Zöld, kék, fekete lyukak

Venezuela és Guyana jellegzetes hegyformációja a táblahegy vagy tepui. Ezek a lapos tetejű, rendszerint 1000 és 3000 méter közötti magasságú alakulatok voltaképpen „fordított völgyek”: az egykor roppant kiterjedésű homokkő platók eróziója nyomán a keményebb anyagú tömbök maradtak meg.[1] 1 Gran Sabana

A Gran Sabanán élő pemonok nyelvén a tepui „az istenek házát” jelenti.[2] („Nagy szavanna” – a tainó indiánok nyelvén zabana annyi, mint „fátlan síkság”.[3]) A legismertebb tepui a Roraima (a pemon indiánok nyelvén „hegy”).[4]

2 Roraima

Roraima

A homokkő, lágysága folytán, karsztjelenségekhez hasonló folyamatokat produkál, azon túlmenően, hogy mészkőhegységekben, melyek a vízre még érzékenyebbek, olyan vízesések, mint amilyenek tepuikról zuhannak le, elképzelhetetlenek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Angel-vízesés az Auyán tepuiról. A világ legmagasabb vízesése (979 méter)

Jellegzetes homokköves víznyelők a spanyol „szakadék” szóból származó nevű simák. Világszerte, nálunk is ismertebb nevük cenote. Geraldo Díaz Alpuche XVI. századi konkvisztádor alkotta meg a szót a helyi maják dzonot, „feneketlenül mély” szavából.[5]

4 Chichen Itza

Chichén Itzá

De a yucatáni maják nagyvárosa, a Chichén Itzá neve is a cenotékből vezethető le. A chi’ ajkat jelent, a ch’en forrást, az itzá „vízvarázst”. A cenoték voltak a maják elsődleges vízlelőhelyei.[6]

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

El Foso (A Gödör) Roraimán

Az egyik legimpozánsabb cenotét 1961 novemberében egy venezuelai pilóta, Harry Gibson fedezte fel a magasból a dzsungel közepén.

Feltételezve, hogy a múlt század hatvanas éveiben csupán egyetlen venezuelai pilótát neveztek Harry Gibsonnak, 1968-ban egy hazafele tartó gépét eltérítette és Kubába kényszerítette egy kézigránáttal felszerelt terrorista (hivatalos szóhasználattal: úriember), Radhamés Méndez, a Dominikai Köztársaság polgára.[7]

6 simas-Sima-Humboldt-Mortel

Humboldt- (mögötte: Mortel-) sima vagy cenote

7 sinkhole

…alulnézetben

A tepui neve, ahol a cenotét megfigyelte, Sarisariñama. A yequana indiánok egy meséjében a hegyen gonosz, emberevő szellem lakozik, aki evés közben adja ki a sari-sari hersegő szavakat – és nyámmog hozzá.[8] Ez utóbbi szó világsikerével és népszerűségével földöntúli lények körében már volt szerencsénk találkozni.

8 Stefania riae

Stefani riae

Az egymástól elszigetelt tepuik endémikus fajoknak adnak otthont. Ilyennek tartják a Stefani-levelibékát is a Sarisariñamán. Tudományos neve Stefani riae. A nemzetségnevet Don Luis Stefani Raffucci (1901 – 1971), a Puerto Rico-i Egyetem egykori kancellárja adja.[9] A fajnév a béka (1984-es) felfedezője, Marinus Steven Hoogmoed feleségének, Ria Hoogmoed-Verschoornak a keresztnevét örökíti meg.[10]


A száztízezer évvel ezelőtt kezdődő eddigi utolsó jégkorszakban vagy Würm-glaciálisban a tengerek szintje a mainál jóval alacsonyabb volt. Közép-Amerikában mintegy százhúsz méterrel. Az ottani mészkőhegyek hasonló karsztjelenségei folytán hatalmas barlangok keletkeztek, melyek közül soknak beomlott a teteje. A felemelkedő óceán ezeket betöltötte, és így alakította ki a kék lyukak láncolatát.[11] Kék lyukak másutt is előfordulnak, így a Vörös-tenger partján a Dahab („Arany”).

9 Dahab blue hole

Dahab

A legmélyebb, 180 méternél is mélyebb kék lyukat a Dean családról, a helyi bahamai tengerparti földek birtokosáról nevezték el. A helybeliek tudomása szerint a lyukat az ördög ásta.[12]

10 Dean blue hole

a legmélyebb kék lyuk bejárata

A Belize vizein, a partoktól mintegy hatvan kilométerre „tátongó” Nagy Kék Lyukat már említettük korábban, Belize-ről szólva. Átmérője háromszáz, mélysége mintegy száznegyvenöt méter. Különös jelentőséget ad cseppkövei vizsgálatának, hogy ebből következtetnek a maja civilizáció 1000 körül induló összeomlásának okaira. Csapadékos években a parti magaslatokról titán- és alumínumsókat sodor a tengerbe az eső, és ez kimutatható a lerakódásokban. Ám éppen 1000 körül a vizsgálatok különlegesen száraz korszak beköszöntéről tanúskodnak.[13]

11 Grand-Blue-Hole

Nagy Kék Lyuk

A „zöld” és „kék” lyukak után nézzük a Bahamák egy igazi különlegességét, a „fekete” lyukat, mely a Déli-Andros szigeten található.

12 AndrosA sziget „eredeti” spanyol neve Espiritu Santo, Szentlélek, ez „szekularizálódott” az angol fennhatóság alatt Szent András apostollá, mígnem elnyerte mai formáját.[14] A fekete lyuk mintegy háromszáz méter átmérőjű és negyvenhét méter mélyen van a legmélyebb pontja. Igazi különlegességét az adja, hogy a mintegy 17,7 és 19 méter közötti sávban kénhidrogént hasznosító anaerob bíbor kénbaktériumok élnek, melyek bíbor színüket a speciális bakteriális klorofilljüknek köszönhetik. A kénhidrogént a Nap energiáját is felhasználva kénné, majd kénsavvá oxidálva fedezik energiaszükségletüket. A folyamat erősen hőtermelő, a sávban harminc foknál is magasabb a hőmérséklet. A sáv alatti rétegbe már nem szűrődik le a napfény, ezért látszik a lyuk felülről feketének.[15] Az itt élő bíbor kénbaktériumok, melyek a sávot sötétlilára festik, a Chromatiaceae család viszonylag kicsi, néhány mikronos tagjai.[16]


[1] http://www.worldwildlife.org/ecoregions/nt0169

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/tepui

[3] savannah

[4] http://terebess.hu/kert/roraima.html

[5] cenote

[6] Chichén Itzá

[7] gépeltérítés

[8] Roraima, Sarisariñama

[9] Stefani

[10] riae

[11] tátongó lyukak

[12] ördög ásta lyuk

[13] a maja civilizáció bukása

[14] Andros

[15] a fekete lyuk

[16] Chromatiaceae

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s