Zsombék, Zsombó, Zsámbék, Zsámbok

Nil mare corrumpit, salsum a putredine tutum est,
Multaque perpetuis motibus acta, vigent.
Si tamen in fossas derives, atque paludes,
Vim patitur, dotes nec tenet inde suas.

Johannes Sambucus (1531 – 1584): Virtus unita valet. Ad principes Ungariae

Tenger nem poshad; romlástul a sója megóvja;
védi az is, hogy a víz egyre mozog, sosem áll.
Ámde csapoljad csak mocsarakba, gödörbe vizét le,
veszti sajátságát, megtörik úgy ereje.

Zsámboky János (1531 – 1584): Egységben az erő. A magyar főurakhoz.
Geréb László (1905 1962) fordítása[1]

1 Pater fete_cha

Pater (1695 – 1736): Kerti mulatság (Fête champêtre)

Zsombék” szavunkról azt gyanítják, a mára elavult „zsomb” jellegzetesen magyaros átalakulása, mely viszont esetleg a középnémet sump, „mocsár”, „aknagödör” őssel büszkélkedhet.[2] A csongrádi Zsombó [3] és a Pest megyei Zsámbék neve innen ered, vizenyős környékükre tekintettel.[4] Egy másik Pest megyei község, a Zsámbéktól 91,3 kilométerre fekvő Zsámbok néveredete azonban kissé nyakatekertebb.

2 Zsombo_Kisboldogasszony_t

Zsombó, Kisboldogasszony-templom – Zsámbék, Premontrei prépostsági templom – Zsámbok, Szent Erzsébet-templom; zsombék

Amikor minden ember érezte, hogy szabad (1952-ben), a községi tanács végrehajtó bizottsága a zavaró összecserélésekre hivatkozva merész ötlettel hozakodott elő: változzék meg a falu neve Nagyzsámbokra! A Belügyminisztérium és az Országos Statisztikai Hivatal azonban átlátott a szitán. A név maradt. De honnan ered? Az egyik magyarázat ismerősen csenghet.

3 Hajta

a Hajta Zsámboknál

A falu szélén futó Hajta patak mocsaras, zsombékos területe lehet a név „forrása”. Egy másik magyarázat a latin „bodzára”, azaz sambucusra vezeti vissza. Ebben a magyarázatban mindenesetre sokan és régóta hisznek. Mottónk költőjének, a nagyszombati Zsámboky Jánosnak humanista neve is Johannes Sambucus.

(Pest megye  különösen gazdag bodzában.)

Bodzás-árok

Bodzás-árok

A harmadik magyarázat a zsámbokiak szívében az első. Úgy tartják, a szó a francia Champagne grófság nevéből ered (mint több nyelvben is a „pezsgő” szó, de ezzel már foglalkoztunk).[5] III. Béla (1148? – 1196) második felesége ugyanis a megözvegyült Capet Margit (Marguerite de France, 1158 – 1197), Champagne-i Mária (1174 – 1204) féltestvére, akinek kíséretében több champagne-i nemesúr is hazánkba érkezett. A királyi udvarban „pezsgő” művészi élet folyt, de például Champagne-i Máriáé az érdem, hogy a lovagregény egyik atyját, Chrétien de Troyes-t megismertette Lancelot történetével. Champagne-i Mária minden valószínűség szerint ismerte András káplánt (1150? – 1220?) is, aki De amore (A szerelemről) című, kegyes tanácsokat osztó művének I. kötetében, némiképpen Champagne-i Mária házassága miatt bánkódva, ám III. Béla nevének elhallgatásával így ír[6]:

[143] Et econtra rex est in Ungaria intensa plurimum habens crura simulque rotunda, prolixosque et aequales pedes et omnibus fere decoribus destitutos. Quia tamen nimia morum invenitur probitate fulgere, regalis coronae meruit accipere gloriam et per universum paene mundum resonant eius praeconia laudis.

[143] Ellenkezőleg, van egy király Magyarországon, akinek nagyon vastag lábszára és nagy lábfeje van, és szinte teljesen meg van fosztva a szépségtől. Mégis, erényei oly sugárzók, hogy méltó a királyi korona dicsőségének elnyerésére, és majd’ az egész világ visszhangozza dicséretét.

4 BelaMindenesetre kissé más képünk alakul ki a király megjelenéséről, mint arcvonásai szerencsés helyreállítóinak.[7]
III. Béla első feleségének, Châtillon Annának (1154 – 1184) elsőszülöttje, Imre (1163? –1204) lett III. Béla utódja, aki folytatta családja művészetpártoló hagyományát. Megfordult udvarában minden trubadúrok egyik leghíresebbje, Peire Vidal (1175? – 1205?) is.

Az első és a harmadik magyarázat hívei a múlt távolában találkoznak: maga Champagne „nyílt területet” jelent, a kései latin campania, „sík vidék” alapján, mely a korábbi latin campus, „mező” szóból alakult.[8] A jó idők beköszöntével a hadi seregek „síkra szálltak” téli szálláshelyükről, ebből a harci mozgolódásból származik a „kampány”.[9] A szelídebb, de a hadi kiadásokkal felérő költségű, különösen Versailles-ban hódító, gyakran rejtett zenekarok közreműködésével megszervezett kedvelt társasági esemény, a fête champêtre (”garden party”, „kerti mulatság”) fontos zsáner lett a XVIII. század festészetében.[10]


[1] Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

[2] Etimológiai szótár

[3] http://www.zsombo.hu/doc/hep_mellekletekkel.pdf

[4] Zsámbék

[5] http://iskola.zsambok.hu/index.php/falunk/zsambok-tortenelme

[6] III. Béla házasodása

[7] https://veol.hu/kultura/aki-eloszor-latta-bela-kiralyt-1326569

[8] champagne

[9] campaign

[10] fête champêtre

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s