Szentjánosbogarak történetei

1 firefliesStnuk Antal 1944. novemberi írásában (Természet, 40. évf. 11.szám) arról a néphitről ír, amely a júniusi szentjánosbogár-rajzáshoz Szent Iván-esti csalóka kincsfellángolást fűz, és ezzel valószínűsíti a bogár nevének eredetét.[1] (A nép utóbb bizalmatlanul szemlélhette tulajdon tudománytalan naivitását, ezért egy hangulatos budai utcanévtáblán helyesbítette a nevet jánosbogárra.)

2 Janosbogar u

Általánosságban a szentjánosbogár-félék családjába (Lampyridae) tartozó fénylő bogarakat (több mint kétezer fajt) nevezzük így. Némely fajnak a lárvája, másoknak az imágója világít, így az evolúciós nyomást nem magyarázhatjuk kizárólag szexuális alapon: előny fakadhat abból, hogy egyidejűleg mérgező testnedveket is termel, és ilyen módon elriasztja a pákosztos madarakat.[2] (Önmagában a mérgező testnedv kevés, azaz megmagyarázhatatlan, ha csak olyan makroszkopikus ellenségekre gondolunk, mint egy madár. A mérgező hajlam darwini kiválasztódása ekkor nem jelente előnyt, mert hiába pusztul el a támadó, ha vele pusztul a megcsípett bogár is. Egészen más a helyzet természetesen, ha a gerincesek előtti korszakban alakul ki a mérgező testnedv, mert ekkor egy támadás nem feltétlenül halálos.) Ugyanakkor a népes családban van egy szigorúbb értelemben vett szentjánosbogár-nem is, a Lampyris. A tudományos nevek alapja a latin lampyris, „szentjánosbogár”, mely ugyanabból az ógörög λαμπεϊν, lampein, azaz „ragyogni” szóból származik, mint a „lámpa”.[3] George William Lemon (1726 – 1797) 1783-ban kiadott etimológiai szótárában a lampyrian már nemcsak a bogárra vonatkozó jelző, de átvitt értelemben már „felcicomázott”, „rikító” küllemet is jelent.[4] A szentjánosbogárral már Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattana (Kr.e. 350) IV. könyvének 1. fejezetében is találkozunk.[5] Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája IX. könyvének 34. fejezetében részletes leírást ad róla, megemlítve, hogy be nem ért vagy levágott füvű legelőkön sosem találkozni vele. Ugyanakkor (tévesen) úgy véli, fénye olyankor látható, ha szárnyait fellebbenti fényforrásáról.[6] Id. Plinius más biolumineszcens lényről, egy fúrókagylófajról is beszámol, amely amúgy kedvelt és drága római csemege volt.[7]

3 vilagito gomba

világító tölcsérgomba

A világítás trükkjével valóban fajok hatalmas sokasága él, köztük egysejtűek, hidrák, férgek, csigák, gombák[8], vagy a mélytengeri halakkal együtt élő és szaporodó világító baktériumok.
Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) enciklopédikus munkájában, az Etimológiákban, annak XII. könyve 8. fejezetének 6. szakaszában azt írja az angol fordítás szerint, a szentjánosbogár latin neve a cicindela, mely a „világításra” vezethető vissza a candela, „gyertya” szóhoz hasonlóan.[9] Itt meg kell védenünk őt csípős nyelvek kritikájától. A cicindela ugyan nem szentjánosbogár, hanem futrinka, de valóban „fénylő bogár”, és a Sevillai Szent Izidor által adott etimológia helyes.[10] Mi több, még az összekeverés pontatlanságában sem ő a hibás, hanem a fordítója, hiszen az eredeti szövegben szó sincs szentjánosbogárról, csak futrinkáról:

Cicindela scarabaeorum genus est; eo quod gradiens vel volans lucet.[11]

A cicindela egy skarabeusz-nem, így nevezik, mert lépegetés vagy repülés közben világít.

(Más kérdés természetesen, hogy a futrinka nem túr ganajt: a két állat legközelebb a bogarak rendjében találkozik.)
A szentjánosbogarak a Távol-Keleten is elterjedtek. Kínában és Japánban hagyományos ünnepségeket tartanak a tiszteletükre.[12] A kínai költő, Li Si-csen (1518 – 1593) expedíciót szervezett vizsgálatukra, és az eredményeiről tudományos igénnyel számolt be. Japánul a szentjánosbogár ボタル, botaru. Két ottani fajukat, egy nagyobbat és egy kisebbet gendzsi-botarunak, illetve heike-botarunak nevezik, hiszen szent meggyőződésük, hogy a szentjánosbogarakban csatában elesett hősök oda költözött lelke világít, egész pontosan az 1185-ös dannourai csatában meghaltaké, amelyet két klán vívott: a Gendzsi és a Heike. A Gendzsik győztek, az ő halottaik lelkének jutott a nagyobb szentjánosbogár potroha. A szentjánosbogarak egy háború kitörését is megakadályoztak, ha, mint szeretnénk, hihetnénk egy elterjedt kegyes történetnek. A mese szerint sir Robert Dudley (1574 – 1649) – nem keverendő I. Erzsébet (1533 – 1603) azonos nevű kegyencével – „sir James Cavendish” társaságában elállt Kuba inváziójától, mert a parton nyüzsgő szentjánosbogarak fényét spanyol zsoldosok fáklyájának tulajdonították. Így jobbnak látták (volna) Jamaika felé fordulni (ahol találkozhattak a szentjánosbogarak egy közeli rokonával, egy pattanóbogár-félével, mely a vállán visel két világító foltot[13]) – ám a sors gonosz rendeléséből azokban az időkben nem élt sir James Cavendish nevű hódító. Szóba jöhetne még a nagy „Navigátor”, sir Thomas Cavendish (1560 – 1592), Dudley apósa, de az életrajzi adatok ezt is kizárják.


Egy zökkenővel felérő ugrással a szávaszentdemeteri (sirmiumi) püspöknél, Foteinosnál (†376), latinosan Photinusnál járunk, aki nemcsak Mária szűzen születése tagadásának eretnekségébe esett, de elvitatta, hogy Krisztus a kezdetek előtt született volna. Természetesen zsinati úton tették le székéből.[14] Egy különös névazonosság csalja ide a megemlékezésünkbe: a szentjánosbogár-félék egy nemzetsége tudomámyosan szintén Photinus. E ténynek azonban nincs köze a magáról megfeledkezett püspökhöz. A görög φωτεινός, foteinos „fényeset” jelent.[15]

4 Photinus carolinus

Photinus carolinus

A Great Smoky Mountains élővilágának egyik csodája a Photinus carolinus. Leírója és elnevezője, John Wagener Green (1889 – 1968) 1956-os bejelentő cikkéből kiderül, hogy a fajnév az élőhely nevére utal.[16]

5 carolinusA faj csodálatos teljesítménye a szinkronvilágítás: felvillanásaikat egymáshoz időzítik.

Ezzel nincsenek egyedül a szentjánosbogár-félék családjában. Olyannyira, hogy a megfelelő időzítéssel laboratóriumilag is kiváltható titokzatos viselkedés magyarázatául az az elmélet született, hogy a felvillanások mintázata, időbeni lefutása segít az azonos fajú pár kiválasztásában.[17]


Mi is történik a mélyben, amikor felvillan egy szentjánosbogár? A folyamat magyarázatául a kémia tudománya éppúgy nem elegendő, mint a fotoszintézis esetén. Alapvetően két vegyület, a „fényt hozó” luciferin és a luciferáz egymásra hatásáról van szó. Mindkettő konkrét kémiai felépítése a világító állatcsoportra jellemző. A szentjánosbogarak luciferinje a következő:

6 Firefly_luciferin_svg

A sejt üzemanyaga, az energiaforrásként szolgáló adenozintrifoszfát a luciferint olyan vegyületté „pumpálja fel” (luciferinadenilil), mely oxigén hatására átmenetileg peroxiluciferinné oxidálódik, ami oxigén leadása mellett még fotont is kibocsát, amikor oxiluciferinné redukálódik. Az oxigénről azonban gondoskodni kell, annak jelenléte a sejtben korántsem magától értetődő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a mitokondrium hajlamos az oxigénbefogásra. Ezt megelőzendő, amint azt 2003-ban felismerték, egy bizonyos oxipamin átmenetileg nitrogénmonoxiddá köti le az oxigént, mely így nem jut el a mitokondriumba, de a kellő pillanatban és helyen rekombinálódik.[18] A folyamat magnéziumkationok nélkül elképzelhetetlen.[19] De hol kap helyet ebben a mesteri szövevényben a luciferáz? Ott, hogy éppen ő maga a szövevény. A luciferáz bonyolult alagútrendszer, melynek csatornáiban katalizálódik a luciferin peroxidációjának soklépéses folyamata. A szentjánosbogarak luciferáza ilyen alakot ölt: 7 Firefly_Luciferase_Crystal_Structure


 

[1] Természet, 40. évf. 11.szám

[2] http://animals.nationalgeographic.com/animals/bugs/firefly/

[3] Lampyris

[4] lampyrian

[5] Aristoteles a szentjánosbogárról

[6] id. Plinius a szentjánosbogárról

[7] világító fúrókagyló

[8] http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Luciferi_.htm

[9] Sevillai Szent Izidor: Etimológiák

[10] cicindela

[11] Sevillai Szent Izidor és a futrinka

[12] szentjánosbogár-ünnepségek

[13] Elateridae

[14] Foteinos eretneksége

[15] foteinos

[16] http://biostor.org/reference/3145/page/49

[17] szinkronicitáselmélet

[18] fényt hozó reakció

[19] http://www.funakoshi.co.jp/data/datasheet/PCC/16515.pdf

Advertisements

3 responses to “Szentjánosbogarak történetei

  1. Hűűűűű, ez a kémiai lecke a végén igen kemény volt… 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Hátborzongató belegondolni, hány ilyen biofizoko-kémiai folyamat zajlik le még ezekben a parányokban is…

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Újabb fényutak | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s