A szimurg útja

…Y Attar de Nishapur miró una rosa
Y le dijo con tácita palabra
Como el que piensa, no como el que reza:
-Tu vaga esfera está en mi mano…

Soy ciego y nada sé, pero preveo
Que son más los caminos. Cada cosa
Es infinitas cosas. Eres música
Firmamentos, palacios, ríos, ángeles,
Rosa profunda, ilimitada, íntima,
Que el Señor mostrará a mis ojos muertos.

Borges (1899 – 1986): La rosa Profunda (1975)

…s egy rózsát nézett Nisapuri Attar,
így szólva hozzá hangtalan szavakkal,
mint aki töpreng, nem imádkozik:
– Kezemben zsenge szirmod…

Én vak vagyok és tudatlan, de látom,
hogy sokféle az út. Minden dolog
végtelen sok dolog. Te zene vagy,
egek, paloták, folyók, angyalok,
mélységes rózsa, meghitt s végtelen te,
kit az Úr megmutat majd holt szememnek.[1]

Borges: Mélységes rózsa. Somlyó György (1920 – 2006) fordítása

1 malegriffSzámos nép választott magának védőállatként valamely madarat – a heraldika ősi szabályai szerint emlősök városokat, madarak országokat védenek, bár hogy Ormond(e) márkijának szárnyatlan hímgriffje[2] e tekintetben hová sorolandó, kétséges –, és a fejek számában, egyéb testfüggelékek feltűnésében erőteljes evolúciós hatások is megfigyelhetők. A griff példáját már érintettük. Ezúttal egy rokonáról, a szimurgról emlékezünk meg röviden.

Az ősi, mondabeli madarak hasonlósága mögött nem kell feltétlenül egy még ősibb, közös eredetet gyanítanunk. A repülés önmagában is elbűvölte őseinket, az istenek hírvivőinek szárnyai voltak a saruján szárnyat hordó Hermestől az angyalokig (nevük, az άγγελος, angeloshírvivőt” jelent). Mindamellett még a legerőteljesebb madarakat is ellátták egyéb, erős emlősök kellékeivel.

2 szaszanida szimurg

szaszanida ezüsttál a szimurggal

A szimurg a perzsák ősi kettős istensége (jóságos és ártalmas, a zoroasztrizmus jellegzetes dualizmusának megfelelően), melynek jelképe egy kutyalábú és kutyafejű, halpikkelyes madár, mely tehát új adottságainál fogva otthonosan uralja az eget, a földet és a vizeket.[3] A szimurg kultúrtörténete két fontos ágon fejlődik. Perzsa hatásra egyre távolibb népek vallási kultuszaiban is felbukkan.


3 tátokA tát nép egy része Iránban él, mintegy tizenkétezres lélekszámmal, és másik részük, néhány tízezren, a Kaukázusban. A tátok egy része szunnita, más részük, a VIII. századtól kezdődően, zsidó (ők a „hegyi zsidó” nép).[4] Őket a szimurg védi a mai napig, zászlajukban is szerepel. A tát iráni nép, úgyhogy választásuk nem meglepő. Szarmata közvetítéssel azonban a szimurg szárnyas kutyaként és szárnyas oroszlánként a távoli szláv népek hitvilágában mint növények termékenységistene jelenik meg, neve Szimargl. A XII. században keletkezett, de jóval korábbi időket is feldolgozó Elmúlt idők krónikája a kijevi Rusz történetét írja le a IX. századtól kezdődően; ebben szó van az ortodox kereszténységet megelőző hitvilág egyik fontos alakjáról, Szimarglról.[5] A nagybecsű történelmi művet, mely az első híradás a kijevi Ruszról, összeállítójáról, Nestor (1056? – 1114?) szerzetesről Nestor-krónikának is nevezik.[6] A kereszténység felvétele előtti időkben Szent Nagy Vlagyimir Szvjatoszlavics (958? – 1015) kijevi nagyfejedelem pantheont emelt, melyben összebékíti a környező népek főbb isteneit. Ebben termékenységistenként Szimargl is helyet kap[7], bár természetesen nem egyértelmű, hogy ez a szláv vagy az iráni népek iránti gesztus volt. Esetleg mindkettő.


A másik ágon, különös módon, a szimurg története szintén szakrális folytatású. A mohamedán világban eluralkodó világias életmód már a VIII. századtól jelentős ellenhatást váltott ki a hitüket mélyen átélőkből. Ekkor alakult ki a szufizmus, a benső és spirituális mohamedán istenkeresés, melynek fő tanítása az aszkétizmusra nevelés, a szeretet isteni attribútumkénti felismerése és a vallásos szeretetközösségek alapítása. Ez, legalábbis elemeiben, emlékeztet a kereszténység és más vallások korabeli felfogására, de lényege és eredete mégis a saját társadalmukat megjavító szándék. A szufik soraiból kerültek ki a fakírok és a dervisek is[8]; az évszázadok múltával az előbbiek működése világias, magamutogató elemeket vett fel.

Mind a „szufi”, mind a „fakír”, mind a „dervis” szó így vagy úgy a szegénységre megy vissza. A „szufi” szó magához a mozgalomhoz képest kései eredetű. A XVI. században keletkezett[9] az arab صوفي, ṣūfi, „gyapjas (ember)”[10] szóból, maga a gyapjú arabul صوف, ṣūf[11] . Boldog idők, amikor a gyapjúöltözék (a selyem ellenében) a szegénység jelképe volt… Az arab فقير, faqīr jelentése: „szegény ember”.[12] A perzsa درویش, darviš, „szegény” szó török közvetítéssel terjedt el nyugatra.[13]

A tudós és szent nishapuri Farid du-Din Attar vagy másképpen Muhammed Ibn Ibrahim Ferid-eddin (1119? – 1229?) 1177-ből származó, منطق الطیر‎, Manṭiq-uṭ-Ṭayr, azaz A madarak tanácskozása címmel költői, látomásos, 4500 soros művet írt. Bár a mű egy olvasója, alameda, bizonyára teljes joggal, méltatlan leegyszerűsítésnek érzi[14] a nagyszabású történet következő redukcióját, nem tehetjük meg, hogy ne éljünk a kellő rövidítéssel. Kína mélyén a madarak egy hatalmas, ragyogó tollat találnak, melyből az addig civódó madárnépség felismeri rejtőzködő királyát. Tanácskozás után nagy részük, aki egyáltalán képes erre, az okos búbos banka vezetésével elhatározzák, hogy felkerekednek megtalálni Őt, a Szimurgot. Rengeteg viszontagság közepette, a hét völgyön (Vágyódás, Szeretet, Spirituális bölcsesség, Elszakadás, Isten egysége, Zavar, Önfeladás-Istenbe merülés) átkelve többen megtorpannak, sokan meg is halnak, míg rátalálnak a királyi palotára. Minden oldalról tükör borítja, meglátják benne magukat, a nagy csapat kicsiny maradékát, harminc bátor madarat, és ebből tudják meg, hogy ők maguk a Szimurg. A perzsa سیمرغ, simorğ szó a سی, si, „harminc” és a مرغ‎, morğ, „madár” szavakból látszik összeállni, bár ez népi etimológia.[15] A gyermek Rumi (1207? – 1273) találkozott az akkor már élő szentként tisztelt Attarral. Az általa elkezdett, de befejezni már nem tudott gyűjteményről, a szufi irodalom legnagyobb mesterművéről, a Masnaviról már beszéltünk. Ebbe a gyűjteménybe Rumi beletette Attar Szimurgját is.[16]

4 Szimurg

Szimurg. M. Nagy Szilvia Borges-illusztrációja. A vezetőt, a búbos bankát nem látjuk

A történet mélyen érintette Borgest: az, hogy egyik mesterművébe, az 1957-ben megjelent Manual de zoología fantástica („Képzelt állatok kézikönyve”, magyarul: Képzelt lények könyve) című bestiáriumba beleillesztette, természetesnek mondható, de helyet talált neki Dante-tanulmányai között is[17].

5 tiszabezdedi

tiszabezdédi tarsolylemez

A honfoglalás kori tiszabezdédi tarsolylemezen szintén a szimurg (szenmurv) alakját ismerik fel, ami bizonyítaná a mitikus lények népvándorlások általi tovaterjedését.[18] Az, hogy a két alak egyike a szimurg, a másika griff (és ilyenképpen a mienk, magyaroké lenne a kultúrák egyesítőjének szerepe), spekulatív, mint ahogy az is, hogy a székely népmesék „rettegett” Kutyafejűje[19] is a szimurg lenne.[20] Népek előszeretettel „kutyafejűzték” egymást. Nemcsak mi a tatárokat – esetleg jelképük, a kutyakoponya alapján?[21] aligha – túl sok a példa erre a minősítésre –, hanem a hun Attila (410? – 453) nemzetisége alapján mi magunk is ”Hund”-kopfok, Hunnenkopfok lettünk, Attila a kutyakirály.[22]


[1] Mélységes rózsa

[2] http://www.sacred-texts.com/lcr/fsca/fsca35.htm

[3] http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/szimurg.html

[4] tátok

[5] Szimargl

[6] http://legacy.fordham.edu/halsall/source/nestor.asp

[7] Szent Nagy Vlagyimir Szvjatoszlavics pantheonja

[8] http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/szufizmus.html

[9] sufi

[10] gyapjas ember

[11] gyapjú

[12] szegény ember

[13] dervis

[14] http://www.turkishclass.com/forumTitle_48737

[15] harminc madár

[16] Rumi és Attar

[17] http://aphelis.net/borges-simurgh/

[18] a tiszabezdédi tarsolylemez

[19] http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm

[20] túlzó spekulációk

[21] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-476.html

[22] kutyafejű népek

Reklámok

6 responses to “A szimurg útja

  1. “Nem simogat szebbet libánoni szellő,
    Bársony szárnyú Szimorg sincsen olyan kellő,
    Sem Ararát bérce, a láng- s füst-lövellő,
    Minden az te tükröd, bűv-bájoddal tellő.”

    Weöres S.: A kétfejű fenevad

    Kedvelik 1 személy

  2. Weöres Sándor ebben a kultúrkörben is otthonosan mozgott.

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: A három tudós legendája és valósága | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Üldözési jelenetek | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  6. Ezt a kutyafejes Attila dolgot nyugaton benézték.
    O. Szülejmenov: Sumer és Ázsia könyvében szépen kifejti.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s