A gyilkos zászpa

1 zászpa

fehér zászpa

76. Az Udvari króniká-ban a következő részletek olvashatók betegségéről: Daisziosz* hónap tizennyolcadik napján a fürdőszobában aludt, mert lázas volt. Másnap fürdő után hálószobájába ment, és a napot Médiosz társaságában kockajátékkal töltötte, majd este megfürdött, áldozott az isteneknek, egy keveset evett, és egész éjszaka lázas volt… Huszonnegyedikén magas láza volt, és úgy kellett odavinni az oltárhoz, hogy áldozzon; ekkor a legmagasabb beosztású vezéreknek megparancsolta, hogy tartózkodjanak a királyi udvarban…

77. … Mérgezésre közvetlenül a halála után nem gondolt senki, de öt évvel később, állítólag besúgás alapján, Olümpiasz többeket kivégeztetett, és a már régebben meghalt Iolasz hamvait kiszóratta sírjából, mintha ő adta volna be a királynak a mérget. Némelyek azt állítják, hogy a gaztett elkövetését Arisztotelész sugalmazta Antipatrosznak, és általában azt mondják, hogy a méreg tőle származott; valami Hagnothemiszre hivatkoznak, aki ezt állítólag Antigonosz királytól hallotta; a méreg jéghideg víz volt egy Nónakrisz közelében levő sziklás hegyből, amelyet könnyű harmat alakjában fogtak fel, és egy szamár patájában tartottak; semmi más edénybe nem lehetett ugyanis eltenni, mert mindent szétrágott, annyira savas és hideg volt. De legtöbben az egész mérgezést koholmánynak tartják, és erre azt a nem csekély bizonyítékot hozzák fel, hogy a hadvezérek közt támadt civódás miatt a holttest néhány napig megfelelő ellátás nélkül hevert egy fülledt levegőjű, nedves helyen, mégsem látszott rajta a feloszlás semmi jele, tiszta és friss maradt…

*) itt júniusnak feleltethetjük meg

Plutarkhos (46? – 127?): Párhuzamos életrajzokNagy Sándor
Máthé Elek (1895 – 1968) fordítása[1]

A Párhuzamos életrajzokban Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) – nem véletlenül – Julius Caesarral (Kr.e. 100 – 44) szerepel együtt. Plutarkhos idejében már nyilvánvaló volt a két ember történelemformáló hatásának párhuzama, ha ez természetükre nézve nem is állapítható meg maradéktalanul. A szokatlanul hosszú idézet első szakaszával, melynek mintegy felét el is hagytam, azt céloztam bemutatni, Nagy Sándor utolsó napjait nagy részletességgel feljegyezték ugyan, mégis viszonylag keveset sikerül megtudnunk betegsége lefolyásáról. Udvari krónikák írása elterjedt szokás volt, ezek eredetijei rendszerint mára nem maradtak fenn. Nagy Sándor udvari krónikáit Εφημερίδες-nek (Efemerides) nevezik[2], mely a görög ἐφημερίς, efemeris többes száma. Értelme szerint „napló”, „napról napra”; a görög szó az ἐπ(ί), ep(i), „-ért”, „-ra” és az‎ ἡμέρα, emera, „nap” egyesítése.[3] Valamivel később Arrianos (86? – 160?) a Nagy Sándor felvonulásában hasonlóan írja le az eseményeket, és ő is kortárs forrásra, Aristobulosra († Kr.e. 301?) hivatkozik. Egyúttal azt is megtudjuk, Nagy Sándor korábban is hajlamos volt a magas lázra.[4] Úgy tűnik, Nagy Sándor halálakor senki sem gyanakodott mérgezésre, de ez a motívum a halála után öt évvel, láthatólag belpolitikai okokból, felmerült. A későbbi történetírók azonban átlátnak a szitán, és képzelgésnek minősítik a gyilkosságról szóló mendemondákat. Valóban nehéz is hitelt adni a Nagy Sándornak szamárpatában felkínált erős savról, melyet ő nyugodtan lenyel anélkül, hogy ezt az ott állók életükkel meg ne fizetnék.

2 foltos bürök

foltos bürök

Mindezek ellenére újabb korokban mégis gyanakodnak mérgezésre. Felmerült a foltos bürök mint méreg.[5] Ám Sokrates (Kr.e. 469 – 399) halálának körülménye a bürökpohár felhajtása után részleteiben ismertek, és azok, ha leszámítjuk Nagy Sándor járóképességének elvesztését, nem emlékeztetnek a hadvezér agóniájára.[6] Sokkal erősebb gyanú esik a fehér zászpa gyökerére.[7] A növény nevének szebbnél szebb, olykor megtévesztő változatai forognak közszájon (hogy a már nem használatosak sokaságát ne soroljuk): fehér hunyor, tüsszetőfű[8] (prüsszentőfű), ördögrakolya (ördögrokolya), sárga kükercs, tyúkbolondító, ünőcsecs[9], juhfark, kányahunyor (kányahumor) és kökörcsin (sárgakikerics)[10].

3 fereguzo

féregűző szabadilla

A fehér zászpa gyökere valóban a veszedelmes alkaloidaegyüttest, a veratrint tartalmazza, mely magas lázat, hányást, görcsöket és tüsszentő rohamot okoz, sőt, súlyosabb esetben halálhoz vezet. Ezt az alkaloidát tartalmazzák a féregűző szabadilla magvai is.[11] Kisebb mennyiségben ezek a növények nem feltétlenül végzetesek, a szabadillát, mint teljes neve is mutatja, féregűzésre is használták. (Az öngyógyítás vagy a kuruzslás azonban biztos út a halálba.) A nagykunsági és erdélyi halbódítók a legkülönfélébb gyilkos növényeket morzsolják halban gazdag vizekbe, mint például az általunk a minap tárgyalt kutyatejet, bürköt és zászpát, hogy a mérgeiktől elbódított halak útját megkönnyítsék a halpiacra.[12] Sajátos módon sokáig tartotta magát a tévhit, hogy a zászpa gyógyítja az őrültséget. Aulus Cornelius Celsus I. századi római orvos a De medicina (A gyógyászatról) című alapműve II. könyve 13. fejezetének 2. szakaszában is ezt az álláspontot képviseli.[13] Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XXV. könyvében többször is visszatér a kérdésre. A 21. fejezetben például felemleget egy esetet, amikor egy hunyort legelt kecskeünő tejétől őrjöngők csillapodtak le.[14] Hogy a szarkasztikus Martialis (38? – 104?) hitt-e a hunyor ilyetén csodaerejében, nem derül ki ugyan, de tréfásan hivatkozik rá egy epigrammájában, amelyben a keserű gógynövényeket kínáló botcsinálta orvosok megfizetését „édes” jutalmakkal olyan őrültségnek bélyegzi, mint ha bronzért aranyat adnánk. Tanácsukat fogadják meg, akik olyan bolondok,

…Accipiat, sed si potat in elleboro.

Epigrammata, Liber IX / XCIV[15]

…Hát vegyék be, de csak hunyor levében.

Epigrammák, IX. könyv, 94.

4 veratrum

fehér és fekete zászpa

5 Helleborus_niger

fekete hunyor

A régi korok leírása és a népi elnevezés alapján nem tudunk különbséget tenni zászpa és hunyor között, különösen a hatásuk alapján. A mai rendszertan azonban már megkülönbözteti a zászpák (Veratrum) és a hunyorok (Helleborus) nemét. Az angolszász köznyelvben bizonyos zászpákat a false helleborine, „hamis hunyor” névvel illetnek.[16] A kettéválás oka természetesen nem az, hogy a természetbúvárok  összekeverték volna a két nemet, hanem az, hogy a hasonló hatás alapján az eredetileg egyetlen növény megnevezésére használt különböző neveket két külön nemzetségre osztották ki. Hogy a zavar fokozódjon: zászpából fehér és fekete is van, tudományos nevükön Veratrum album és Veratrum nigrum, a hunyorból van fekete, Helleborus nigrus, melynek virágja hófehér, és van fehér is, Helleborus albus, amely azonban azonos a fehér zászpával, annak egy másik neve.[17]


Az itt szereplő mérgező növényeknek a néveredete nem érdektelen, különösen, ha a félrecsúszó konyhai etimológiákat vizsgáljuk. A „bürök” szavunk ismeretlen eredetű, talán török, mint a vitában álló nyelvészek egyik csoportja felteszi. A latin conium név az indoeurópai ko(i)-, „fen” gyökre megy vissza (ennek a gyöknek van néhány rokon alakja). Ebből származik a görög κώνος, konos, „kúp” szó is (melyből aztán a „kúpfejű” szúnyog és rajta keresztül a canopus, amint már láttuk). A bürök, kúpos levelei alapján, a görögben κώνειον, koneion, ez pedig közvetlenül torkollik a latin coniumba, mely Coniumként nemnév lett.[18] (Ez vezetett a bürök mérgező alkaloidájának nevéhez, a „koniinhez” is.) A szabadilla nemneve korábban a latin eredetű Sabadilla volt. Ennek története szép (hosszú), de viszonylag egyenes vonalú. Az ógörög κίβισις, kibisis, „zsák” szónak köze lehet a (zsákban hordott) élelemhez[19], a κιβωτός-hoz (kibotos) és ezen keresztül a latin cibus, „élelem” szóhoz[20]. A spanyol „árpa”, cebada ebből ered, ennek kicsinyítésével jött létre a cebadilla, ami a középkori latin sabadillához vezetett.[21] A szabadillák neme a Schoenocaulon. A név mögött nem szabad ismeretlen német botanikust sejtenünk: a σχοῖνος, skoinos, „sás” és καυλός, kaulos, „szár(-ú”) összetétele.[22] De a lényeg a feltehető gyilkos, a zászpa. A szláv eredet nem is kétséges, a (mély és hosszan tartó) „elalvásra” vezet vissza, mely oroszul például засыпать. Ezzel egyívású a „hunyor” is, melynek hatására egy régi orvosi ismertető szerint „szemeÿ annÿra be hunÿodnak hogÿ nehezen nÿlÿk fel” (egyes esetekben inkább a szem lezárása ütközhet nehézségbe). A nemnév, a Veratrum a zászpa egyik latin neve. Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) enciklopédikus munkájában, az Etimológiákban, annak XVII. könyve 9. fejezetének 24. szakaszában azon az állásponton van, hogy az elleborum név a növény egy fontos lelőhelye, a görög Elleborum folyó partja alapján kapta nevét, míg a veratrum az „igazzá tevő”, őrületet gyógyító hatása alapján.[23] Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy Elleborum folyó égen-földön-alvilágban nem lelhető fel, és a veratrum szó ilyetén eredete sem támasztható alá. Mindamellett feltűnő, milyen hosszú ideig tartotta magát a tévhit a zászpa őrültséget gyógyító hatásáról. Ugyanakkor Sevillai Szent Izidor megjegyzése arról, hogy van fehér és fekete változat, megállja helyét. Az angol hellebore név a latinból az ófrancia ellebre, elebore és a középangol ellebore közvetítésével alakult ki.[24] Egy egészen újkori félresiklott etimológia a helleborust a görög χέλειν, khelein, „gyilkos” és βορά, bora mint „préda” („eledel”) összetételeként határozza meg.[25] Az első pillanatra tetszetős elmélet szépséghibája, hogy a χέλειν, khelein nem jelent „gyilkost”.[26]


[1] http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/02.htm#29

[2] Efemerides

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/ephemeris#English

[4] Nagy Sándor felvonulása

[5] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24905572

[6] Sokrates halála

[7] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24369045

[8] a zászpa

[9] a zászpa népies nevei

[10] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[11] http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/veratrin

[12] http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/4.html

[13] A gyógyászatról II.

[14] id. Plinius a hunyoros kecsketejről

[15] Martialis-epigrammák

[16] http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/False+Helleborine

[17] http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-277564

[18] conium

[19] szabadilla

[20] https://en.wiktionary.org/wiki/cibus

[21] http://wiktionary.academic.ru/21488/sabadilla

[22] http://www.merriam-webster.com/dictionary/Schoenocaulon

[23] Etimológiák,

[24] https://en.wiktionary.org/wiki/hellebore#English

[25] http://www.helleborus.de/engl/mythology.htm

[26] https://glosbe.com/en/grc/kill

Advertisements

3 responses to “A gyilkos zászpa

  1. Visszajelzés: Az óceán unokája | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Lápvégi kocsma a széleslevelű nőszőfűhöz | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s