Csekistáink és Vszevolod Emiljevics Mejerhold

1 Wiliams

Viljamsz (1902 – 1947): Vszevolod Emiljevics Mejerhold (1874 – 1940) 1925-ben

Vszevolod Emiljevics Mejerhold színpadi rendező ma száznegyvenkét éve született Penzában (egyes források szerint február 9-én, hogy már a kezdet is bizonytalan legyen). Bár Vişniec abszurd drámájában (A III. Richárd bemutatója elmarad, avagy fejezetek Mejerhold életéből) a III. Richárd színre vitelével és szolid aktualizálásával vívta volna ki egykor rajongásig szeretett rendszere rosszallását, ekkora merészségre (bizonyára annak túlságosan didaktív volta miatt) Mejerhold sosem vetemedett volna. Egész életében nem rendezett III. Richárdot.[1] 

Apja tehetős bortermelő volt, így nem volt akadálya Mejerhold taníttatásának a Moszkvai Egyetemen. Erre az időszakra esik áttérése az ortodox hitre. Az új hitben nyert keresztnevével váltja fel a korábbiakat (Karl Kasimir Theodor). Színházi érdeklődése is ekkor kezdődik, rendező lesz 1902-ben, és az is marad haláláig. Mintegy kétszázkilencven darabot vitt színre. 1903-ban beiratkozott a Moszkvai Filharmóniai Társaság Zene- és Drámaiskolájának Vlagyimir Ivanovics Nyemirovics-Dancsenko (1858 –1943) vezette kurzusára.[2]Az Új Dráma Társulata” néven már 1903-ban saját színjátszó csoportot hoz létre. 1905-ben Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkijjal (1863 – 1938) 1905-ben stúdiószínházak hívnak életre a Művész színházon belül. Mejerhold művészi koncepciója a mozgásról és érzelmekről (melyet A színházról című kötetében fejt ki részletesen) egyre inkább elválik Sztanyiszlavszkijétól.[3] Kialakítja a biomechanika koncepcióját, mely nagy súlyt helyez a színészi mozgásokra, mintegy magát a mozgást téve meg az érzelmek kiindulópontjául.[4] Bár Mejerhold undora mindattól, ami akadémikus, közismert, a liberális művészetpolitikával teljességgel összeegyeztethető 1908-ban történt kinevezése az udvari színházak főrendezőjévé. Ez időben alapítja meg saját stúdióját is.


Az élete folyamán rendezett közel háromszáz színdarabnak már kiválasztása is rendszerint jellemző: Mejerhold a progresszívet, „problematikust”, nyugtalanítót keresi. Barátja, Majakovszkij (1893 – 1930) az ő számára írja egyik leghíresebb szatíráját, a Poloskát. Szuhovo-Kobilin (1817 – 1903) Tarelkin halála, Crommelynck (1886 – 1970) Le Cocu Magnifique (A felszarvazott Adonis vagy A felszarvazott), Erdman (1900 – 1970) Felhatalmazás című darabjai tartoznak a leghíresebb színrevitelei közé, de mindenek előtt Gogol (1809 – 1852) Revizorja.


2 Kamenyeva 1926

Olga Davidovna Kamenyeva (1883 – 1941) 1926-ban

Mejerholdot az ancien régime nem gátolta munkájában, a forradalmi változásokat mégis lelkesen üdvözölte, a bolsevikekhez 1918-ban csatlakozott, 1919-től szoros együttműködésben a Közoktatásügyi Népbiztosság színházi osztályának vezetőjével, Olga Davidovna Kamenyevával. Kamenyeva Lev Davidovics Trockij húga, Lev Boriszovics Kamenyev első felesége. (Rajtuk kívül a család sok más tagja is a sztálini szocializmus áldozata.) A teljes orosz színházi élet bolsevik felügyeletű „radikalizálását” veszik célba. Mejerhold úgy gondolja, a progressziót, művészi elképzeléseit az új rend következetesen képviselni fogja. Ebben keservesen csalódnia kell.

valaszto

4 Trockij

Lev Davidovics Trockij (1879 – 1940) a halálos ágyán

3 Kamenyev_Lenin_1922

Kamenyev (1883 – 1936) és Lenin (1870 – 1924) 1922-ben

Minél „progresszívebb” egy társadalmi átalakulás, annál sebesebben ismeri fel a művészi progresszióban a veszélyforrást, és fordul ősi ellenségéhez, a propagandisztikus célokra könnyebben felhasználható „operett”-világhoz. Már 1919 májusában, amikor Mejerhold tüdőpanaszok miatt távolmarad a munkától, az emiatt politikailag meggyengült Kamenyevát Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij (1875 – 1933) népbiztos haladéktalanul eltávolítja a hatalomból, miután Lenint meggyőzte arról, a hagyományos színjátszás inkább szolgálja a munkásosztály céljait.[5] (Itt természetesen nehéz világosan látni. Művészet nem létezik szüntelen átalakulás nélkül, de érthető lehet az aggály egy világszínvonalú művészi ág teljes destrukciója láttán valami kipróbálatlan ismeretlen kedvéért.) Ez a bukás ott és akkor nem jelenti Mejerhold pályafutásának végét. 1922-ben saját kísérleti színházat alapíthat, amelyet a művészi progresszió teljes felszámolására törekvő Sztálin is csak 1938-ban zárat be. Kétségtelen ugyanakkor, hog már a kezdetektől kivívja itteni rendezéseivel a párt dühét Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja (1869 – 1939), Lenin felesége dühödt hangú bírálatokat jelentet meg róla a Pravdában. Ez akkor még nem jelent közvetlen életveszélyt, Sztálin 1938-as „konszolidált” indignálódása annál inkább. A régi barátok közül Mejerhold akkor már csak Sztanyiszlavszkijra számíthat, aki az általa vezetett színházba invitálja.


A folytatásról Vitalij Alekszandrovics Sentalinszkij tényfeltárásából értesülünk. Bár a szintén meghurcolt, de a szocializmus hőskorát mégis túlélő Ahmatova (1889 – 1966) költői megfogalmazása szerint a bűnösök listáját elkobozták, és sehol nem lelni nyomát, Sentalinszkijnak a KGB irattárának részleges felszabadítása után módja volt bepillantania az infernóba. A művészvilág számos meghurcolt, megkínzott vagy kivégzett mártírjának iratait láthatta, köztük Mejerholdét is (az írók közül mintegy ezerötszázat öltek meg). Bár forrásunk úgy tudja, a híres beszélgetés közte és Genrih Grigorjevics Jagoda (1891 – 1938) akkori NKVD-főnök között zajlott le – melyben Mejerhold kérdésére, mit lehet tenni, ha valakit letartóztatnak, Jagoda azt felelte: tagadni! tagadni! akkor semmit sem tehetünk! –, Babel (1894 – 1940) özvegye, Antonina Nyikolajevna Pirozskova (1909 – 2010) úgy tudósít, férje és Jagoda párbeszédéről van szó.[6] A humanista jótanács se Mejerholdon, se Babelen, se magán Jagodán nem segített.
Mejerholdot japán és brit kémkedés vádjával tartóztatják le 1939-ben.[7] Letartóztatása után néhány nappal akkori feleségét, Zinaida Nyikolajevna Rajh (1894 – 1939) neves színésznőt – aki korábban Jeszenyin (1895 – 1925) felesége volt – tizenhét késszúrással megölik. A gyilkosság felderítetlen marad.[8] Amint a kor ismerője és dokumentálója, Anne Applebaum emlékeztet rá, létezett akkoriban egy teljességgel kifogástalan, emberséges módszer, melyet jóllehet olykor véletlenségből letartóztatott, becsületes emberekre is kiterjesztettek – ahogy ezt magától Sztálintól tudjuk.[9] Mejerhold 1991-ben megnyitott aktájában Sentalinszkij megtalálta a teljességgel kifogástalan, emberséges módszer részleteit is egy levélben, melyet a letartóztatott rendező Vjacseszlav Mihajlovics Molotovhoz (1890 – 1986) írt a Ljubjankából. Nem elképzelhetetlen, hogy Molotov nem kapta kézhez a sorokat.


5 Ljubjanka

Ljubjanka

A kihallgatók erőt kezdtek alkalmazni rajtam, egy beteg, 65 éves férfin. Arccal a földre fektettek, és a lábamat, gerincemet egy gumiszíjjal ütlegelték. Székbe ültettek, és nagy erővel verték felülről a lábam… A következő napokban, amikor lábamnak ezeket a területeit kiterjedt véraláfutások borították, újból szíjjal verték a vörös, kék, sárga zúzódásaimat, és a fájdalmam olyan erős volt, hogy úgy éreztem, mintha forró vizet öntöttek volna ezekre az érzékeny területekre. Üvöltöttem és zokogtam a fájdalomtól. Ugyanazzal a gumiszíjjal a hátamat verték, magasból lendített ököllel verték az arcomat. Mikor ehhez hozzátették az úgynevezett pszichikai támadást, a fizikai és lelki szenvedés olyan szörnyű kínnal töltött el, hogy teljesen csupasszá, védtelenné váltam. Az elviselhetetlen testi és lelki fájdalomtól megállíthatatlanul folyt a könny a szememből. Arccal a padló felé fekve észrevettem, hogy éppúgy vonaglok, tekergek és sikoltozom, mint egy kutya, amelyet a gazdája korbácsol. Egy ilyen alkalommal testem olyan megállíthatatlanul reszketett, hogy a kihallgatásról visszakísérő őr megkérdezte: „maláriája van?”. Mikor a tizennyolc óráig tartó kihallgatás után (hogy az utána következőkre visszavigyenek egy órán belül) a priccsemre feküdtem és elaludtam, tulajdon nyögésemre ébredtem, mert úgy remegtem, mint egy tífuszos beteg a végstádiumban.
Az ijedtség rettegést szül, és a rettegés arra sarkall bennünket, hogy megtaláljuk az önvédelem valamely módját.
„Ó, a halál, a halál is bizonyosan könnyebb ennél” – mondja magának a kihallgatott. Magamat kezdtem vádolni annak reményében, hogy ez legalább közelebb visz a nyaktilóhoz. [10]


A halál sem váratott sokat magára: a levél megírása után néhány nappal Mejerholddal kivégzőosztag golyói végeztek. Maradványait jeltelen sírba szórták.


7 Rodos

Borisz Veniaminovics Rodosz (1905 – 1956)

8 Svarcman

Lev Leonyidovics Svarcman (1907 – 1953)

Mejerhold kihallgatóinak nevét is megőrizték az akták. Lev Leonyidovics Svarcmant a Lavrentyij Pavlovics Berija (1899 – 1953) elleni palotaforradalom keretében lőtték agyon. Egyes források primitív embernek állítják be, de ez valószínűtlen, legalábbis újságíró volt.[11] Másik kihallgatóját, Borisz Veniaminovics Rodoszt szintén 1953-ban tartóztatták le, de a bírósági eljárás 1956-ig húzódott. A bíró egy alkalommal azt kérdezte tőle, mi volt a szintén általa kihallgatott Babel foglalkozása. – Nekem azt mondták, író. – Olvasott tőle valamit? – Minek?

 

9 Rodos utca

Jakov Veniaminovics Rodosz (1909 – 1968) Az utca tele meglepetéssel című filmben

Rodoszt is agyonlőtték. Öccse, Jakov népszerű komikus színész volt. Legismertebb alakítását Az utca tele meglepetéssel című filmben élvezhette a második legvidámabb barakk közönsége.


Sztálin 1950-ben úgy látja, Mejerhold hatalmas tehetség volt, ám csekistáink nem értik meg a művészembereket, akiknek mind van valami hibájuk. A csekisták begyűjtik őket, és aztán összezúzzák a jó embereket. Kétlem, hogy Mejerhold a nép ellensége lett volna”.[12]

10 Sztalin

A borzalmában és hétköznapjaiban egyaránt abszurd rendszeren is beteljesedett az abszurd rendszerek végzete. A szabadság áhított perceiben? másodperceiben? szocialista szimpatizánsok elérkezettnek látták az időt, hogy megadják a végtisztességet – Sztálinnak. Aranyosan ragyogó szobrot emeltek neki Penzában, Mejerhold szülővárosában.[13]


[1] Vişniec

[2] http://old.meyerhold.ru/en/biography/

[3] http://www.literatura.hu/szinhaz/meyerhld.htm

[4] http://old.meyerhold.ru/en/biography/

[5] http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Vsevolod_Meyerhold

[6] Babel özvegye

[7] http://alihfield3.blogspot.hu/2014/02/meyerhold.html

[8] http://www.russia-ic.com/people/general/r/768/

[9] Sztálin teljességgel kifogástalan, emberséges módszerei

[10] Mejerhold levele Molotovhoz

[11] Mejerhold kihallgatóiról

[12] Sztálin szigorú bírálata a csekistákról

[13] az utókor hálája a Generalisszimusz iránt

2 responses to “Csekistáink és Vszevolod Emiljevics Mejerhold

  1. Visszajelzés: Prokofjev és utolsó szimfóniája | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s