Lajcsi és a mogyoróhagyma

1 licsi

licsi

A licsi a szappanfafélék (Sapindaceae) kiterjedt családjának tagja.[1] Kínában már legalább 2100 éve termesztik, vagy legalábbis próbálkoznak vele. Adatunk van rá, hogy a nagy északi területszerző császár, a Han dinasztia sarja, Han Vu-ti (Kr.e. 156? – 87) Kr.e. 111-ben megpróbálkozott a termesztésével (mindhiába – a növény nem bírta az északi klímát).[2]

2 Flora_Sinensis_-_Lychee

licsi a Flora Sinensisben

A lengyel jezsuita misszionárius, Michał Piotr Boym (1612? – 1659) 1656-ban Bécsben kiadott, gazdagon illusztrált Flora Sinensis (Kína növényvilága) című műve is licsi néven említi a növényt. Tudományos neve, a Litchi chinensis Pierre Sonnerat-tól (1748 – 1814) származik.[3]
A gyümölcs kínai neve荔枝. Ennek kiejtése a mandarin kínaiban li-csi, ami semmiképpen nem magyarázza a japán レイシ, reisi szót a licsire; ám hozzáértők rámutatnak, hogy a japán nyelv a kantoni kínai kiejtés szerinti szót vette át, ami laj-csi.[4] A két kínai írásjelből álló „licsi” szó első tagja, a , a kínai nyelv zamataiban kevésbé járatosak meglepetésére, licsit jelent; a második, a , ágat, fürtöt. Mielőtt még valami ravasz nyelvi fraktált sejtenénk a licsi = licsi-ág egyenletben, vizsgáljuk meg, hogy mi a jelentése a, laj jelnek a kantoni kínaiban. Azt találjuk, angolul scallion, „mogyoróhagyma” (azaz „salott” vagy „salotta”) vagy valamiféle „kis hagyma”. Így már egészen más – a licsit „fürtös hagymához” hasonlítani a megjelenése alapján a kínai költői észjárás újabb szép példája.[5] Abban nem lehetünk bizonyosak, hogy a szóban forgó „kis hagyma” éppen mogyoróhagyma lenne. A mai napig is nagy a nyelvi „tévelygés” az egyes hagymafajták angol megnevezésében. Az egyik álláspont szerint a scallion gömböcske nélküli „tavaszi hagyma”[6], a másik szerint mégis vannak kis gömböcskéi[7].

3 gyongyhagyma

gyöngyhagyma

Ha csak egy pillantást vetünk a kitűnő Terebess fűszerkalauz hagymákat ismertető fejezetére, láthatjuk, hogy további módosulatok is szóba jönnek, például a jiu cai hua, azaz kínai metélőhagyma vagy bimbós metélőfokhagyma.[8] A „licsi” a thai nyelvben ลิ้นจี่, lincsi, egyben kárminvörös színt is jelent, és egyes feltételezések szerint a kínai 耳赤 , er-csi, „elvörösödött fül” ,csi („vörös”) összetevője is a licsi színéből származik. Ugyanúgy bekerült az „n” hang a khmer លិនជី, lincsi és a lao ລິ້ນຈີ່, lin csi megnevezésekbe is.[9]

4 tarkonyos

tárkonyos gyöngyhagymaleves

5 kinai

kínai metélőhagyma

6 jiu cai hua rou si

jiu cai hua rou si, azaz kínai metélőhagyma disznóval


7 mogyorohagyma

mogyoróhagyma

8 nyulcomb salottal

nyúlcomb mogyoróhagymával

Történetünk (túlzó a szó) másik szereplője a már említett mogyoróhagyma (salott, salotta), angol nevén shallot. A szó fejlődése nem választható el az általánosabb értelmű scallionétól, mely kis gömbben végződő hagymák összefoglaló neve (így a salotté is).

A latin cæpa Ascalonia vagy röviden Ascalonia Askelon kikötőjéből származó hagymát jelentett. Ez a köznyelvi latinban escaloniává alakult. Innen töretlen az út az ófrancia eschaloigne-ig. Itt azonban elágazik a fejlődés. A középfranciában az eschalotte már salott, a francia échalote alakul át az angolban előbb eschalot, majd a rövidült shallot szavakká. Az eschaloigne az ó-északfranciában escalogne alakot ölt, ez az angolban és a franciában escalone lesz, majd a scalun formán keresztül (mely jelentéktelen apróságot, „tréflit” is jelent) scallionná válik.[10]

9 ashkelon

Askelon


[1] http://www.theplantlist.org/browse/A/Sapindaceae/

[2] http://www.fao.org/docrep/005/ac684e/ac684e07.htm

[3] Litchi chinensis

[4] laj-csi

[5] kis hagyma a kantoni kínaiban

[6] hagymafélék

[7] http://illinoistimes.com/article-4978-scallions-vs.-green-onions.html

[8] Terebess

[9] thai fórum

[10] scallion

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s