Nyomozás egy captatio után

Aquila non captat muscas.
(A sas nem kap legyek után.)

Rotterdami Erasmus (1469? – 1536): Adagia (Szállóigék). 1500, javított kiadás: 1508[1]

He will not looke so low.
(Csak nem fog olyan alacsonyra tekinteni…)

Bartholomew Robertson: Adagia in Latine and English containing five hundred proverbs: very profitable for the vse of those who aspire to further perfection in the Latine tongue.
(500 szállóige angolul és latinul: használata nagyon előnyös azoknak, akik latin nyelvtudásuk további tökéletesítésére törekednek.)
Rotterdami Erasmus Adagiájának 1621-ben megjelent fordítása[2]

Egy-egy szállóige vagy közmondás forrásáig eljutni rendszerint reménytelen. Csökkentett igénnyel, ha beérjük annak kiderítésével, valóban szállóigéről van-e szó, nem pedig ügyes hamisítványról, messzebbre juthatunk. Azok a hivatkozások, melyek egy-egy mellékes megjegyzéssel és helymegjelölés nélkül utalnak szerzőkre, például valamelyik pszeudo-Vergiliusra[3], hasznavehetetlenek. Manapság gyorsan kikereshetők lennének az említett szerzők életművéből az efféle idézetek, ha volnának egyáltalán. A legtöbben megállnak Erasmusnál mint felderíthető utolsó állomásnál.[4] Maga Erasmus forrásaként a II. század első felében alkotó Zenobiost említi.[5] Az Adagiában a görög eredetit is idézi:

A tarrai Lucius és a nála jóval nevesebb Didymos Khalkenteros (Kr.e. 80? – Kr.u. 10?) szólásgyűjteményeiből szerkesztette Zenobios a magáét.

Didymos Khalkenteros melléknevének jelentése: bronzbelsejű. Legyűrhetetlen munkabírására utal, állítólag több ezer könyvet írt.[6]

Zenobios munkája fennmaradt: Epitome proverbiorum Lucii Tarrhaei et Didymi Alexandrini secundum ordinem alphabeticum graece (A tarrai Lucius és az alexandriai Didymus szólásgyűjteményeinek kivonata görög ábécésorrendben) címmel 1487-ben megjelent Firenzében. Ezt követően hamarosan több kiadást is megért Velencében, Hágában és Antwerpenben.[7] Rotterdami Erasmus könnyen hozzájuthatott egy példányhoz. Ez alapján biztosra vehetjük, hogy nem maga kreálta a szállóigéket. Más kérdés ugyanakkor, hogy Zenobios melyik forrásából vehette az idézett mondást. Ettől függene, eredetileg görög vagy latin szállóigéről van szó.

A mondás egyik szavát vizsgáljuk meg közelebbről. A captat, „kap”, „megragad” az azonos értelmű indoeurópai kap- gyökre vezet vissza, melynek számos folytatása közül említsük meg az ógörög κάπτω, kapto[8], „nyelni” és az óörmény խափանեմ, khapanem[9], „megakadályozni” igeneveket. A latin capabilis, (eredetileg megragadni, megtartani) „képes” a tisztán átvitt értelmű angol capable, „képes” szónak.[10] A latin capio az indoeurópaiból következő előitáliai kapio szón keresztül egyszerre jelent „megragadni”-t és „megérteni”-t („kapisgálni”-t).[11] Nagyszámú leszármazottja közül a capulum vagy caplum egymással összefüggő jelentések egész láncolatát hordozza: „fogantyú”, „kardmarkolat”, „kötél” (amivel megragadunk valamit), „pányva”, „lasszó”. Végezetül „ravatal” és „koporsó”.[12]

rope_stjohn

A német Kabel közvetítésével ebből lett a magyar „kábel”.[13] „Kábelnek” mondjuk a dollár és font közti pénzügyi műveleteket is, mert ezek erőre kaptak az első tenger alatti kábelek lefektetésével.[14] Ugyancsak cable-nek mondták a kötél alakját felvevő párkányzatot vagy bélletet.[15] A captatio (benevolentiae), kegyhajhászás, figyelemmegragadás ismert szónoki fogás. A kaptáció égitest befogása bolygóvá vagy holddá.

Magától értetődő módon a latin eredetiből kapjuk a „kapacitást”, természetesen „kondenzátor” – a töltések összegyűjtője – értelemben is. Nálunk a „kapacitás” a „kondenzátor” szakmai „tolvajnyelvi” megfelelője, angolban a condenser az elavult szó, melyet kiszorított a capacitor.[16] Az angol have, kb. „bír” (mint „birtokol”) eredete is ide vezet, a már az előgermánban is meglevő habenen keresztül. Ugyanakkor nincs köze a hasonló értelmű és hangzású latin haberéhez (a caperéhez, láttuk, annál több). „Kell” értelműre a „kötelességem van”-on keresztül változott.[17]
(Ugyanakkor a magyar „kap”-nak semmi köze az indoeurópai-latin ősökhöz. Hangutánzó eredetűnek tartják, mint több rokon értelmű finnugor szót.[18] Ennek a szakasznak a megállapításait azonban korábban már érintettük.)