A három tudós legendája és valósága

Ha már nem űz a munka kényszere,
Ülhetsz – ilyesmit hinni bölcs mer-e?
Mért áltatod magad hiú reménnyel?
Jön a halál és karonfog: Gyere!

Omar Hajjam (1048? – 1131?) rubaija.
Londesz Elek (1868 – 1934) fordítása[1]

(Az alábbiakban érintjük a mohamedán világ történelmének egyes fejezeteit. Ez a történelem szövevényes, hasonlóan a keresztény világ történelméhez. Ha a neveket bonyolultnak találjuk, jussunk el csak az első két személynévig. Annyi ezúttal elég lesz.)

Borges (1899 – 1986) 1952-ben kiadott Otras inquisiciones című tanulmánykötetéről, mely nálunk Újabb nyomozások címmel jelent meg Scholz László fordításában 1999-ben, már beszéltünk.[2] Ennek El enigma de Edward Fitzgerald (Edward Fitzgerald rejtélye) című írása elején három ifjúval találkozunk.[3] Nizam al-Mulk (1018 – 1092), akkori nevén Abu Ali Hasan (ibn Ali Tusi), Hassan-i Sabbah (1050? – 1124) és Omar Hajjam közösen tanulmányozza a Koránt, és bár utóbbi hajlik a szkepticizmusra, ez nem gátolja apológiája kidolgozásában. Mindhárman jeles tudósokká érnek későbbi éveikben, Nizam al-Mulk és Hassan-i Sabbah a hit tudományában, Omar Hajjam a matematikában és az asztronómiában (anélkül hogy hinne a csillagok sorsfordító erejében). Akkor félig játékosan, de örök barátsággal megfogadják, hogy felnőtt éveikben segíteni fogják egymást. Így is lesz, Nizam al-Mulk vezír lesz és állja szavát. Hassan-i Sabbah udvari méltóságot kér és kap, de rajtaveszt, az intrikák szövevényéből örök száműzetéssel segítik ki, amit aztán ő gyilkossággal honorál, míg Omar, a csendes tudós a békés vizsgálódás feltételeivel is beéri. Ez ki is jut neki élete végéig. A két emberöltővel később élt Farid du-Din Attarral (1119? – 1229?), aki éppúgy nishapuri születésű volt, mint Omar Hajjam, már találkoztunk. Tudjuk, hogy Borgesben egy Jókai (1825 – 1904) veszett el, sőt nemcsak tudjuk, már láttuk is, ezúttal a három barát legendáját, mely lényegének, azaz magának a barátságnak és a fogadalomnak, nincs valóságalapja, nem Borges konfabulálta. A legenda széles körben ismert[4], két híres regény is született a motívumaiból. A libanoni Amin Maalouf Szamarkand[5]és a szlovén Vladimir Bartol Alamut[6] című feldolgozása egyaránt megjelent magyarul is. A Keeper (Megtartó) című film alkotó módon még szerelmi szálat is sző a történetbe.[7] A három tudós férfiú csodás elemekkel tarkított életrajzai sok helyen hozzáférhetők, és ha együtt nem is alkottak nagyot, külön-külön mindegyikük nevezetes alakja korának. Ebből az egyetlen szempontból foglalkozunk velük kicsit közelebbről is.

1040-ben Khoraszán nagy része a szeldzsuk hódítás áldozatául esett, és az ancien régime politikai elitje otthagyta hazáját. Köztük Abu Ali Hasan ibn Ali Tusi családja is (hogy ő maga élt-e már a távozáskor, nem világos), ám fiatalon mégis visszatért, hogy Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán (1029 – 1072) szolgálatába álljon.

1 Erdélyi_János_portré_Barabás_Miklós_litográfiája

Erdélyi János (1814 – 1868). Barabás Miklós (1810 – 1898) litográfiája

A szultán neve „hősies oroszlánt” jelent. A török arslanból származik a mi „oroszlán” szavunk.[8] Ahogy az angolban a lion egy időben a mai „celeb” szónak megfelelő jelentéssel is bírt[9], az „arszlán” nálunk is jelentett „aranyifjút”, de már 1851-ben gúnyos értelemben, amint ezt megtudjuk Erdélyi János Magyar közmondások könyve című nagyszabású monográfiájából.[10] Ugyanakkor mint keresztnevet a Leó magyarosításaképpen javasolták, amint a Czuczor-Fogarasi erről beszámol.[11] valaszto

Abu Ali Hasan ibn Ali Tusi meglepő ügyességgel járt-kelt az udvari intrikákban, és bár jeles és odaadó szunnita hittudós volt, intrikái közepette vér is tapadt a kezéhez. Érdemei elismeréséül kapta melléknevét, a Nizam al-Mulkot, melynek jelentése a perzsában „A Birodalom Rendje” (نظام‌الملک).[12] Tudományának kitűnő összefoglalója a سياست نامه, Siyasatnama, azaz A Kormányzás Könyve. Szolgálatai révén hamar a vezíri méltóságra emelkedik.[13] Életét tőr oltja ki az Iszfahántól Bagdadba vezető úton. Feltehetőleg az asszaszin szekta egyik tagja volt a gyilkos. Pár hónappal később maga az uralkodó is meghal, és így kezdetét veszi a szeldzsuk birodalom szétesése.[14]

2 Assassination_of_Nizam_al-Mulk

Nizam al-Mulk meggyilkolása. Ismeretlen szerző műve


A síita irányzat egy szektáját alkotják az iszmáiliták, akik a fő vonaltól abban különülnek el, hogy tisztelik az általuk spirituális mohamedi örökösként számon tartott Ismail ibn Ja’far al-Mubarakot (719? – 755?), míg a fő áramlat szerint erre a tisztességre alkoholizmusa miatt Ismail méltatlan. Az iszmáiliták külön teológiát dolgoztak ki, mely bizonyos formai alapon a héber kabbalisták hierarchikus teremtői rendjére emlékeztet, és jelentősen eltér a síita ideológiától.[15] Az iszmáiliták jelentős evilági hatalomra is szert tettek, elsősorban Egyiptom területén, a nem-iszmáiliták heves ellenpropagandájától övezve. Az egyiptomi-levantei kalifa, Abu Tamim Maadd al-Mustansir bi-’llah (1029 – 1094) uralmát legidősebb fiára, Nizar al-Mustafa li-Din Allahra (1045 – 1097) hagyta, de örmény nagyvezírje, al-Malik al-Afdal ibn Badr al-Jamali Sahansah (1066 – 1121) meghiúsította szándékát. Leányát hozzáadta a kalifa másik fiához, Abul-Kasim ’Ahmad al-Musta’li bil-Lahhoz (1074 – 1101), és ezt a fiat trónra is segítette. Az iszmáiliták keleti ága ezt elfogadhatatlannak tartotta, ők az elsőszülött uralkodását támogatták. Ellenállási mozgalmuk a nizárizmus, melyet később asszaszinizmus néven ismertek meg világszerte.[16] A név úgy alakult át, hogy a „hegyi emberként“ ismert alapító atya, történetünk második szereplője, Hassan-i Sabbah rivális vezetőket hasissal bódított orgyilkosok által  küldött a halálba. (Az „-in” végződés a többes szám jele.)[17] Egy másik, rokon magyarázat szerint mielőtt Hassan-i Sabbah a katonáit öngyilkos akciókba küldte volna, hasist szívatott velük.

3 Alamut

Alamut vára

Annyi tény, hogy a Teheránhoz közeli, hegyi Alamut várának bevételével erejük megnövekedett, és innen mint bázisból irányította a „hegyi ember” a rettegett terrorakcióit.[18] Fennhatóságukat messzire kiterjesztették.[19]

4 Hulagu

Rasid al-din Hamadani (1247 – 1318): Világtörténelem. Hülegü kán (1217? – 1265) keresztény török feleségével, Dokuz Hatunnal († 1265)

Amikor 1256-ban Dzsingisz nagykán (1162 – 1227) unokája, Hülegü kán (1217? – 1265) nagyarányú terjeszkedése során beveszi és lerombolja az erődöt[20], az asszaszinok rettegett és kiterjedt világi hatalma lassan megszűnik ugyan, de szektájuk fennmarad. A legkorábban Szent László (1046 – 1095) korától Magyarországon élő izmaeliták (síita) mohamedánok ugyan, de semmi nem támasztja alá, hogy közük lenne az asszaszinokhoz vagy akár az iszmáilitákhoz (hanem volgai bolgárok).[21] Nem véletlen, hogy az asszaszinok neve alakította ki az angol assassination, „orgyilkosság” szót.


Omar Hajjam, harmadik hősünk élete ehhez képest nyugodtnak mondható. Az ötszáz azonos rímképletű (AABA) négysorosával, melynek perzsa neve رباعی, rubai, illetve gyűjtemények élén többes számban, رباعيات, rubaiat[22], Borges szerint a maga korában éppen mennyiségi okokból nem tartozott az elismert költők közé. Borges azon a nézeten van, a költőként szintén nem jelentős Edward Fitzgerald (1809 – 1883) nagy ráérzése kellett ahhoz, hogy amikor 75 tematikusan csoportosított rubait megjelentetett angol nyelven 1859-ben, e jelentős világirodalmi gesztussal (mely Omar Hajjam hírét szélsebesen elterjesztette nyugaton) kettejükből egy költőt (ám annál nagyobbat) alakítson ki. Perzsiában Omar Hajjam kultusza mindenesetre régi keletű. Kalligráfiájukban a نستعلیق, naskh talik („másolásra alkalmas függőírás”) stílusából fejlődik ki annak „tört” változata, a شکسته‌نستعلیق, sikaszte naskh talik[23], mely különösen a szívén viseli a rubaiat lejegyzését.

5 Hajjam

Omar Hajjam egy rubaija sikaszte naskh talik kalligráfiával

Omar Hajjam matematikai munkássága négy területet ölel fel. Kommentálja Eukleides (sz. Kr.e. 300?) Elemek című alapművét; értekezik a negyedkör feldarabolásáról; algebrai vizsgálatok; n-edik gyök vonása, de ez utóbbi műve elveszett.[24] Az algebrai munkájában különösen figyelemre méltó első-, másod- és harmadfokú egyenletek megoldása vagy „megoldása”. Az első- és másodfokú egyenletek kezelésében nem mond újat, és módszere a ma alkalmazottal megegyezőnek mondható. A harmadfokú egyenletek vizsgálata azonban, ahogy Omar Hajjam végzi, igencsak tanulságos. Elsőre, mikor azt olvassuk, a harmadfokú egyenletek tizenkilenc fajtáját különbözteti meg, elszontyolodva arra gyanakszunk, hogy algebrai vizsgálódásainak ez a fejezete valójában a költői munkásságának részét képezi. Tévedés! Nézzük meg közelebbről az osztályozás alapját. Amit mi mai írásmóddal ax3 + bx2 + cx + d = 0 alakban írunk fel harmadfokú egyenlet gyanánt, ebben a formában Omar Hajjam számára ismeretlen. De csak azért, mert ő kizárólag pozitív, illetve hiányzó (0) együtthatókat tud elképzelni, továbbá kizárólag olyan egyenleteket vizsgál, melyeknek van pozitív gyöke. A negatív együtthatós tagok a feljegyzéseiben az egyenlet jobb oldalán állnak mint pozitív együtthatósok. Szép, egyben természetes meglátása, hogy csak valódi harmadfokú egyenletekkel foglalkozzon, azaz a értékét 1-ben rögzíti. Innen pedig kezdjünk számolni. Három együttható (b, c, d) marad, mindegyikükre 3 – 3 „lehetőség”, azaz előjel szerint lehetnek negatívok, nullák és pozitívok. Ez Omar Hajjam „karakterológiájának” alapja. Ebből önmagában az következne, hogy a típusok száma 33 = 27. De vegyük számításba, hogy kizárólag olyan egyenletekkel foglalkozik, melyeknek van pozitív gyöke, és ez a feltétel szükségessé (ha nem is elégségessé) teszi, hogy az együtthatók között legyen negatív. Hány olyan „eset” van, amikor az együtthatók csak 0-k vagy pozitívok lehetnek? 2-2 eshetőség mindháromra, azaz 23 = 8. Ezek számát tehát le kell vonnunk az iménti 27-ből, így kapjuk a „bűvös” 19-et.

6 Hajjam

Omar Hajjam: Algebrai problémák bemutatása. Értekezés

Nos, Omar Hajjam semmiképpen nem volt egy Niccolò Tartaglia (1500 – 1557), aki az általános esetet is megoldotta. Ő csak addig ment, hogy az egyszerű, azaz alacsonyabb fokra redukálható egyenleteket elintézte, a bonyolultabb típusokra példákkal élt, illetve visszavezette megoldásukat egy parabola és egy kör metszéspontjainak meghatározására, melyre algebrai értelemben ugyan szintén nem volt képes, de grafikusan viszonylag pontos közelítő megoldásokkal szolgált.[25]


[1] http://terebess.hu/keletkultinfo/omarlondesz.html

[2] Újabb nyomozások

[3] El enigma de Edward Fitzgerald

[4] Omar Hajjam

[5] http://moly.hu/konyvek/amin-maalouf-szamarkand

[6] https://www.libri.hu/konyv/vladimir_bartol.alamut.html

[7] http://www.imdb.com/title/tt0294806/

[8] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[9] https://www.grammarly.com/words/lion

[10] http://mek.oszk.hu/09100/09112/html/0002/2.html

[11] http://arszlan.szojelentese.com/

[12] http://en.unionpedia.org/Nizam_al-Mulk

[13] http://www.muslimphilosophy.com/ei2/nizam.htm

[14] http://www.britannica.com/biography/Nizam-al-Mulk-Seljuq-vizier

[15] http://lexikon.katolikus.hu/I/iszmailit%C3%A1k.html

[16] http://toriblog.blog.hu/2010/02/04/az_aszaszinok_i_resz_az_eredet

[17] assassin

[18] http://www.alamut.com/subj/ideologies/alamut/etymolAss.html

[19] http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/007/pc000779.html#6

[20] Hülegü beveszi Alamutot

[21] izmaeliták

[22] http://www.europakiado.hu/konyv/155962/293-rubai/

[23] http://iszlam.com/iszlam-kalligrafia/kalligrafia

[24] Omar Hajjam, a matematikus

[25] Omar Hajjam harmadfokú egyenletei

Reklámok

One response to “A három tudós legendája és valósága

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s