A bezoár és fogyasztói

1 bezoarkecskeAz elsősorban Anatóliától Iránig húzódó területen őshonos bezoárkecskének, más nevén ibexnek vagy bezoár kőszáli kecskének, ha a legközvetlenebb veszély már el is hárult, még ma is kérdésessé teszi jövőjét a vadászat.[1]

2 anatolian persian

anatóliai és perzsa bezoárkecske

A XIX. századig széles körben elterjedt nézet volt, hogy a gyomrában olykor megtalálható bezoár varázserejű.

3 Bezoars Wittelsbach

a Wittelsbach-ház bezoárgyűjteménye Münchenben

A bezoár számos más kérődző emésztőcsatornájában is, elsősorban a bendőben és a recésben, vagyis a tápcsatorna felsőbb régióiban képződő konkréció szőrből, nyálkákból, növényi maradványokból, epéből, kicsapódott sókból, elsősorban kalciumfoszfátból és esetlegesen egyéb véletlenül lenyelt anyagokból, melyek az emésztő mozgások következményeként legömbölyödnek és összepréselődnek.

4 bendo reces

bendő és recés

Barnás-feketés színűek, és amint fentebbi illusztrációnkon is láthatjuk,  tyúk-, sőt, strucctojás-méretet is elérhetnek.[2] Ember emésztőrendszerében is formálódhatnak.[3] Semmiképpen nem keverendők a gasztrolitekkel, azaz azokkal a kavicsokkal, melyeket madarak és egyes hüllők ételzúzóként lenyelnek.[4] Keletkezésük szerint inkább gyomorköveknek kellene mondanunk, a vese- és epekövek analógiájára. Ilyenképpen közeli rokonaik egy másik emlős, a fizéter ámbrájának.


Az ibex latin szó, a zergére alkalmazták, feltehetőleg ibér vagy aquitániai eredetire visszamenően.[5] Az óspanyol nyelv szava a bikára, talán az ibér ibicirru alapján, a bezerro. Nem tudni bizonyosat, de közös nyelvi származás gyanítható.[6] A bezerro hangzása arra csábít, hogy a „bezoárt” is ebből próbáljuk levezetni, ám ez tévút. A szó közvetlen forrása az azonos értelmű arab بازهر, bazhar, és ez a perzsa پادزهر, pād-zahr eredetre megy vissza, melynek jelentése: ellenméreg. A pād előtag jelentése: oltalmazó, gazda. Ennek forrása végső visszavezetésben indoeurópai, közelebbről a pa-, mely „védő”, „tápláló” jelentésű, ez az őse az angol feed („táplál”) és food („étel”) szavaknak is. A zahr „mérget” jelent, az indoeurópai gyöke, kanyargós utakon, a gwhen-, „gyilkolni”.[7] A héber בזואר, bel zaard átvételben a bel szintén „gazdát”, „urat” jelent[8] (lásd: Belzebúb, a Legyek ura).
A bezoárkecske tudományos neve Capra aegagrus, melyet Johann Christian Polycarp Erxlebentől (1744 – 1777) kapott 1777-ben.[9] A nemnév a „nőstény kecske” (gyermekszámtól független szép magyar szóval: „kecskeanya”) latin megfelelője. Az aegagrus fajnév ógörögből „újlatinosodott”: az αίξ, aix kecskét, az άγριος, agrios vadat jelent.[10]


5 Ibn Zuhr

Avenzoar művét írja. XV. századi illusztráció Capuai János XIII. századi latin fordításához

Az andalúziai orvos, Abū-Marvān ʻAbd al-Malik ibn Zuhr, röviden és nyugatiasan Avenzoar (1094? – 1162?) mai ismereteink szerint az első, aki a bezoár gyógyhatásairól  írt. (Avenzoar többek közt a gyomor specialistája volt.)[11] A varázslatok és asztrológia feltehetőleg 1000 körül arabul, szintén Andalúziában írt nagy könyve, a غاية الحكيم, Ghājat al-Ḥakīm, vagyis A bölcs célja [12] Avenzoarnál korábban beszámol a bezoárról, mégpedig számos helyen, de tételes ismereteinek ma talán még kevesebb hasznát vesszük, mint egy csaknem ezer éves orvosi könyvnek. A bölcs céljában azt olvassuk például, skorpiómarás gyógyításául ajánlatos skorpiót rajzolni egy bezoárra, mikor a Hold a Skorpió jegyének második felében jár (azaz a Jupiternél – tudjuk meg a mű egy másik helyén), és az Oroszlán, a Bika vagy a Vízöntő éppen emelkedik. Foglaljuk a bezoárt aranygyűrűbe, és ezt nyomjuk lágy tömjénbe ugyanebben a csillagállásban. A tömjénből készített itallal itassuk meg a skorpió áldozatát.[13] (Végül is a keleti gondolkodású bölcsesség jegyeit figyelhetjük meg a leírásban. Ha a szerencsétlenül járt áldozat segítségért fordul a tudós mesterhez, az az előírásoknak megfelelve hosszasan elhúzza a gyógymódot. Ha ezt a páciens túléli, akkor feltehetőleg nem ront az állapotán egy kis tömjénes ital. Ha nem… Ebben a szomorú esetben nem terheli felelősség a jelek tudóját. Az előírást nem kerülhette meg.) A Ghājat al-Ḥakīm Nyugaton elterjedt neve Picatrix. Egyes feltételezések szerint a szerzőt hitték „Picatrixnak”.[14]

6 Rabelais

Rabelais (1494? – 1553)

A mű népszerűségét mutatja, hogy címére Rabelais is utal a Gargantua és Pantagruel III. kötetének 23. fejezete fantáziajátékában, amikor is Panurge beszámol a Toulouse-i (Tolette-i) Egyetem Ördögi Karán szerzett tapasztalatairól. Ennek dékánja, Picatrix tisztelendő atya az ördögben, az ördögök eredendő félelméről beszélt a kardlapok csillogásától és a napfény ragyogásától.[15]
Mindamellett Avenzoar megközelítése sem kerülne be mai orvosi szakkönyvekbe. A كتاب أل-أغذية, Kitab al-aghdhiya, azaz Élelmiszerek könyve Tulajdonságok című fejezetében beszél egyes kövek gyűrűbe foglalásának, az ilyen gyűrűk viselésének áldó hatásairól. A bennünket elsősorban érdeklő bezoárról szólva azt mondja, bezoáros gyűrűk viselőit mérgező állatok, mint amilyen a vipera, elkerülik; akik már elszenvedték a mérgezést, ebből kigyógyítja őket, ha árpával kevert langyos vízben „macerálják” a porát, és azt felhörpintik.[16]

7 Bezoare

A századok múltával a bezoár varázserejébe, leginkább az ellenméreg mivoltába vetett hit egyre inkább elmélyült. Mint már láttuk, az ember veszélyesebb korszakaiban (de melyik nem az?…) szívesen hitt nagy erejű ellenmérgekben. Mikor IX. Károly (1550 – 1574) 1567-ben Clermont-i kastélyában időzött, egy spanyol hidalgo megajándékozta egy bezoárral, biztosítva róla, hogy az átadott kő általános ellenméreg.

8 mysteries

A király sebészéért, Ambroise Paréért (1510? – 1590) küldött. Mint a sebész beszámolójából tudjuk, a király kérdésére, hogy van-e egyetemes ellenméreg, tagadólag felelt: a számtalan méreg olyan különféle utakon fejti ki hatását, hogy azok ellen egyetlen ellenméreg elképzelhetetlen. A hidalgo nem tágított. Erre Paré megkérdezte, van-e éppen halálraítélt az udvarban. Volt. Egy elvetemült szakácsot, aki megdézsmálta a király finomezüstjét, másnap készültek akasztani. Boldogan állt rá az alkura, hogy ehelyett egy felkért patikus inkább megmérgezze, és így kipróbálhassák rajta az azonnal beadott ellenmérget. A kapott szublimáttól (HgCl2) hét órán keresztül agonizált. Szörnyű kínhalála után Paré haladéktalanul felboncolta, és megállapította, hogy a bezoár semmiféle hatást sem fejtett ki. A király ekkor tűzbe vettette a bezoárt.


A fogyasztók átverésének újabb kori módszerének, vagyis annak, hogy nem apró betűvel megírt figyelemfelhívások végéremehetetlen tömegébe rejtik a valóságos félnivalót, a törvényi alapja a Caveat emptor („óvd a vásárlót”) régi jogelve. Ki gondolná, hogy a jogelv mélyén is a bezoár húzódik, de legalábbis a bezoár a Caveat emptor vissza-visszatérő hivatkozási alapja…[17] Történt pedig 1603-ban, hogy egy Chandelor nevű úr gyógyító bezoárt vásárolt az élelmes kereskedőtől, Lopustól, ám a csoda elmaradt. Gyanú ébredt ekkor a vásárlóban, hátha mégsem bezoár volt az általa beszerzett kődarab, és az ezt követő perben (a híres-nevezetes Chandelor v Lopusban) az alperes beismerte, maga sem volt biztos a kő mibenlétében. A bíróság a vételár visszaadására kötelezte őt, azaz a nem csekély 100 £ megtérítésére.[18] Vászonruha-egyenértékesben kifejezve mai pénzen, friss azonnali árfolyamon forintosítva ez 13 386 720 Ft, hajójegy-egyenértékesben 4 643 518 Ft 50 f.[19] Ez a precedens tekinthető a mai fogyasztóvédelem alapjának.


Nem kizárható, legalábbis a szabad fantázia szintjén, hogy a bezoár képződése összefügg egyik fő komponense, a különféle vegyületek összefoglalásaként egyszerűen kalciumfoszfátként emlegetett anyag különleges oldhatósági tulajdonságával. A kalciumfoszfát, szilárd anyagok között meglepő módon, meleg vízben kevésbé oldódik, mint hidegben.[20] De ha ez magyarázatnak nem is elég erős, annyi kétségtelen, hogy a kalciumfoszfát bizonyos mértékig oldható a vízben. A kalciumarzenit (AsCaHO3) viszont gyakorlatilag oldhatatlan.[21] Arzenitek ugyancsak kicsaphatók kénvegyületekkel, melyek jelentős mennyiségben fordulnak elő a bezoárt alkotó szőrökben. Gustaf Arrheniusnak (sz. 1953) és Andrew Alm Bensonnak (1917 – 2015) sikerült is arzenites-arzenátos oldatokból kivonniuk az arzént bezoárral (az arzenit kicsapásában a kénvegyületek, az arzenátokéban a kalciumfoszfátok serénykedtek), így ez, ha általános csodaszerként vagy ellenméregként nem is működhetett, legalább az arzénmérgezés ellen mégiscsak lehetett hatékony.[22]


[1] http://www.vadaszutak.hu/fajleirasok/10/16.html

[2] a bezoár összetétele

[3] bezoár az emberben

[4] http://stoneplus.cst.cmich.edu/zoogems/gizzstones.html

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/ibex

[6] https://en.wiktionary.org/wiki/bezerro#Old_Spanish

[7] bezoar

[8] Poison Mysteries in History, Romance and Crime

[9] Capra aegagrus

[10] aegagrus:etimológia

[11] Avenzoar

[12] http://www.renaissanceastrology.com/picatrix.html

[13] a Picatrix a bezoár felhasználásáról

[14] http://alchemicaldiagrams.blogspot.hu/2012/09/picatrix.html

[15] http://www.gutenberg.org/cache/epub/1200/pg1200.txt

[16] Avenzoar a bezoár felhasználásáról

[17] Caveat emptor

[18] Chandelor v Lopus

[19] a pénz romlása

[20] a kalciumfoszfát oldhatósága

[21] https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/40516

[22] …és mégis gyógyít?

Advertisements

2 responses to “A bezoár és fogyasztói

  1. Visszajelzés: Róma, 1600. február | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s