Betelgeuse: kéz vagy hónalj?

1 BetelgeuseA szuperóriások tömege legalább tíz Nap-tömeg, átmérőjük úgy százszor, fényességük tízezerszer nagyobb a mi barátságos Fókuszunkénál.[1] A sárga szuperóriás fázis egy-egy nagy tömegű csillag életének jellegzetes, pillanatszerű (ezer éves léptékű), nagy változásokat előidéző szakasza.[2] Kr.e. 200 körül kínai csillagászok sárgának látták az impozáns méretű Betelgeusét, amiből arra lehet következtetni, hogy a viszonylag fiatal, tízmillió éves óriáscsillag akkor mehetett át a fázison.[3] Hogy több ezer éves szövegekben felbukkanó állat- és növényneveknek milyen élőlény felel meg, esetenként sokkal nehezebb kérdés, mint ugyanez domborzati elemekről, hegyekről, folyókról, de még itt is nagyobb a bizonytalanság, mint a csillagokban. Ettől függetlenül a bizonyosság még itt sem teljes, sokszor terhelik fordítási hibák is a századok egymásnak átadott neveit.

Klaudios Ptolemaios (90? – 168?) a Τετράβιβλος-ban (Tetrabiblos, Négy könyv, más néven Ἀποτελεσματικά, Apotelesmatika, vagyis Hatások)[4] beszél rőtes, azaz ὑπόκιρρος, ypokirros csillagról, amit hagyományosan ugyan a Szíriusszal azonosítanak, ám csillagok egy ötös csoportjára (Arcturus, Aldebaran, Betelgeuse, Antares, Pollux) ugyanezt a jelzőt használja. Vagy mégsem?

2 Alfraganus

Ahmad ibn Muhammad ibn Kathir al-Farghani (800? – 870)

3 Costard

George Costard (1710 – 1782)

Ahmad ibn Muhammad ibn Kathir al-Farghani, röviden Alfraganus, a nagy csillagász, Ptolemaios vizsgálódásait felhasználva, a 833 körül írt nagyszabású és sokáig nagy haszonnal forgatott művében, Az égi mozgások csillagászatának elemeiben beszámol ugyan Ptolemaios beosztásáról, ám amikor ezt a XII. században élt Tivoli Plato (Plato Tiburtinus) durva latinra fordítja és ezt, amint erről George Costard 1767-ben kiadott Csillagászattörténetében beszámol, Nürnbergben 1537-ben kiadják[5], abban már „rőtesként” szerepel az említett öt csillag. Ez azonban téves fordítás, mint Thomas Jefferson Jackson See (1866 – 1962) kimutatja.


4 See

Thomas Jefferson Jackson See (1866 – 1962)

See bő hatszáz oldalas könyvet írt a gravitáció hullámtermészetéről, amely pillanatokon belül elvesztette „vonzerejét” az általános relativitáselmélet publikálása (1916) után. A nekibúsult See heves ellenzőjévé vált a relativitáselméletnek, és noha ifjúkorában híres plagizátor volt, maga vádolta plágiummal Einsteint (1879 1955).[6]

 

valaszto


5 Golius

Jacob van Gool (1596 – 1667)

Node ebben az esetben nem téved, mert az eredeti Ptolemaios vizsgálatával jeles csillagászok mint Jakob Christmann (1554 – 1613) és Jacob van Gool vagy Golius oda jutnak, hogy itt Ptolemaios öt „ködfoltos csillagról” beszél.[7]

5 Ulug

Ulug bég (1394 – 1449)

A Betelgeuséről Ulug („Nagy”), Szamarkand bégje, Timur Lenk (1336 – 1405) unokája, a jeles csillagász is ír.[8] A زیجِ سلطانی (Zij-i Sultani, Fejedelmi csillagkatalógus), az addig a korig a legteljesebb és legpontosabb felsorolás is tartalmazza a Betelgeusét, melyet a mű latin fordítója rubedónak (rőtnek) mond.[9] A csillag újkori történetének úttörője sir John Frederick William Herschel (1792 – 1871), aki a Betelgeuséről, azaz Alpha Orionisról Outlines of Astronomy (A csillagászat körvonalai, 1836) című művében megállapítja, hogy változó fényességű.[10] Ez alapján sorolják a Betelgeusét ma is a változócsillagok közé.

7 Betelgeuse_Nap

A Betelgeuse távolról sem a legnagyobb ismert csillag, az az  UY Scuti, amint arról már beszámoltunk.[11] Mindenesetre abba a „kamaszkorba” lépett, amikor küszöbön áll a szupernóvává alakulása.[12] Ez természetesen már be is következhetett, hiszen felszínéről a fény, pontatlan becslések alapján, 640 év alatt ér ide.

8 Position_Alpha_Ori

Mindenesetre, ez bármilyen gyorsan, robbanásszerű hevességgel lezajló átalakulás is lesz, bekövetkeztének időpontja meglehetősen bizonytalan egy egymillió éves időtávban. A bulvársajtó lelkesen második Napról vizionál.[13]


Az egzotikus csengésű név pályafutása csavaros. Az arab csillagászat központi figurája, a جوزا, dzsavza a Gemini volt, legalábbis a kezdetekben. Később a központi szerepet az Orionra ruházták át, ennek „keze” (يد, jad) volt a Betelgeuse, amit ilyenképpen يد الجوزا-nak, jad al-dzsazvának mondtak. A középkorban a ja’, ي szótagot az alsó két pontjával tévedésből az egypontos ba’-nak (ب) olvasták, így a csillag latinosított neve Bedalgeuze lett.9 armpit A reneszánsz korban erre azt a népi etimológiát adták, hogy az arab eredet إبط الجوزل, ibt al-javza, azaz, szó szerint, „a központi alak hónalja”.[14]


[1] http://www.mimi.hu/csillagaszat/szuperorias_csillag.html

[2] http://starcycle3.weebly.com/redyellow-supergiant.html

[3] Betelgeuse

[4] Tetrabiblos

[5] Plato Tiburtinus nürnbergi kiadása

[6] Thomas Jefferson Jackson See

[7] ὑπόκιρρος

[8] Ulug bég

[9] összeomlásra jelölve

[10] Outlines of Astron0my

[11] UY Scuti

[12] Mi vár a Betelgeusére?

[13] két Nap és vége a világnak

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/Betelgeuse

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s