A Priáp és izmusa

Vere rosa, autumno pomis, aestate frequentor
spicis: una mihi est horrida pestis hiemps;
nam frigus metuo et vereor ne ligneus ignem
hic deus ignavis praebeat agricolis.

Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) (?): Priapeia, I.[1]

Őszre gyümölcsöt, nyárra kalászt, tavaszodva virágot
oly sokan aggatnak rám: csak a tél iszonyú.
Mert rémít a hideg, s – isten-létemre – ijesztő,
hogy tüzifául hord majd el a lomha paraszt.

Priapus-versek I. Lakatos István (1927 – 2002) fordítása[2]

Vergilius sokat foglalkozik (a görögösen szólva) Priapos tiszteletet parancsoló alakjával – ezzel függhet össze, hogy (olykor) neki tulajdonítják a stilárisan nem rá valló Priapus-verseket.[3] Priapos szüleiről széles körű népi találgatások bontakoztak ki a görög hitvilágban.[4] A leggyakoribb változat szerint anyja Afrodite – apaként a törvényes hitves, Hefaistos nem merül fel –, és Hera, a házi tűzhely őre, aki Paris ítélete miatt amúgy is megorrolt Afroditére, a szerelemistennőn végigsimított varázslatos kézmozdulatával elérte, hogy a gyermek különös torzszülöttként jöjjön a világra. A torzszülöttség legfőbb jele a hatalmas ivarszerv volt. A sok tapasztalaton keresztülment szülőanyja sem bírta elviselni látványát, eltaszította magától, de a kisázsiai Lampsakos derék földműves népe gondozásába vette.[5] Túlburjánzó menyegzői szerve azonban, egyes megfigyelők szerint, nem volt egyben túláradó is: Hera átka ült rajta. Az isteni körből eltávolított ifjú mások szerint nagyon is potens volt, úgyhogy maga Zeusz mért rá büntetést: híres testrészét egy hatalmas, ám ból faragott, és ilyenként hasznavehetetlen másodpéldánnyal helyettesítette.[6] Priapos tisztelete viszonylag új keletű. A Földrajzi feljegyzések 13.1.12-es szakaszában Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) beszél tiszteletéről, sőt, egy róla elnevezett városról is, ám hozzáteszi, hogy Hesiodos (Kr.e. VIII.sz. első fele) még nem tudott róla.[7] Ez pedig perdöntő jel, hiszen Hesiodos Kr.e. 700 körül keletkezett, Istenek születése című mitológiájából nem maradt volna ki, ha elterjedt tiszteletben állt volna. Mottónkat és a többi Priapus-verset akár Vergilius írta, akár nem, kiviláglik belőlük, hogy ebben a mitológiailag késő korban, azaz Vergilius idején, a rómaiak már átvették tiszteletét. Erről tanúskodik egy pompeii freskóról készült metszet is, melyen asszonyok imádkoznak hozzá.

1 Envocation_to_PriapusA rómaiak, nem hallgatva a tehetetlenségéről terjedő pletykákra, minden kétséget kizáróan termékenységistenként tisztelték, sőt, alakját bele-beleolvasztották a maguk termékenységistenébe, Mutunus Tutunusba.
A Πρίαπος, Priapos szó eredete tisztázatlan ugyan[8], a kultusz eredetére nézve azonban érdekes elmélet forog: egy véres egyiptomi eseményre vezeti vissza. A maguk szinkretikus felfogása szerint az egyiptomiak abban hittek, hogy titánok esküdtek össze Osiris ellen, testének széttépett darabjait egymás közt szétosztották, ám az ivarszervet, puszta érdektelenségből, elhajították. Később, mikor Isis legyőzte a gyilkosokat, a test darabjait összeforrasztotta, ám a hiányzó, elhajított testrészt kénytelen volt pótolni. A pótlás látványosan sikerült, és efféle szobrok előtt hódoltak egyiptomi papok. Az említett elmélet szerint ezek a szobrok szolgálhattak Priapos alakjának megformálásához.[9]
Akár fából faragott volt Priapos éke, akár nem, a Vergiliusnak tulajdonított versekből kiderül, hogy annak fából készült példányait csakúgy, mint egyéb róla készült figurákat, a termőföld mellett, jó szerencsét hozó jelképként „állították fel”, hogy elijessze a tolvajokat, illetve a kártevőket. Forrásunk olyan festett Priapos-szobrocskákat említ a földek mellett, melyeket bíborszínűre mázoltak, egyik kezébe egy husángot, másik kezébe egy sarlót tettek, így ijesztve a madarakat és bőséges termést jövendölve. Ám ha igaz lenne, hogy a görög gazdák már Kr. e. 2500-ban így jártak el, az nem kerülhette volna el Hesiodos és a többi korai ógörög szerző figyelmét. A rómaiak átvették a madárijesztésnek ezt a formáját, sőt, a古事記, Kodzsiki (Régi idők feljegyzései), az első japán nyelvű könyv, melyet 711-712-ben állítottak össze, szintén emleget madárijesztőket. [10]


A priapizmus kóros, nemi vággyal nem kísért erekció; néhány óra leforgásán belül jelentősen roncsolhatja a szöveteket. Kialakulásának pontos mechanizmusa még tisztázatlan, közvetlen kiváltója a kismedencei vénás erek elzáródása. Ennek aztán számos komor oka lehet. De priapizmus egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat.[11] A megnevezést sok forrás 1601-re datálja – maga a betegség már az óegyiptomiak és az ógörögök előtt is ismert volt[12] –, de a πριαπισμός, priapismos megjelölést antik szerzők is használják, ha nem is mindig következetesen és a mai értelemben, mert keverik a szatiriázissal, ami éppen a nemi vágy túltengése.[13]


2 Priapus_Lotis

Priapos és Lotis egy pompeii freskón

3 hestia

Hestia

A potens Priapos megkergette Lotist, a nimfát, ám egy szamár ijesztő bőgése röviden feltartóztatta igyekezetében. A pillanatnyi előnyt kihasználva az irgalmas istenek a nimfát lótusszá változtatták. Erre utal Ovidius is az Átváltozások IX. könyvében:

Lotis, a nimfa, mikor bujamód kergette Priapus,
itt lett lótusszá, de nevét őrizte tovább is.[14]

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása

Egy másik változatban Priapos magát Hestia főistennőt, a családi élet oltalmazóját próbálta meg becserkészni, ám egy szamár fellökte őt, és ezzel sikerült megszabadulnia priapizmusától. Ám tisztelete tovább élt tengeri kereskedők körében, akik mint korai botkormányhoz ragaszkodtak figurájához.


Meglepő lenne, ha a taxonómia nem kapott volna két kézzel Priaposnak legalább a neve után. A priapulidák, magyarul előgyűrűsférgek vagy farkosférgek tengerben élnek, hol törzsként[15], hol osztályként[16] hivatkoznak rájuk. Nevük világos magyarázatául szolgáljon illusztrációnk.

4 priapulida


Végül, oldódásul, ne feledkezzünk meg, gonoszul szólva, a magyar irodalomtörténet legnagyobb „priápjáról”, Szentkuthy Miklósról (1908 – 1988) se, aki (inkább „unos”, mint „untalan” gyakorisággal) vissza-visszatér Priaposra. Jószerével véletlenszerűen is választhatnánk ide való szövegrészt. A Szent Orpheus breviáriuma IV. kötetében (Véres szamár, 1984) V. Szent Celesztin (1209? – 1296), az „angyali pápa” 1294-ben „a nagy lemondást” készül  „megtenni gyáván” Dante (1265? 1321) , a későbbi VIII. Bonifác pápa (1235 – 1303), akkor még mint Benedetto Gaetani bíboros felteszi a kérdést: lemondhat-e a pápa?

A kérdés után egy ideig néma csend. Fent az égen bárányfelhők üzekedtek selymes-szordínós, fátyolfantom ösztruszban, pillangók pora hullt bicsakló szárnyaikról, madarak kísérleti füttyök cérnáit lasszózták, melegméz virágkelyhek ezt megbeszélték, az árnyékok a mezőkön csábítóra cicomázták-táncolták magukat, mint az olcsó arany-fényesség, barnavas limonit kristályok priápi paráznasággal törtek utat maguknak a vakondok földmélyi világában, a csillagok fényéveik habfürdő ködében hancúroztak, mert még messze az éjfél, nem kell a Kozmosz obszcén érthetetlenségeivel cukkolni desperált gondolkozókat. Futólag és átmenetileg jeleznem kellett nektek, patres et fratres, hogy benyomásom szerint körülbelül ennyit törődik a Természet a pápák lemondásának jogi eshetőségeivel és lehetőségeivel vagy lehetetlenségével.[17]


[1] http://latin.packhum.org/loc/692/8/0#0

[2] http://mek.oszk.hu/06500/06540/06540.htm#33

[3] Vergiliusnak tulajdonítják

[4] Priapos

[5] http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/6881.html

[6] http://paganwiccan.about.com/od/greekdeities/p/PriapusProfile.htm

[7] Földrajzi feljegyzések

[8] tisztázatlan szóeredet

[9] elmélet a kultusz eredetéről

[10] a madárijesztés története

[11] priapizmus

[12] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/4020156

[13] http://www.simonofgenoa.org/index.php?title=Priapismos

[14] http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#66

[15] priapulidák mint törzs

[16] priapulidák mint osztály

[17] http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_1999_1_2.pdf

Advertisements

4 responses to “A Priáp és izmusa

  1. Visszajelzés: Küzdelmek Tibullusszal (Ebhőnynek nyári sütésében) | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Besúgóból talpnyaló, abból parazita | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: A kőris bogara | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s