A malo usque ad officium: a bürokrácia végső forrása

Ut queant laxis
Resonare fibris
Mira gestorum
Famuli tuorum
Solve polluti
Labii reatum
Sancte Iohannes

Pál Diákonus (Warnefrid, 720? – 799?): Keresztelő Szent János-himnusz

Hogy könnyült szívvel csoda tetteidnek
zenghessék hírét szabadult szolgáid,
oldd meg, Szent János, kötelét a bűntől
szennyes ajaknak.

Sík Sándor (1889 – 1963) fordítása[1]


A Mater tua mala burra est „klasszikus római szállóigét” kizárólag „ibér” nyelvterületen terjesztik ilyenként – itt az „ibér” szóval természetesen nem az ősi ibér nép nem-indoeurópai nyelvét jelölöm, hanem a mai spanyolt és portugált. A szövegkörnyezet rendszerint az, hogy a diákság tehernek érzi a latin nyelv tanulását, ám ez a mondás népszerű a körükben.[2] Feltehetőleg a mondás eredete is itt keresendő: latin nyelvtanárok elkeseredett próbálkozása a nyelv szépségeinek megszerettetésére. Maguk az „ibérek” a mondás eredetét bizonytalannak mondják[3], más népek, a mondás ismerete híján, nem nyilatkoznak. Vizsgáljuk meg a kérdést közelebbről!

A mondás kettős jelentésű, de ennek minden zamata csak spanyol és portugál ifjak ízlelésében tárul fel. A Mater tua, „Anyád” teljesen egyértelmű. Haladjunk tovább! A mala lehet (nőnemű) „rossz”, és lehet „almát”. A burra lehet „piros”: a burrus melléknév nőnemű alakjaként, mely az ógörög πυρρός, pyrros, „lángszínű” szóból ered, a πῦρ, pyr, „tűz” szó alapján.[4] Ezt a kérdést a süvöltőkről szóló rövid megemlékezésünk keretében már tárgyaltuk. Ám ezen a ponton furcsa fordulatba ütközünk. A 150 körül alkotó grammatikus, Sextus Pompeius Festus etimológiai művéből, a De verborum significatione (A szavak jelentéséről) Pál Diákonus készített összefoglalót.

Pál Diákonusra szeretettel gondol minden kisdiák, aki a szolfézs rajongója: ő írta a mottónkban idézett himnuszt, melynek sorai kezdő szótagjaiból alkotta Arezzói Guidó a szolmizációs hangokat. 1640-ben, az Ut nehéz kiejtésére hivatkozva a firenzei Giovanni Battista Doni az átnevezését javasolta saját vezetékneve kezdő betűire, azóta . Az utolsó sorból nem a kezdő szótagból, hanem Szent János nevének kezdőbetűiből alkotta Arezzói Guidó a Sit, amit Sarah Ann Glover angol zenetanár indítványára Tire változtattak (hogy minden szolmizációs hang különböző mássalhangzóval kezdődjön, és így kromatikus módosításuk ne ütközzön nehézségekbe).[5]

1 szolmizalok

a nagy szolmizálók: Arezzói Guidó (990? – 1050?), Giovanni Battista Doni (1593? – 1647), Sarah Ann Glover (1785 – 1867)

A De verborum significationében ezt olvassuk:

Burruni dicebant antiqui, quod nunc dicimus rufum unde rustici burram appellant buculam[6]

Eleink burrának nevezték a tájnyelvben azt a tehenet, amelyet ma vörös üszőnek mondunk…

A vörös szín megnevezését a régi rómaiak, ha nem is tartós sikerrel, átvitték egy arra méltó állatra. Az állat a későbbiekben átalakult: a portugálban a burra szamár, és ezzel a szóval jelölik a szamárhoz hagyományosan, de alaptalanul társított szellemi teljesítményt felmutatókat.[7] A spanyol még jobban eltávolodik az eredeti latin jelentéstől, melyből a maga burra, „jerke” szava származik. A mondás utolsó szava, az est sem egyszerű eset. Elsődlegesen a létige, esse egyes szám harmadik személyű alakja. Az esse a „vagyok” jelentésű indoeurópai hiesmi ősre megy vissza, és forrása számos nyugat-európai létigének.[8] Második jelentése azonban „eszik”, ami az azonos értelmű indoeurópai hied- gyökre vezethető vissza az előitáliai edō-n keresztül. Ez az indoeurópai gyök az ősforrása számos későbbi nyelv „eszik” szavának, mint például az ógörög ἔδω, edo, a szanszkrit अत्ति, atti, az óangol etan (amiből az angol eat származik), és ebből vezethető le a hettita eidmi, „eszem”.[9] A későlatin edibilisből – ami az „enni” ugyanerre az indoeurópai eredetre támaszkodó latin edere alakjából fejlődött – edible, „ehető” származik.[10] (Ugyancsak ennek az indoeurópai gyöknek a fejleménye az óörmény ուտեմ, utem, „enni”, „felzabálni”.[11]) Fájdalmunkra az „eszik” szavunk, bíztató hangzása dacára, nem indoeurópai eredetű: színtisztán finnugor származék, például a votják nyelvben sziini.[12] Ám talán nem konyhai zugnyelvészkedés az „én vagyok” és az „enni” indoeurópai eredeteinek hasonlóságáról az „élelem” szavunknak legalább a hangulati kettősségére asszociálni.Így tehát előttünk áll az „ismeretlen eredetű klasszikus latin szállóige” két jelentése: „Anyád piros almát eszik” / „Anyád egy rossz tehén ~ szamár ~ jerke” a tanuló anyanyelvének megfelelően.Ugyanakkor a spanyolban a burrát a bárány fő adományaira, a durva gyapjúra, a matrac- és párnatöltelékre is ezt a szót használják, sőt, újabb gondolatátvitellel, a (növényi) pamuthulladékra is.[13] Ennek következményei beláthatatlanok. A késő latinban a burra már „vastag, durva gyapjúszövet” jelentést is felvesz, és vagy ebből, vagy magából az eredeti latin burrus, „piros” szóból származik az ófrancia bure, „kis sötétbarna szövetdarab”, melyből pedig az angol burel „durva gyapjúszövet”. Az ófrancia szó újfrancia folytatása bútordaraboknak a neve, amelyeket ilyen anyaggal borítanak le, a bureau, az „írótábla”, „íróasztal”, melyből „iroda” lett, ami effélékben dúskál, majd „hivatal”, ami viszont irodákban. Az angolban (feltehetőleg Amerikából hazahozott szóként) az 1770-es évektől, újabb leágazással, a bureau „fiókos szekrény”.[14]

2 Gournay

Jean Claude Marie Vincent de Gournay (1712 – 1759)

A francia közgazdász, Jean Claude Marie Vincent de Gournay 1818-ban nevezte elsőként a hivatalokban dúskáló rendszerek uralmát „bürokráciának” (bureaucratie).[15]
Ez kétségkívül enyhült mára, és nem kafkai rémlátomások közepette, hanem szánakozó megvetéssel gondolunk a bürokratákra.

 


[1] Keresztelő Szent János-himnusz és szolmizálás

[2] Mater tua mala burra est

[3] http://quintopretoriano.blogspot.hu/2008/08/40.html

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/burrus

[5] a szolmizálás rövid története

[6] De verborum significatione

[7] burra a portugálban

[8] https://en.wiktionary.org/wiki/esse

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/edo

[10] edible

[11] ուտեմ

[12] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/borra#Spanish

[14] bureau

[15] bureaucracy

Advertisements

2 responses to “A malo usque ad officium: a bürokrácia végső forrása

  1. Visszajelzés: Bürokraták további ágai-bogai | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s