Az ólomgömb alatt

A sugárkezelés még ma is a második leggyakrabban alkalmazott terápia rákos daganatok elpusztítására, noha a besugárzás helyén egészséges szövetek is roncsolódnak. Maga a sugárzás is okozhat rákot, így ma már kizárólag rákbetegségben szenvedők részesülnek, indokolt esetben, ebben a gyógymódban.[1] 

3 radium

rádium

A rádiumot Pierre Cienter Curie (1859 – 1906) és felesége, Maria Skłodowska-Curie (1867 –1934) fedezte fel 1898-ban.[2] Fémes alakban, elektrolízissel jóval később, 1911-ben izolálta Madame Curie és az aktínium felfedezője, André-Louis Debierne (1874 – 1949).
A rádium nevét a latin radius, „sugár” szóról kapta, érthető módon.[3] A rádium izotópjai ugyanis mind a három alapvető radioaktív sugárzást kibocsátják: a héliumatommagokból álló alfa-, az elektronokból vagy azok antirészecskéiből, azaz pozitronokból álló béta-, illetve magas frekvenciás elektromágneses gammasugárzást.[4] A terapeutikus hatást nagyon korán észrevették, 1903-ban már világszerte ismert volt.[5]

2 uranszurokerc

uránszurokérc

A rendkívül ritka elem viszonylag nagy összmennyiségben, de a kor számára hozzáférhetetlenül a gránitban van jelen[6], de megtalálható az uránszurokércben is[7]. (Felfedezését is éppen annak köszönheti, hogy a Curie házaspárnak feltűnt: az uránszurokérc radioaktívabb azok után, hogy kivonják belőle az uránt.) Mára kiszorult a terápiákból, helyét a lényegesen olcsóbb mesterséges radioaktív elemek vették át, a kobalt, a cézium, az irídium (és a jód).[8] De az 1910-ben alapított Radiumhemmet („Rádium-otthon”), Svédország első onkológiája még a rádiumkezelésre hagyatkozott.[9]


1 Elis_Berven_

Elis Gustaf Emanuel Berven (1885 – 1966)

Kosztolányira és Babitsra ugyanaz az ólomgömb „sugárzott”. Rákos megbetegedésüket követően a Radiumhemmet ólomgömbje alá kerültek, mely a rádiumsó milligrammjait tartalmazta. Kosztolányi orvosa, Elis Gustaf Emanuel Berven később Babits leleteit is megvizsgálta[10].
A két költő betegsége alapvetően eltérő lefolyású volt. Kosztolányi mintegy három és fél rettenetes, kétségek közt hányódó év elteltével halt meg azok után, hogy bal alsó ínyén egy foltot vett észre. – Rákom van – mondta erre feleségének, Harmos Ilonának (1885 – 1967) de ezt a bejelentést, Kosztolányi életében a sokadikat, egyikük sem vette komolyan.[11] 1933 nyarán már rosszul érezte magát, és fájdalmakkal küszködött. Hogy mit tudott és mit nem, sosem fogjuk pontosan megtudni, de egyes visszaemlékezések szerint vannak jelek arra, hogy őszinte véleményt is hallott. A fedő- és áldiagnózisok, elhallgatással elkövetett bűnök, kegyes kegyetlenségek hosszú során át vezető agóniájában mindenesetre találunk két olyan pillanatot, amikor talán meghosszabbítható lett volna az élete, ha őszinték hozzá, bár rettenetes áron, és egy redukált élet csalóka reményében. A korai fázisban egy teljes állkapocs-eltávolítás, vagy később, egy nyaki mirigyáttétet követően az érintett terület kivágása ilyen beavatkozás lett volna. Önmagában a számtalan utazás, gyakran olyan állapotban, hogy arra orvosilag kellett őt felkészíteni, a finom lelkűként ismert Kosztolányi rendkívüli akaraterejéről tanúskodnak. Utolsó hónapjaitól csak beszélgetőfüzeteken keresztül volt már képes érintkezni. Hogy mi válthatta ki Kosztolányi betegségét, biztosan nem tudhatjuk. Talán tisztátalan kábítószer? Nem valószínű: adagját Kosztolányi gyógyszertárból szerezte be.[12]

4 Kosztolanyi

Kosztolányi (1885 – 1936) halála évében

Kosztolányinál Babits erősebb dohányos volt, és esetében nem is kétséges, hogy gégerákjához ez vezetett. Betegsége jóval lassabb lefolyású volt, kilenc éven át tartott, ha kiindulása köthető a Babitsot 1932 óta fojtogató nehézlégzéshez. 1934 decemberére már az egész környezete számára nyilvánvaló volt Babits állapotának romlása. Ugyanúgy beszélgetőfüzetek használatára kényszerült utolsó hónapjaiban, mint Kosztolányi. Babits szinte bizonyosan tisztában volt sorsa elkerülhetetlenségével.[13]

5 Babits

Babits (1883 – 1941) halála előtt három nappal

A gyógykezelés során látott ólomgömb mindkét költőt megrendítő beszámolóra ihlette.
Kosztolányi esztétikai hitvallása nem enged közvetlen személyes kitárulkozást. A Pesti Hírlapban, 1934. szeptember 5-ei keltezéssel jelenik meg Rádiumhemmet  címmel könnyű ismeretterjesztő hangon megírt beszámolója, míves, hozzá méltó stílusban (…Önkéntelenül egy fényes palota jelenik meg szemem előtt, a tudomány fellegvára, márványlépcsőkkel, süppedő, neszfogó szőnyegekkel…), amiből sok mindent megtudunk a rádiumos kezelésről, csak azt nem, hogy ő maga részesült benne. Stockholmban szerzett egyéb élményeiről is ír további cikkeiben, a rendíthetetlen derű hangján.[14]
Babits, költői képek egész során át irodalmi remekművet alkotott ezzel a beszámolóval a Pesti Napló 1938 karácsonyi számában[15] (Gondolatok az ólomgömb alatt): …Viszont itt van a nagy gömb, egészen közel, kemény testi domborúságában, súlyával és tömörségével, orromat érintve s titkos hatásokat bocsátva rám. Itt fekszem délelőtt, itt fekszem délután, merően reászögezve szememet, egyedül a szobában, mint egy kristálynéző fakír, s lassanként minden gondolatom erre a villogó gömbre vetül, az egész világot ezen keresztül látom. Mint a fakír a kristályban, víziókat látok a gömbben, melyek csodálatos tisztaságban állnak előttem, élesebben a valóságnál[16] Már az esszé első szavai (Ahogy itt heverek) kétséget kizáró módon tudatja az olvasóval, hogy személyes élményeinek beszámolóját fogja látni.
Halálos betegségük tudatában vagy balsejtelmében írt költeményeikre ugyanez a szemléleti különbség a jellemző. A Nyugat 1935. októberi számában jelenik meg Kosztolányi költészetének egyik legkiemelkedőbb csúcspontja, a Szeptemberi áhítat, ez a mélyen személyes hangú, megrendítő alkotás, melyről csak kevesen tudhatták akkor, hogy számvetés.[17]

Semmivel sem kevésbé megrendítők Babits számvetései, melyek ugyanakkor minden porcikájukban a költő személyes végzetéről tudósítanak. Köztük van az 1937 nyarán írt Balázsolás [18]

és az 1938-ban írt Jónás könyvét a rá következő évben kiegészítő Jónás imája[19].


[1] sugárterápia

[2] http://education.jlab.org/itselemental/ele088.html

[3] http://www.livescience.com/39623-facts-about-radium.html

[4] http://hpschapters.org/northcarolina/NSDS/radium.pdf

[5] http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/a-radium-es-sugarai

[6] rádium a sugárterápiában

[7] uránszurokérc

[8] terapeutikus radioaktív elemek

[9] Radiumhemmet

[10] Babits betegségei

[11] Kosztolányi és Babits betegségéről

[12] http://www.kalligram.com/?cl=kniha&iid=1106

[13] Babits betegsége

[14] Rádiumhemmet

[15] http://www.socrad.hu/upload/radiologia/document/gyenes.htm

[16] http://mek.oszk.hu/05200/05258/html/04.htm#88

[17] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00597/18843.htm

[18] http://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers1002.htm

[19] http://esca.atomki.hu/~cserny/vers/babits/jonas.txt

Reklámok

One response to “Az ólomgömb alatt

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s