A pintytől a bivalyig (… és mind hitetlen)

Dél-Afrika, Kaffer folyó

Az arabnak a hitre számos szavuk van, a „hitetlenség” szavuk azonban ezekből le nem vezethető, nem azokból képzett önálló alak: كفر, kufir. A „hitetlenkedik”, „nem hisz” ebből eredően كَفَرُوا, kafarū. Ez a szó, érthetően, számtalan Korán-szúrában megjelenik.[1] A كافر, kafir a hitetlent jelenti. A szót előbb a „nem muzulmánra” alkalmazták, ám az ottomán időkben kizárólag a keresztényekre. Forrásunk szerint angol misszionáriusok 1792-től a kaffir, „kaffer” szót bantu négerekre alkalmazták, később pedig a jelentés átterjedt általában dél-afrikai négerekre. A szó később éppoly sértő csengésűvé vált, mint a „nigger”.[2] A helyzet azonban nem ennyire egyszerű.
1792-ben Jacob van Reenen (1755? – 1806), Edward Riou (1762 – 1801) kapitány kiegészítéseivel és térképvázlataival valóban megjelentetett egy útleírást A Journal of a Jorney from the Cape of Good Hope, undertaken in 1790 and 1791 (Útinapló a Jóreménység fokától, 1790-91) címmel, melyben arról számol be, ”we saw several Kaffers” („több kaffert láttunk”).[3] Ebből azonban nem következik, hogy a szót ebben a módosult értelemben misszionáriusok kezdték volna alkalmazni. Kétségtelen, hogy lehetett szerepük a szó megtapadásában. A szó ilyen összefüggésben máshol is feltűnik ugyanezekben az években.

2 Bruce travels

Samuel Shaw (1754 – 1794) rövidített változatban bocsátotta közre James Bruce (1730 – 1794) útleírását An Interesting Narrative of the Travels of James Bruce, Esq. into Abyssinia to discover the source of the Nile (James Bruce úr érdekes beszámolója a Nílus forrását felfedezni kívánó abesszin útjáról). Az utazásra 1790-ben került sor. Abban azt olvassuk, egy feldúlt török, Hagi Ismael azokról a „fekete kafferekről” ordítozik:

3 Bruce

Azaz a szót egy felháborodott muzulmán már nyilvánvalóan alkalmazta az 1792-es, feltételezett keresztény misszionáriusok előtt.[4] De hát erre a „bizonygatásra” sincs szükség. Richard Hakluyt (1552? – 1616) földrajztudós és felszentelt pap, sir Robert Cecil (1563 – 1612) káplánja, I. Erzsébet (1533 – 1603) újvilági expanziójának fáradhatatlan szorgalmazója és ideológusa, aki számos művet is hátrahagyott[5], The Principal Navigations, Voiages, Traffiques and Discoueries of the English Nation (Az angol nemzet fő hajózásai, utazásai, kereskedései és felfedezései) című nagyszabású munkája második, Cecilnek ajánlott kötetében 1599-ben így ír a portugál kereskedelemről[6]:

4 Cafraria

Akkor pedig még se holland, se angol hittérítők nem jártak a környéken.
A kafir -> gavur vonalon alakult ki a „gyaur” szó is.
5 kaffir citrom

A kaffernek nevezett bantu népről, majd annak nevezett számos más népről, majd a róluk elnevezett földről számos élőlényt is elneveztek. A kaffir citrom levele kitűnő ételízesítő (tehetős ínyencek számára).[7]

6 kaffir szilva

Ezzel szemben, bár vannak ehető változatai is, a kaffir szilvát, mivel gyümölcse kesernyés, inkább díszfaként ültetik világszerte.[8] Hívják kaffir date-nek („kaffir datolya”) és kaffir scimitar tree-nek is („kaffir szkimitárfa” vagy „kaffir handzsárfa” – talán a szüretelő görbe késről?).[9]

8 kaffir lily

7 Duchess_of_Northumberland_in_1839 viktória 1870

Overton († 1868): Lady Charlotte Florentia Clive (1787 – 1866) 1839-ben. A kép Viktória királynő (1819 – 1901) tulajdonába került.

A Northumberland hercegnőjéről, Lady Charlotte Florentia Clive-ról elnevezett klíviát[10] Amerikában mondják kaffir lilynek, „kaffir liliomnak” is. Az sem véletlen, hogy az afrikai cirkot kaffir cornnak[11], azaz „kaffir kukoricának” is hívják.[12] A cirok ugyanis fontos hozzávalója a csekély alkoholtartalmú kaffir beernek, „kaffersörnek”, melyet emiatt angolul sorghum beernek, „ciroksörnek” is neveznek.[13]

Mint neve is mutatja, a cirok, azaz a sorghum Szíriából származik. Az újlatin szó minden bizonnyal a XII. századi latin surgum, suricum leszármazottja, melyről gyanítható, hogy a „szíriai” latin megfelelőjéből, a syricumból jön, azaz syricum gramen, „szíriai fű”.[14]

9 sorghum

a sör dagasztása

A sörféleség elkészítése különösen bonyolult.[15] Egy helyi afrikai nyelven, a xhosán umqombothinak hívják[16], ezen a néven fut be újabb kori karriert. Ha elveszett a frissessége xhosa nyelvtudásunknak, üssük fel a szótárat! Ebből megtanulhatjuk, hogy az umqa kukoricakása, az ibhotile (félreismerhetetlen angol bottle-eredettel) palack.[17] (Megeshet, hogy csapongásunkat népi etimológiának minősítené egy esetleges hozzáértő.)

a feketenyakú és a szürkenyakú koronás daru élőhelye

Egy forrásunk szerint a feketenyakú koronás darvat kaffir crane-nek, „kafferdarunak” is mondják.[18] Ebben nem árt az óvatosság: nem a feketenyakú, hanem a szürkenyakú koronás daru él Dél-Afrikában. Ám ha Hakluyt nem véletlenül említi együtt Etiópiát Cafrariával, előfordulhat, hogy kételyünk alaptalan, és maga a „kaffer” megnevezés haladt dél fele a fehér ember haladási iránya szerint Afrikában.

12 Ellywa-Balearica_regulorum

A méretskála túloldalán elhelyezkedő kaffir finch, azaz „kafferpinty”, magyarul orix-szövőmadár[19] éppoly vonzó megjelenésű, mint a nagyon távoli rokona, a koronás daru.

13 Euplectes_orix

Az orix fajnév Linnétől (1707 – 1778) származik (1758).[20] Az orix az ógörög ὄρυξ, oryx, „csákány” szóból ered, az pedig az ορύσσειν, oryssein, „ásni” főnévi igenévből.[21] Az állatvilágban másutt is felbukkan, mindig valamilyen „csákányozásra” utal, akár harc, akár kutatás formájában. Képünk egy oryxot mutat.

14 oryx

15 kaffer szarvasarjú

Az impozáns kaffer szarvasvarjú szintén a környék lakója.[22] Mindegyikük felett ott lebeg a kaffersas.[23]

16 kaffersas

Nem lehet kérdéses, hogy Kálmán Jenő (1885 – 1968) Sicc Afrikában című opusa alapján számunkra a címszereplőt megmentő Kafferbivaly Balambér a legnépszerűbb minden „kaffer”-állat közül. A kafferbivaly angolul cape buffalo, „foki bölény”, a Jóreménység fokáról elnevezve.[24] Mi közvetlenül a német Kafferbüffelből vettük át tükörfordítással.[25] Képünk a szavanna hajóját mutatja.

17 kafferbivaly