A manszanilyafa és kigőzölgései

The poisonous manchineel was observed, a drop of whose milky juice will burn the flesh like vitriol.

Ballou (1820 – 1895): Due South or Cuba Past and Present[1]

Megfigyelték a mérgező manszanilyafát, mely tejszerű nedvének egyetlen cseppje is vitriolként égeti a bőrt.

Egyenest Délnek, avagy Kuba egykor és ma

1 manchineel

manszanilyafa

Második útján Columbus (1451 – 1506) felpanaszolta a karibi térségben, hogy számos veszélyes gyümölcsre bukkantak, melyeket emberei meggondolatlanul megkóstoltak, de alig ért nyelvük a gyümölcshöz, szájuk, arcuk megduzzadt tőle, belázasodtak és fájdalmakra panaszkodtak. A leírásban felismerik a manszanilyafa, angol nevén manchineel almához hasonló gyümölcsét, a „halálalmát”.[2]

2 kutyatej

kutyatej

A kutyatej egy hashajtó hatású fajának ógörög εὐφόρβιον, euforbion nevét II. Juba (Kr.e. 52? – Kr.u. 23) numídiai király adta Kr.u. 12-ben a növénynek orvosáról, Euforbosról azok után, hogy hírét vette, Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) szobrot emelt saját életmentő orvosának, Antonios Musasnak, Euforbos fivérének. Linné (1707 – 1778) az egész nemzetséget Euforbosról nevezte el Euphorbiának.[3] A kutyatejfélék családjába (Euphorbiaceae) tartozik a manszanilyafa is. Éppen a kutyatejszerű nedve révén mérgező minden porcikája. Elégetni sem célszerű, füstje ugyanis vakságot okoz. Talajtartó ereje folytán nagyarányú irtása súlyos eróziókhoz vezet. Így ahol tudják, kihelyezett figyelmeztető táblákkal veszik fel a harcot ereje ellen.[4] Élőhelye a Mexikói-öböl partvidéke és a karibi térség.[5]

Annál meglepőbb, hogy Meyerbeer (1791 – 1864) 1865-ben bemutatott posztumusz operájában, Az afrikai nőben a címszereplő, Selica Afrikában fekszik alá öngyilkossági szándékkal a manszanilyafa ártó kigőzölgéseinek:

Neluco (con terrore.) Ah! non ve n’appressate!
Là, se vene sovvien si stende la grand ombra,
Del ner’ mancenillier, dell’ albero mortal.
Selica Io lo so.
Neluco Sciagura all’ imprudente
Che respira quei fior. Dall’ odor fatal
Per poco egli si crede in ciel rapito,
Quel estasi così menzognera e fatal
Lo conduce pian pian dal delirio al morir![6]

Eugène Scribe (1791 – 1861)

Neluco, rabszolga (elborzadva): Hah! Meg ne közelítsd!
Amott veti roppant árnyát
A lehajló manszanilya, a halálos fa.
Selica: Tudom én.
Neluco: Jaj az óvatlannak,
Ki virágát szagolja. Végzetes illata
Elébb, hinnéd, a mennybe emel,
De a csábos és gyilkos kéj
A mámort lassan halálba fordítja!

3 Africaine_1865_-_setting

Meyerbeer: Az afrikai nő – zárójelenet a manszanilyafa alatt az 1865-ös ősbemutatón

(A valóságban a hatás tudományos kipróbálója kénytelen eltekinteni a mámoros bevezetőtől.)
A manszanilyafa tudományos nevét is Linné adta: Hippomane mancinella. A fajnév első látásra is világos, a nemnév (talán) egy kis magyarázatra szorul. Theofrastos (Kr.e. 371? – 287), a nagy görög botanikus egy növénynek a χιππομάνης, hippomanes nevet adta azok után, hogy észrevette, az azt lelegelő ló különösen viselkedik. A szó a „ló” és az „őrület” („mánia”!) szavakból áll össze. Linné természetesen tudta, hogy ennek a növénynek és a manszanilyafának nincs köze egymáshoz, de ezzel is utalt a fa rémítő sajátosságaira.[7] Magának a „manszanilya” szónak az eredete azonban sokkal kalandosabb.

A szó a francia mancenille révén terjedt el, ennek forrása azonban a spanyol manzanilla, „manzánácska”.[8] A Real Academia Española, azaz Spanyol Királyi Akadémia állásfoglalása szerint a manzana (régiesebb változatában mazana) a portugál maçã-val és a galíciai mazával együtt egy igen régi almafajta, a Mattiana mala, azaz Matius-alma nevéből ered.[9] Ahogy már Suetonius (69? – 130?) Cszászáréletrajzainak Domitianusról (51 – 96) szóló fejezetében olvassuk:

4 Domiziano

Domitianus (51 – 96)

21. Azt mondta, siralmas az uralkodó helyzete, mert egy összeesküvés hírét csak akkor hisszük el komolyan, ha már meg is ölték a császárt. Szabad idejében kockajátékkal szórakozott, még ünnepnapokon vagy a kora reggeli órákban is; ugyancsak korán megfürdött, és alaposan jóllakott, nem is fogyasztott többet ebédnél, csak egy Matius-almát és egy kevés italt a kancsóból. Gyakran rendezett dús lakomákat, de azok hamarosan befejeződtek: napnyugtánál tovább egy sem tartott, utána pedig nem folyt ivászat. Míg el nem jött az alvás ideje, egyebet nem tett, csak magában sétálgatott.

Kis Ferencné (1916 – 1962) fordítása[10]

(Domitianus jól láthatóan rettegett. Alappal: egyeduralmát működtető véres eszközei miatt meggyilkolták.)


Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) enciklopédikus munkájában, az Etimológiákban, annak XVII. könyve 7. fejezetének 3. szakaszában azon az állásponton van, hogy a „tulajdonképpeni alma”, azaz a Matius-alma, mint sok más fa, a származási területéről kapta a nevét. Sevillai Szent Izidor sajnos nem nevezi nevén ezt a helyet.[11] Így álláspontja csak vélemény az alternatív magyarázatok mellett, melyek ezúttal meggyőzőbbek. Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XV. könyve 15. fejezetében határozottan leteszi a garast amellett, hogy – szintén sok más esethez hasonlóan – a Matius-alma névadója egy ember.[12] Ez az ember pedig nem más, mint Gaius (vagy Caius) Matius (Kr.e. 84 – Kr.u. 4?) korában ismert gasztronómiai író és neves „apolitikus”: Julius Caesar (Kr.e. 100 – 44) jóbarátja volt, annak megölése után tüntetően gyászolta is, de minden ösztökélés dacára sem avatkozott bele a viharos politikai eseményekbe.[13] Mint rendesen, a későbbi korok találgatni kezdték, mi is lehet a Matius-alma. Janus Cornarius (1500? – 1558) amellett érvel, hogy ezzel a kifejezéssel a pomarantiát[14], azaz a bergamottnarancsot illették[15]. Érvelése valószínűtlenül cseng.

5 alma

court-perdu

A bergamottnarancsról (melyről már írtunk) nehezen hihető, hogy egy, rettegésében mégannyira remetei allűröket is felvevő császár azt majszolgatná magába fordult óráiban. Sevillai Szent Izidorhoz hasonlóan Jacques D’Aléchamps (1513 – 1588) is úgy tartja, a Matius-alma valóban almaféle, szerinte a court-perdu-alfaj.[16] A találgatásokban perdöntő az 1000 körül kiadott Anthologia Latina, Latin Antológia, mely javarészt az antik szerzők neve nélkül több száz verset közöl. Ezek egyike a következő epigramma:

De malis Matianis

Haec poterant celeris plantas tardare puellae,
haec fuerant Veneri iudice danda Phryge.
Nam sic ingenuo flavescunt mala colore
ut superent auro vera metalla suo. [17]

A Matius-almáról

E gyümölcs fékezhette a gyorsléptű leányt,
Méltó volt rá, hogy a frígek Venusnak ítéljék,
Sárga almaszínével, mellyel csak ő fénylik,
Túlragyogja az aranyfém fényét.

A „világos” célzások az Atalantát megállító aranyalmákra és a fríg Paris ítéletére kizárnak minden egyéb megfontolást. A Matius-alma csakis alma lehet.


A manszanilyafa gyilkos kipárolgásairól így ír Diószegi Sámuel (1761 – 1813) az 1813-ban kiadott Orvosi füvész könyv, mint a Magyar füvész könyv praktikai része című munkájában:

szurinam


[1] https://www.gutenberg.org/files/30130/30130.txt

[2] „halálalma”

[3] Euforbos

[4] a mérgező fa

[5] nehéz megszabadulni a manszanilyafától

[6] Az afrikai nő – szövegkönyv

[7] http://edis.ifas.ufl.edu/fr370

[8] http://www.wordreference.com/definition/manchineel

[9] a manzana és a Matius-alma

[10] http://mek.oszk.hu/03200/03264/03264.htm#20

[11] Etimológiák

[12] id. Plinius ismertetője

[13] Matius

[14] Janus Cornarius azonosítási kísérlete

[15] bergamottnarancs

[16] Jacques D’Aléchamps azonosítási kísérlete

[17] http://www.divusangelus.it/anth/anthologia100_139.htm

Advertisements

4 responses to “A manszanilyafa és kigőzölgései

  1. Mennyi baj van az almákkal!

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: A gyilkos zászpa | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Betonikusok | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s