Sült, cukrozott, palackozott pókok

1 Skuon

Kambodzsa, Skuon

A Haplopelma albostriatum („egyszerű talpú fehércsíkos”)[1], melyet az angolból illegitim tükörfordítással magyarul olykor thai zebratarantulának is mondanak, a Sziámi-öböl országaiban él.[2]

2 pokeves

A szocialista termelési viszonyok nehezebb éveiben Kambodzsa dicsőséges, mindent túlélő, áldott népe rászokott ennek a fürge, különösen mérgező, ám balszerencséjére fehérjében gazdag póknak a fogyasztására. Sütéssel a mérget elbontják. A szokás a mai napig fennmaradt, központjában, Skuonban, nagy tömegben tenyésztik.[3]

3 HAPLOPELMA

ilyen volt…

4 Skuon_spiders

… ilyen lett


(A „cukrozott homár” leiterjakabját legutóbb említettük.)
Shakespeare (1564 – 1616) művei pók-metaforákban különösen gazdagok. A kitűnő Shakespeare blog még csak teljességre sem törekszik ezek sorolásakor, a „zaftosabbakra” szorítkozik.[4] Mi ezek közül is csak az egyikkel, pontosabban eggyel és hátborzongató megkettőződésével foglalkozunk. A III. Richárd (1591? 1592?) már végigkíséri blogunkat. Csak a bekapcsolódáshoz feltétlenül szükséges emlékeztető mesélésre szorítkozva: az I. felvonás 3. színében a letett és száműzött, az udvarban mégis nyíltan dühöngő királyné, Anjou Margit (1430 – 1482) éppen mesteri és hátborzongató átkát susogja, melynek dramaturgiai ínyencsége, hogy ő maga is tisztában van a felépítés mesteri voltával, nem csak az írója. Több nagyúr megkapja a magáét, akiknek így vagy úgy közük volt férje, VI. Henrik (1421 – 1471) és fia, Lancasteri Edwárd herceg (1453 – 1471) könyörtelen meggyilkolásához. Ott van IV. Edwárd (1442 – 1483) felesége, Woodville Erzsébet (1437? – 1492) királyné, aki szintén hatalmas dózist kap Margit mérgéből. A jelenlevő nagyurak egyike a Tudor-megbízott Shakespeare láttatásában a cinikus gonoszság időn túli, örök párlata, a magát a trón felé fúró Gloucester herceg, a későbbi III. Richárd (1452 – 1485). Margit ihlete szárnyakat kap Gloucester közelségétől. Iszonyú (és idehaza a szocialista cenzúra által ezért meg is változtatott) tirádája csattanójaként Margit az ő nevét kívánja kimondani, amit a közönyt színlelő, de nagyon is fülelő Gloucester pontosan megérez. Margit átka utolsó szava elé így odaszúrja: – Margit! Margitot persze ez nem fékezi meg, rezzenéstelen arccal kiejti Richárd nevét. Ám Richárdot más fából faragták, mint Margit előző, a döbbenettől elnémuló áldozatait. Hetykén odakérdez: – tessék? Mintha itt már valami egészen új rész következne Margit kommunikációjában. Margit sem hagyja magát, ám ekkor Richárd segítségére siet Margit utódja, Woodville Erzsébet, aki közli Margittal, késő bánat, átkai saját magára hulltak. Margitot feldúlja a királyné kiállása (és az is, tételezem fel, hogy Richárd csínyét egyáltalán megértette). Így fordul Erzsébethez:

Poor painted queen, vain flourish of my fortune!
Why strew’st thou sugar on that bottled spider,
Whose deadly web ensnareth thee about?
Fool, fool! thou whet’st a knife to kill thyself.
The time will come when thou shalt wish for me
To help thee curse that poisonous bunchback’d toad.[5]

(Jegyezzük meg, hogy a „púposra” a bunchback’d korábbi szó a hunchbacked-nél és így az ebből rövidült mai hunchbacknél.[6])

Szigligeti Ede (1814 – 1878) fordításában:

Szegény festett királyné, volt szerencsém
Hiú czifrája! mért hintesz czukort
E puffadt pókra, mely halotti hálót
Sző rád? Bolond! kést fensz, hogy az megöljön.
Jő nap, midőn elhivnál, hogy segitsek
Átkozni e pohos mérges varangyot.[7]

Vas István (1910 – 1991) fordításában:

Szerencsém árnya, szegény álkirálynő!
Mért szórsz cukrot erre a pókra, mely
Téged halálos hálóval körülfog?
Őrült! Magad ellen fened a kést.
Kívánnád még, hogy segítsek neked
Átkozni a mérges, pupos varangyot.[8]

A két kiváló fordítás közül, nem kétséges, Vas Istváné a fergetegesebb, de itt is, másutt is, olykor súlyosan zavaróan, olykor egyáltalán nem zavaróan, önkényesebb.
A második felbukkanás a darabban immár Erzsébettől, a csisztka tetőpontján, amikor beleütközik Margitba (IV. felvonás, 4. szín):

O, thou didst prophesy the time would come
That I should wish for thee to help me curse
That bottled spider, that foul bunch-back’d toad![9]

Szigligeti Ede fordításában:

Oh! te megjósolád, hogy jön idő,
Mikor hivlak, hogy átkoznom segíts
Ezen pohos pókot s puffadt varangyot.[10]

Vas István fordításában:

Ó, megjósoltad, hogy még majd szeretném,
Ha segítenél elátkozni ezt a
Mérges kigyót, e felpuffadt varangyot.

A cukrozás Shakespeare-nél semmi kétséget nem hagy, aligha gondolnánk a pók szőrtelenítésére. Ám a bottled hosszú évszázadokat késztetett fejtörésre. Szigligetinél puffadt és pohos, Vasnál az első felbukkanásnál hiányzik, a másodiknál látszólag „mérges”, de ott a pók is „kígyó”. Angliában a problémát komolyabban vették.


5 RitsonDr. Samuel Johnson (1709 – 1784) a Shakespeare-tanulmánya II. kötetében úgy véli, idézi 1783-ban a kitartó és lelkes Shakespeare-kutató, Joseph Ritson (1752 – 1803), hogy itt „palacknyak”-hatásról van szó: más rovarokhoz (sic!) hasonlóan a pók középső fertálya is karcsú, míg hasa jócskán kidudorodik. Ehhez Ritson vitriolosan hozzáfűzi: szerfelett észszerű és kielégítő magyarázat, éppen csak egy kicsit rosszabb a semminél, ugyanis a bloated („felfuvalkodott”) pókról van itt szó, egy speciális, fénylő, fekete bőrű, igen mérgező fajról.[11] Egy másik nagy Shakespeare-kutató, az amerikai Horace Howard Furness (1833 – 1912) ugyancsak keserű gúnnyal emlékezik meg (a Shakspere írásmódot feltehetőleg először a köztudatba dobó[12]) John Pinkerton (1758 – 1826), esszéista álnevén Robert Heron elméletéről. (Úgy látszik, Shakespeare briliáns elméjű hőseinek stílusa megragadja a kutatók fantáziáját.)
Furness öccse a kiváló építész, Frank Heyling Furness.

6 FisherPennsylvania_Fine_Arts_Library

Frank Heyling Furness (1839 – 1912): a Pennsylvaniai Szépművészeti Könyvtár nagyolvasója

Bőséges elemzésében Furness a „valamennyien tudják, kire célzok, amikor az uraságról beszélek” típusú felvezetéssel úgy interpretálja Pinkerton-Heron álláspontját, hogy az szerint a palackba zárt pók éppúgy csípősebb (mérgű) lesz, mint a sör, és ez az elnevezés alapja. Érdekesebb azonban Furness hosszas ismertetőjének Thomas Spencer Baynest (1823 – 1887) illető része.
Baynes talán mindjük közül a legjelesebb Shakespeare-kutató volt. 1896-ban megjelent Shakespeare Studies (Shakespeare-tanulmányok) című, minden azt megelőzőnél alaposabban vizsgálódó művének 387. oldalán arról ír, közkézen forgott egy népszerű mű Londonban, már néhány évvel korábban Shakespeare odaköltözése előtt. Ez a bottles of flesh („húsduzzanatok”) kifejezést kiterjedt faggyúdaganatokra alkalmazza, ám a részletekből, vagyis amikor hegyi emberek hóléivási szokásából fakadó, áll alatti kidudorodásáról beszél, kiderül, hogy a népszerű mű a golyvát nevezte így, jegyzetében megemlítve az olasz gozzuti elnevezést.[13] Őszintén sajnálhatjuk, hogy Baynes nem utal pontosabban a forrására.[14]
Akárhogy is, se Ritson, se Baynes álláspontja nem ütközik Shakespeare költői stílusába. Ha Ritsonnak van igaza, akkor a szűkítő értelmezés retorikai fogásáról van szó (ha például nem a pókhoz hasonlítom az intrikust, hanem a szongáriai cselőpókhoz). Ha Baynesnek, akkor Shakespeare követte saját, állandó jelzőkben gazdag stílusát.
Az olasz gozzuti szó az olasz gozzo, „torok” szóból származik, az pedig a gallból a latinba átment geusiae-ből.[15] A magyar „golyva” azonban szerbhorvát átvétel, a végső forrás itt a gljiva, „gomba”.[16]


[1] http://atshq.org/articles/beechwp2.html

[2] http://arachnea.org/serwis/content/223-haplopelma-albostriatum/

[3] Skuon csemegéje

[4] Shakespeare blog

[5] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/angol.htm#d1e1836

[6] http://www.thefreedictionary.com/hunchback

[7] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/magyar.htm#d1e15056

[8] http://moly.hu/konyvek/william-shakespeare-iii-richard

[9] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/angol.htm#d1e9473

[10] http://mek.oszk.hu/04600/04610/html/magyar.htm#d1e22290

[11] Joseph Ritson véleménye

[12] Shakspere

[13] Shakespeare Studies

[14] Horace Howard Furness elemzése

[15] https://en.wiktionary.org/wiki/gozzo#Italian

[16] Etimológiai szótár

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s