Meglepő oratóriumok

A XX. század legszörnyűbb sorscsapásainak összevetésekor fel-felmerülő szempont a „nyugati”, illetve „keleti” típusú önkényuralmi rendszerek összehasonlítása. Hogy menyire összetett a helyzet, jól illusztrálja a náci elnyomás egy inkább „keletiesnek” ható megoldása, a kultúrterror egy különösen primitív megnyilvánulása. Megemlékeztünk már Beethoven (1770 – 1827) op.80-as Karfantáziája szövegének manipulációjáról a sztálini időkben. Ugyancsak írtunk már, biztatóbb összefüggésben, Händel (1685 – 1759) Judas Maccabaeus (HWV63) című oratóriumáról, mely az 1746-os cullodeni diadalt követő ünnepléssorozat legmaradandóbb alkotásának bizonyult az azóta eltelt századokban. 1941-ben a prágai Neue Tag (Új Nap)[1] nagy eseményről tudósít. Mint megállapítja Thomas Morell tiszteletes (1703 – 1784) eredeti librettójáról – melynek fő forrása a kb. Kr.e. 100-ban írt Makkabeusok I. könyvének 2-8. fejezete, amibe beleszőtte Iosephus Flavius (Joszef ben Mattitjahu, 37? – 100?) A zsidók története című alapvető munkájának részleteit –, a fülledt erotikájú, keleties különcség, a faji gondolat XVIII. századi hiányosságai folytán, éles ellentétben áll Händel önmagában is beszédes, az északi-germán spiritualitás tiszta levegőjébe emelkedő zenéjével. Stb. Így aztán A tábornok címmel új, zsidótlanított szövegkönyv készült, ily módon feloldva az ellentmondást. Elnéző megértéssel kell fogadjuk, hogy a Neue Tag számait még nem digitalizálták, a tudósításra azonban rögtön felfigyelt a JTA (Jewish Telegraphic Agency, Zsidó Hírügynökség), rövid közleményben beszámolt róla, és ez hozzá is férhető.[2] A hírt aztán felkapta a világsajtó.[3]

1 cikk

Nyilvánvalóan nem feladata a tudósító hírügynökségnek a cikk pongyolaságának kiigazítása. Kíséreljük ezt meg mi magunk.

A JTA jelentése mellett számosan utalnak a történtekre, különféle címeken említve az átdolgozást. A jelek szerint külön-külön is igazuk van, együttesen pedig még inkább. A Judas Maccabaeus „árjásítására” ugyanis számos próbálkozás történt.

2 Stephani

Stephani (1877 – 1960)

 Burte (1879 – 1960) próbálkozott meg vele elsőként még 1935-ben, Held und Friedenswerk (Hős és békeszerzés) címmel. Bármilyen meglepő, úgy tűnik, nem miniszteriális vagy egyéb sugallatra. A Zeitschrift für Musik (Zenei Újság) szerkesztője 1936-ban túlbuzgósággal vádolja Burtét, hiszen, mint írja, efféle „átiratok” a birodalmi miniszter, Dr. Goebbels (1897 – 1945) tetszése ellen valók. Ez a „vélemény” természetesen lehet színjáték, különös tekintettel arra, hogy számos egyéb, még buzgóbb feldolgozás követte. Harke (életrajzi adatait kutatók sem lelik fel) és Klöckling (1883 – 1951) jókora csavarral I. (Hallgatag) Orániai Vilmost (1533 – 1584), Hollandia szabadsághősét teszi meg címszereplőnek. Stephani több változat után a Feldherr-rel (Parancsnok) rukkol az északi-germán spiritualitás már emlegetett tiszta levegőjébe 1939-ben, melyet nem kevesebb mint 150-szer elő is adtak a náci Németországban.[4] Stephani talán így akarta jóvátenni, hogy az egyik eredeti „zsidós” német fordítást ő maga készítette. A náci hatalom propagandisztikus okokból nem akart lemondani az oratórium harcra, olykor a nemes halálra buzdító emelkedett hangvételéről.

Időben Wollong (1885 – 1944) 1940-ben készült Freiheitsoratoriuma (Szabadság-oratórium) a legkésőbbi, de ennek nincs sok jelentősége, mert 1945-ig, a legutolsó pillanatokig (az ”inglorious fall”-ig, ”unedler Tod”-ig) az egyes verziókat sűrűn előadták. A Neue Tag a jelek szerint jócskán lemaradva, az egyik korábbi verzió elkészültéről tudósít, ki tudja, talán az egyik előadás alkalmából.

A jeles zeneszerző, Görner (1908 – 1984) a Messiás bemutatójának 200. évfordulóján nem véletlenül méltatlankodik, hogy egy nemzet, mely annyit harcolt az árja eszméért megengedhet-e magának afféle kilengéseket, mint a zsidó „bosszúisten”, Jahve dicsőítése.[5] Händel oratóriumai ugyanis százszámra tömve vannak efféle himnuszokkal. Rengeteg munkája adódott volna a náci Zenei Kamarának, illetve a túlbuzgó vagy nem túlbuzgó átíróknak, ha a történelem ki nem csavarja kezükből a pennát.


[1] Neue Tag

[2] JTA archive

[3] sajtóvisszhang

[4] Dying for the faith

[5] Gewalt-Bedrohung-Krieg

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s