Tabula rasa

1 Velazquez_Sibyl

Velázquez (1599 – 1660): Szibill tabula rasával (1648?)

Amikor ma „tiszta lappal indulunk”, netán tabula rasát „csinálunk”, akkor másfajta értelemátvitelt alkalmazunk, mint a filozófiában, ahol a tabula rasa kifejezetten mint a lélek születéskori állapota merül fel.

2 Locke

John Locke (1632 – 1704)

Az újkori gondolkodás történetében jelentős visszhanggal John Locke élesztette újjá az ókori tanításokat empirista felfogásban: úgy tartja, a születéskori tiszta lapot nem egyéb, mint a tapasztalat kezdi teleírni.[1] Bár éppen az empirizmustól elvárhatnánk, hogy ne hitre-reményre-szeretetre építsen, hanem tudományos tényekre, mint olyannyiszor, most sem elvitatható az alátámasztás nélküli vélemény progresszív kihatása tulajdon kora közvélekedésére. Locke-nak ebben a megállapításában keveredik a tudás megismerési értelemben vett és biológiai értelemben vett forrásának fogalma. Az emberi kommunikációban a beszéd, melyre életünk első évében képtelenek vagyunk, olyannyira túlnyomó, hogy hajlamosak vagyunk egyéb korai ismeretközlő gesztusok felett átsiklani, miközben éppúgy az emberek, mint az állatok világában a veleszületett tudás árulkodó jeleinek sokaságát vehetjük észre, laikusként is. Tekintsünk át néhány ókori véleményt, melyből a közép- és újkori gondolkodás kiindult. Aristoteles (Kr. e. 384 – 322) a Περί Ψυχῆς, Peri psykhes (A lélekről, Kr.e. 350) egy emlékezetes helyén (III. könyv, 4.szakasz) úgy fogalmaz, a gondolkodni kezdő elme terepe πινακίς άγραφοςhoz (pinakis agrafos, „íratlan tábla”) hasonlatos.[2] (Más a gondolat, más az ismeret – Aristoteles nem ugyanazt mondja, mint Locke, bár nézőpontja hasonló, sőt, ha hiszünk egy első, semmiből kipattant elmében, akkor tényleg nem is tudnánk másképp leírni gondolkodása első lépéseit.) A πινακίς άγραφος kifejezést kapta fel a latin, és fordította át a maga írói eszköztárához jobban igazodó tabula rasára, „törölt (viaszos) táblára”. Kitioni Zenon (Kr.e. 336? – 264), a sztoikusok „atyja” formailag hasonló álláspontját Diogenes Laertios (180? – 240?) főművének, a Βίοι καὶ γνῶμαι τῶν ἐν φιλοσοφίᾳ εὐδοκιμησάντων-nak (Bioi kai gyomai ton en filosofia eudokimesanton, A filozófiában jeleskedők élete és nézetei) VII. könyve sztoikusokkal foglalkozó 35. fejezete úgy foglalja össze, nem véletlen, hogy az elmét ért benyomás a nevét a viaszra gyakorolt pecsétnyomásból nyerte, hiszen az észlelés maga is ezt teszi az elmével. Ez a költői hangon előadott álláspont nem nyilatkozik arról, annak vannak-e velünk született tudáselemek is. Mindamellett a sztoikus álláspont a kérdésben világos és radikális, amint azt az I-II. század fordulóján alkotó doxográfus – kronográfus[3], Aetios ismerteti: amikor egy ember megszületik, lelke olyan, mint egy írás előtti üres papírlap.[4]


3 tabula

tabula

A latin tabula rasa kifejezés első tagja etimológiailag bizonytalan (talán indoeurópai eredetű).[5] A „tábla” alapja, mely Angliában 1300 körül kezd négy lábat növeszteni, és ez által kiszorítja az asztalra használt mensa szót.[6] A rasa a radere, „kitörölni”, „lekaparni” nőnemű befejezett melléknévi igeneve.. Például ebből ered az angol raze, „borotvál”.[7] Ezen túlmenően az ófrancia raser, „kikaparni”, „borotválni” közvetítéssel az angol rase (majd erase), „kidörzsöl”, „kitöröl” is. A latin radere a középkorban ugyanis felvette a gyakorító rasare alakot. Ami érdekes, az az a feltételezés, hogy a latin eredetinek az indoeurópai razd- gyök az alapja, mely viszont a még ősibb red-, „kapar”, „rág” gyökön alapszik.

4 csincsilla

csincsilla

Ez utóbbi a rágcsáló angol rodent szavának ősi alapjául is szolgál. Ugyanakkor a későbbi razd- gyökből származik a latin rastrum, „gereblye”.[8] A gereblye angol szava korábban (a XIX. században máig kimutathatóan) a rake mellett a raster is. A raster egyúttal a gereblye által húzott párhuzamos vonalakat is jelentette, majd a vonalak merőleges hálózatába rajzolt négyzetfoltok által alkotott kép lett a raszteres kép.

5 Raster_rastrus_rastrum_1890_Anthony Rich (1803 – 1891)

a raster Anthony Rich (1803 – 1891) szótárában (1890)

6 rastrum

rastrum

A latin rastrum is tovább él mint a kotta öt vonalát húzó kis gereblye.[9] Ennek Sztravinszkij (1882 – 1971) által továbbfejlesztett görgős változata a stravigor.
A latin radere a német Radiergummi alapja is, melyből a magyar „radír” rövidült a félfordított „radírgumiból”. Szép „abrazív”, azaz „felületcsiszoló”, „felületpusztító” szavunknak ugyanez a latin szó az alapja.[10]

7 stravigor

stravigor


[1] John Locke és a tabula rasa

[2] http://classics.mit.edu/Aristotle/soul.3.iii.html

[3] doxográfia, kronográfia

[4] radikális sztoikus álláspont

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/tabula

[6] table

[7] tabula rasa

[8] rase

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/raster

[10] http://www.szokincshalo.hu/szotar?

Reklámok

2 responses to “Tabula rasa

  1. Óh, szóval a mensa, azaz asztal szó az eredeti a mi munkahelyi menzánknak is…

    Stravigor…. Stravinsky + vigor? 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s