Fertő

Disznó-fertő

Disznó-fertő

A minapi disznó-fertői rövid kitekintésünk után értelemszerűen merül fel „Fertő” helységneveink, maga a „fertő” eredete.

2 Ferto_to

Fertő-tó

Már az 1862 és 74 között kiadott Czuczor-Fogarasi-szótár is a „forog”-ra vezeti vissza a „fertő” szót: például iszappal, sárral összeforgatott folyadék.

4 Czuczor

Ezt a mai vizsgálatok is hasonlóan látják. A „forog” magas hangrendű „fereg” változatára vezetik vissza, ám nem mindegy, hogy ki vagy mi forog az említett folyadékban.

5 diszno

Első helyen máris a disznóval találkozunk mint nyelvalkotó szereplővel. A disznóhoz hasonló ember dagonyázása (bár jegyezzük meg, a hasonlat fordítva érvényesebb: a büszke vaddisznót az ember a maga képére formálva alkotta a disznót) a bűnben, igénytelenségben a korai időktől a fertő eredeti értelmének erkölcsi elvonatkoztatására sarkallta a jobbakat.[1]

3 martinbelshazzarsfeast

Martin (1789 – 1854): Bel-sar-uszur (Belsazár) lakomája (1820)

„Leghatályosabb” szavaink egyikét (ismét a Czuczor-Fogarasit idéztem), a „fertelmest” (mellyel, sajnálatos módon – Cz.-F. – a köz, elég hibásan, csekélyebb tárgyak körül is él), nem közvetlenül a „fertőből” vezeti le a szerzőpáros, hanem a közös ősből, a „forgat”-ból, a gyomor ferdítéséből, forgatásából.[2] A „fetreng” szó kapcsolódását az „örök körforgáshoz” még megértjük, de mint kiderül, a szelídebb „fürdik” is ugyanebből származik. (Így kapcsolódik össze a züllöttség és az attól való megtisztulás a nyelv őserdejében.) A „förgetegen” sem lepődünk meg különösebben, de a „ferde” mint „forgatással eredeti helyzetéből kitekert” már tanulságosabb.


Különös módon a „fertőzés” nemzetközi szava, az „infekció” némileg hasonló utat járt be. Az indoeurópai dheh- eredetre (körülményesen) visszanéző előitáliai fakio a latin facio, „teszek” szó. (Ugyanebből az indoeurópai gyökből származik az azonos értelmű ógörög τίθημι, tithemi, a szanszkrit दधाति, dadhati, sőt, az angol do.)[3] A facióból ered a latin inficio, „megfestem”, átvitt értelemben „beszennyezem”, sőt „megmérgezem”, „elrontom” (erkölcsileg), „megfertőzöm”.[4] A főnévi infectus alakból a középfrancia infect adta át a szót az angoloknak.[5]

6 Ferto


[1] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[2] http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/2kotet_1.pdf

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/facio#Latin

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/inficio#Latin

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/infect

Advertisements

2 responses to “Fertő

  1. Fertelmes egy bejegyzés ez, lehet fergeteges, nem tehetek ellene, sertések hemperegnek mellettetek.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s