Hárs: függelék

1 limeAngolul a hárs (linden) társneve lime, ami talán, egyéb ”lime”-okra tekintettel – és azokkal együtt – megér egy kis nyomozást.

A hársfára használt óangol lind szó a tegnap tárgyalt indoeurópai eredetvonalba illeszkedik, a XIV. század eleji középangol írásmódban lynde. 1500 körülre ez line-ra változott.[1] A román születésű kanadai nyelvész, Ernest David Klein (1899 – 1983) meghatározó művében, A Comprehensive Etymological Dictionary Of The English Language-ben (Az angol nyelv átfogó etimológiai szótára, 1966, 1971) a line-t „szalag” értelemben említve lehetséges áthallást tár fel a lenből (társszava: line) készült és a hársból készült fonatok közt. A XVII. századra alakult a szó lime-má, Klein idézett műve szerint a line-t követő ajakhangos szavak mint –bark („kéreg”) vagy –bast („háncs”, „rost”) gyakori használata miatt.[2]


A szanszkrit निम्बू, nimbu, „citrom” szó az alapja a perzsa لیمو, limu és لیمون, limun változatoknak, amely az arab „citrom” szón (لَيْمُون, laimun)[3] keresztül vezetett, feltehetőleg a spanyol lima, „citrom” közvetítésével a lemonhoz („citrom”) és közeli rokonához, a „savanyúcitromhoz”, angol nevén lime-hoz. Annak gyötrelmes útjáról, ahogy ez az angolok limey gúnynevéhez elvezetett Amerikában[4], már beszámoltunk.


A lime mint „égetett mész” eredete is messzire vezet térben és időben. Induljunk ki az indoeurópai lei-m-, „nyálkás” gyökből, mely, amint már említettük, az ógörög „meztelen csigáig”, a λεῖμαξig (leimax) vezetett, esetleg a latin limax közvetítésével, mely ma a meztelen csigák egyik családja (Limax) tudományos megnevezéséül szolgál. A meztelen csiga száguldása nem állt meg az orosz слимак-ig („csiga”). Ugyancsak innen ered az „olajjal felkenni” ógörög szava, az αλίνειν, alinein is.

2 anoint

Veronese (1528 – 1588): Dávid felkenése (1555)

3 Chaplin

Chaplin (1889 – 1977): Limelight (Rivaldafény, 1952)

Az indoeurópai gyök az alapja a latin limus, „nyálka”, „mocsár” szónak. Ugyancsak az indoeurópai gyök alakulata, számos nyelv „érintésével”, a slime, „nyálka”, „slejm” is.[5] Mivel mézesmadzag (angolul birdlime) anyagául ragacsos oltott meszet is használtak, ebből ered az ószász, óskandináv és dán lim, továbbá a német Leim mint „mézesmadzag”. A lim az óangolban ezen túlmenően a „habarcsot”, „cementet” és „sikért” is jelentette, a későbbiekben pedig a mézesmadzag alapanyagának az alapanyagát, az „égetett meszet”.

Hőközléssel a legtöbb anyag fénykibocsátásra kényszeríthető. Némelyek (például az üveg) kisebb hatásfokkal, mások, például – mint már láttuk – a gázharisnya földfémsói hatalmas ragyogással. Ebben a sorban az égetett mész előkelő helyet foglal el: 800 °C-ra hevítve vakító fényben tündököl. Ezt használja ki a rivaldafényt előállító limelight.[6]


[1] lime

[2] Az angol nyelv átfogó etimológiai szótára

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/lim%C3%B3n

[4] limey

[5] slime

[6] http://home.howstuffworks.com/gas-lantern1.htm

Reklámok

One response to “Hárs: függelék

  1. Visszajelzés: Az édes illat | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s