia medica (Gyógyászati anyagok) című enciklopédikus művének IV. könyvében inkább a szikár természettudományos megfigyelésekre összpontosít. Mindenekelőtt az ἀκόνιτον, akoniton, azaz sisakvirág több fajtájáról is ír. Az egyik, feltehetőleg a klasszikus gyilkos, az előbb emlegetett alpesi sisakvirág, mely képes farkasokat, párducokat és disznókat is leteríteni, egy másikat, amelyről megemlékezik (feltehetőleg azt, amelyet ma farkasölőnek nevezünk), húsba bugyolálva kifejezetten farkasok megölésére használtak fel.[8]

6 anthora

méregölő vagy sárga sisakvirág, csuklya, csuklyásfű

Különös módon a sisakvirágok egy fajáról, a méregölő sisakvirágról (társnevei: csuklya, csuklyásfű, sárga sisakvirág[9]), melynek rendkívüli mérgező erejéről kellene inkább híresnek lennie, az terjedt el, hogy a sisakvirágnemek családjába (Ranunculaceae, boglárkafélék) tartozó más mérgező növények ellenmérge. Ilyen hatása olyannyira nincs, hogy számos mérgezést okoz, amikor öngyilkosságszámba menő naivitással kínai gyógynövényként megvásárolják és felhasználják.[10] Bár az akonitint a tudományos gyógyászatban nem használják (annál kiterjedtebben a tudománytalanban), bizonyos hasznos élettani hatásai elenyésző, nyomnyi mennyiségben nem zárhatók ki, például a szívverés mérséklése, fájdalomcsillapítás és nyugtatás, amire a kínai kereskedők is hivatkoznak. Ez átvezet bennünket az etimológiájuk csavaros világába.

7 vulparia napellus anthora

vulparia, napellus, anthora

Kezdjük az emlegetett három sisakvirágfaj fajnevével. A farkasölő sisakvirág fajnevében (vulparia) kétségtelenül a latin vulpust, „rókát” ismerjük fel, de a hatás rájuk egyenértékű a farkasokra gyakorolttal.

8 ran thora

gyilkos boglárka

A klasszikus, azaz az alpesi, más néven havi vagy katika-sisakvirág tudományos neve Aconitum napellus, és ebben a napellus fajnév a latin napus, „gumó” szóból ered, utalva a legmérgezőbb tájékára.[11] A megtévesztő nevű méregölő sisakvirág fajneve anthora, melyből először talán a görög άνθος, anthos, azaz „virág” szóra gyanakodnánk, de erről nincs szó. Az anthora az antithora rövidülése; itt az anti– előtag az ellenméreg mivoltába vetett hitet tükrözi, a thora egy mérgező boglárkafaj, a gyilkos boglárka, azaz a Ranunculus thora.[12]

valaszto

Az igazi nyelvészeti „kaland” azonban a sisakvirágok nemének tudományos neve, az Aconitum. Mértékadó és -tartó (bölcs?) források a latin szót még csak-csak visszavezetik az ἀκόνιτον, akoniton görög szóra, de itt megálljt parancsolnak.[13] De nincs kaland kockázat nélkül. Kicsit távolról kell indítanunk. A feltehetően etruszk eredetű harena, „homokos terület” az alapja az „arénának”, ahol is a küzdelmek során kiontott vért homokkal itatták fel.[14] A szlávból korábban már átvett zátony, homokdomb, áradat értelmű „porond” szavunk ennek megfelelően vette fel a XIX. század elején a mai jelentését.[15] A görög κόνις, konis, „por” szó ugyanúgy indoeurópai eredetű, mint a hasonló küllemű serke, a más hangsúlyú κονίς, konis[16] (de ez a két eredet mégis teljesen eltérő). Az ἀκόνιτος, akonitos annyit tesz szó szerinti értelmezésben: „portalan”.[17] A merészebb etimológusok itt jutnak arra a következtetésre, hogy a népi bölcsesség a méregölő sisakvirág általa vélt hatásából indult ki az elnevezésből. Ezek szerint a „portalan” szóval a küzdelmektől mentes, nyugodt lelkiállapotra utalt, melyet a méregölő sisakvirág mikroszkopikus (illetve, tartós nyugalomra vágyóknak, makroszkopikus) mennyiségben kivált.[18] Talán sikerült betartanom az ígéretemet, hogy csavaros lesz a magyarázat.


[1] http://shakespeare.mit.edu/2henryiv/full.html

[2] http://mno.hu/migr_1834/shakespeare-viragai-746927

[3] http://mek.oszk.hu/03200/03264/03264.htm#9

[4] http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/03kotet/03r04f04.htm

[5] akonitin

[6] az akonitinmérgezés tünetei

[7] A természet históriája

[8] De Materia Medica

[9] a méregölő sisakvirág néhány társneve

[10] http://europepmc.org/abstract/med/7839574

[11] alpesi sisakvirág

[12] https://fr.wiktionary.org/wiki/anthore

[13] aconite

[14] arena

[15] Etimológiai Szótár

[16] a serkéről

[17] portalan

[18] merész magyarázat

 

Advertisements

2 responses to “Tévhiteknek ellenálló méreg: az akonitin

  1. “Talán sikerült betartanom az ígéretemet, hogy csavaros lesz a magyarázat.”

    Igen, pompásan sikerült. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: A beléndek históriája | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s