Szarvashibák

cumque descenderet Moses de monte Sinai tenebat duas tabulas testimonii et ignorabat quod cornuta esset facies sua ex consortio sermonis Dei

Exod34:29, Vulgata[1]

És lőn, amikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orcájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.

2Móz34:29, Károli-biblia[2]

1 Mozes

Michelangelo (1475 – 1564) szarvashibája a San Pietro in Vincoliban (befejezve 1545-re)

Egy pár szót ejtsünk magáról a címről is. Merészebb szófejtők a „szarvashibát” Szent Jeromos (347? – 420?) Vulgata-fordításának tudják be, aki a „sugárzást” Mózes orcáján szarvként fordította.[3] A helyzet azonban, mint egy mélyreható elemzés kimutatja, korántsem ennyire egyszerű. Szent Jeromos az idézett szöveghely alternatív, a maival egybecsengő latin fordítását már ismerhette, ám ragaszkodott ahhoz a (vitatható) fordítói elvhez, hogy egy-egy szót ugyanúgy fordítsunk minden előfordulási helyén. A héber eredeti is szarvról beszél, mely hangzásában, kicsit jelentésében is, közel áll a fénysugárzáshoz, és nyilvánvalóan ezért alkalmazták a képletes beszédet. Más kérdés, hogy a latinban ez a hasonlóság már semmilyen értelemben nincs meg, így a „szarv” fordításként (és ráadásul magyarázat nélkül, mert Szent Jeromos ezúttal nem fűzött eljárásához indokolást) már legalább is megterhelő.[4] 

Sokáig úgy hitték, a rénszarvast már Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) is megemlíti a Csodás hallomásokról című művében. Ám később fény derült rá, hogy a szóban forgó mű, melyet neki tulajdonítottak, valójában az emberiség két évezredes csodálatos vállalkozásának, az Ál-Aristotelesnek nagyon korai alkotása. A már címében is biztató ál-aristotelesi mű, a De mirabilibus auscultationibus (Περὶ θαυμασίων ἀκουσμάτων, Peri thaumasion akusmaton, azaz Csodás hallomásokról) 30. bekezdése a szittyák északi földjén élő rendkívül ritka tarandosról ír, mely ugyanúgy a színét képes változtatni, mint a polip és a kaméleon, ám képessége még csodálatosabb, hiszen nem a bőre, hanem a szőre színe alkalmazkodik a környezetéhez. Ez szinte reménytelenné teszi a foglyul ejtésüket. Ráadásul termetre ökör, fejdíszére szarvas.[5] Theofrastos (Kr.e. 371? – 287?), akivel már mint a cinóber (HgS) és a mínium (Pb3O4) összetévesztőjével már találkoztunk, feltehetőleg közös forrásból az Ál-Aristotelesszel, Színváltó állatokról című művében ugyancsak „egy lapon” emlegeti ezt a három különleges képességű állatot. A mű elveszett[6], ám I. Nagy Szent Fotios (810? – 893?) konstantinápolyi pátriárka Myriobiblion, sive bibliotheca librorum, quos legit et censuit (Könyvek miriádja, avagy könyvtár, elolvasva és átvizsgálva) című, általunk már hivatkozott óriási művéből mégis alkothatunk róla fogalmat.[7] A Kr.e. III. században élt karystiosi Antigonos Aristotelesre hivatkozva idézi Lenyűgöző történetek gyűjteménye című művében az Ál-Aristoteles Csodás hallomásainak a tarandosról szóló megjegyzését.[8]

2 csalad

szerteágazó család

Nem vitás, hogy a rénszarvas különös tökélyre emelte tudományát a szőrszín változtatásában, mellyel persze nem áll egyedül. Még tanulságosabbnak érezzük a Julius Caesarnak (Kr.e. 100 – 44) tulajdonított, A gall háború című feljegyzései szerint a rénszarvas (sőt, a jávorszarvas is) a mai Fekete-erdő hatalmas, kilenc napi járással végiggyalogolható ősében, a hercyniai erdőben is élt. Alakra, termetre megegyezik a korai auktorok leírásával, de mint leírója hozzáteszi, a nőstény is visel agancsot. Ez valóban áll a rénszarvasokra.[9] Nagy Szent Albert gróf, magyarán: Albertus Magnus (1193? – 1280) De Animalibus (Az állatokról) című jelentős munkájában így ír: Rangyfer animal est in Aquilonis partibus versus polum arcthycum generatum, etiam et in partibus Norwegiae et Sueciae, et in hiis quae sunt maioris latitudinis regionibus generatum: et dicitur rangifer quasi ramifer: est enim quasi de figura cervi, sed maius corpore, et robore fortissimum et fuga celerrimum. Azaz: a rangyfer olyan állat, amely északi területeken: az északi sarkkör felé, továbbá Norvégia és Svédország területein él, és e lények nagy területeket laknak be: rangifernek a ramifer, „elágazás” alapján mondják: mivel alakjuk mint a szarvasé, de testük nagyobb, erejük a leghatalmasabb, futásuk a legsebesebb.[10] Nagy Szent Albert a jelek szerint az első, aki a név magyarázatával is megpróbálkozott. Georgius Agricolát (1494 – 1555) minden érdekelte, ami a földdel kapcsolatos. Az 1549-ben Bázelben kiadott De animantibus subterraneis liberben (A föld alatti élőlények) meglepetésnek tűnhet a rénszarvas feltűnése, de akkor mit szóljanak az éghez még közelebb élő kőszáli kecskék és zergék… Természetesen csak a teljességre törekvés beszél Agricolából.[11] A későbbi szerzőknél jó időre különös hasadás tanúi leszünk.

3 Conrad_Gesner_by_Tobias_Stimmer

Stimmer (1539 – 1584): Conrad Geßner (1516 – 1565) 1564 körül

Conrad Geßner, a szintén Svájcban működő természetbúvár a Zürichben 1551 és 1558 között kiadott Historia animalium (Állattan) című, gazdagon illusztrált műve I. könyvében (De quadrupedibus viviparis, azaz A négylábú elevenszülőkről) két különböző helyen említi a tarandust és a rangiferust. Ugyanakkor jellegzetes bizonytalanság keríti hatalmába a rangiferus ismertetésekor. Jól ismeri mind Nagy Szent Albert, mind Agricola munkásságát. Megemlíti, hogy Agricola a rénszarvast hívja rangiferusnak. Ugyanakkor, a régi szerzők ismeretére hivatkozva, azt írja, a rangiferusok nagy csapatokban vándorolnak, de ezen a ponton ő, Geßner, több bizonytalanságot lát. Mindamellett kitart amellett, hogy a taránd és a rén két különböző szarvasfajta.[12]

4 Gessner_De_tarando

5 Rangifer_GessnerUlisse Aldrovandi (1522 – 1605) posztumusz, 1621-ben Bolognában kiadott Quadrupedum omnium bisulcorum historia (A négylábú hasadtkörműek tana) ugyancsak két különböző  állatként írja le a tarándot és a rént.[13]

6 XXX_XXXI

7 tarand

tarándszarvas Aldrovandi könyvében

 

8 ren

rénszarvas Aldrovandi könyvében


De hogy is állunk ezzel manapság, amikor szintén beszélünk rénszarvasról és tarándszarvasról? A magyar szóhasználatban a „rénszarvas” két genetikailag azonos, de máshol élő szarvast jelent: a tarándszarvas (vagy – gyakori, szűkítő szóhasználattal – rénszarvas) európai, a karibu észak-amerikai. Angol nyelvterületen egyértelműen a reindeer a tarándszarvas, a caribou a karibu.

9 Rangifer_tarandus_map

Bármekkora tisztelettel is nézzünk fel rájuk, hiszen számos lenyűgöző vonással ruházta fel a fajt a természet – a szárazföldön ők adják a zsírban leggazdagabb (22%-os!) tejet[14] –, tiszteletünk nem fogható a korábbi népek mágikus hódolatához. Bizonyos tiszteletet érezhetett Linné (1707 – 1778) is a régi mesterekhez, amikor az akkor már egyetlen fajnak tekintett rén-tarándot 1758-ban tudományosan Rangifer tarandusnak nevezte el.[15]


Ám nézzük a szavak eredetét. Az indoeurópai ker- („szarv”, „fej”) gyök állhat az idők mélyén a szó történetében, mely a krei („szarvas állat”) változaton keresztül egyfelől a görög κριός (krios, „kos”) szó alapja, másrészt az ógermán khrinda, „rén” szó is ebből ered. A rennen, „futni” szó befolyásolhatta a későbbi fejlődést.[16] A mai németben a rén Ren, teljes nevén (rénszarvas) Rentier. Az angol deer („szarvas”, „őz”) német Tier („állat”) eredetije az indogermán dheusom. „állat”, „lélegző lény” leszármazottja: a dheu- gyök a „lélegzés”.[17] A magyarba német közvetítéssel érkezett. Nálunk csakhamar „felismerték” a rennent mint eredetet, és így a rövid életű „iramszarvas” szót alkották a rénszarvasra.[18] Mindenesetre fenségesebb a Földi János (1755 – 1801) orvos által 1801-ben költött „nyargalócnál”, vagy a Sándor István (1947 – 2011) javasolta „lószarvasnál”.[19] Maga a rangifer újlatin szó, a középfrancia rangier átvétele – a középfrancia szó viszont a fentebb már említett leszármazási rendbe illeszkedik.[20] A „taránd” a szintén újlatin tarandusból ered, míg ez a görög τάρανδοςból (tarandos, rénszarvas).[21]

11 Woodland_Caribou

erdei karibu

A „karibu” a kanadai algonkin nyelvcsalád mikmak nyelvének kaleboo, „kaparó” szavából jön, utalva arra, hogy a karibu még a hó alól is előássa maga és családja betevőjét.[22] Az erdei karibu tudományos nevében minden rénszarvasnév előkerül: Rangifer tarandus caribou.

 


10 gimszarvas

gímszarvas

0 fennicus

finn erdei rénszarvas

valaszto

Pompás megjelenése dacára még a legnagyobb alfaj, a finn erdei rénszarvas (Rangifer tarandus fennicus) hímjének 150-250 kg-os testtömege[23] sem győzi le a „mi” kifejlett gímszarvas (Cervus elaphus elaphus – a görög ἔλαφος, elafos, „szarvas” szóból) hímünk 180-250 kg-ját.

12 Svalbardrein

Svalbard rénszarvas

A legkisebb alfaj, a Svalbard rénszarvas (Rangifer tarandus platyrhynchus – a görög πλατύς, platys, „lapos” és ῥύγχος, rynkhos, „pofájú” szavakból) hímjének őszi tömege sem haladja meg a 90 kg-ot.[24]


[1] https://wordproject.org/bibles/vg/02/34.htm#0

[2] http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/34

[3] szarvashiba

[4] Mózes szarva

[5] De Mirabilibus

[6] színváltó állatok

[7] Myriobiblion

[8] Csodás hallomások

[9]  gall háború

[10] Albertus Magnus

[11] A föld alatti élőlények

[12] Conrad Geßner

[13] Ulisse Aldrovandi

[14] 22%-os tej

[15] http://eol.org/pages/328653/overview

[16] reindeer

[17] deer

[18] iramszarvas

[19] rénszarvas

[20] http://www.merriam-webster.com/dictionary/Rangifer

[21] http://www.engyes.com/en/dic-content/tarandus

[22] caribou

[23] http://www.gutenberg.us/articles/rangifer_tarandus_fennicus

[24] http://www.npolar.no/en/species/svalbard-reindeer.html

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s