Csak bátrany, avagy mezei bejelentések

1 bizmut

házilag kikristályosított bizmut

2 Bismuthinite

bizmutfényle vagy bizmutit (bizmut-szulfid)

A bizmut ritkán található meg a természetben. Leginkább elemi állapotban találnak rá, bár ásványai is ismertek. Nem kell emiatt különösebben sajnálkoznunk: hasznát nemigen vesszük. Bizonyos vegyületeit kozmetikai színezékként használják, bázisos karbonátja, a (BiO)2CO3 egyes emésztési zavarokat gyógyít, ötvözetek olvadáspont-leszállítója[1], a bázisos nitrátból, azaz a (BiO)NO3-ból kevert kása kiváló kontrasztanyag gyomorröntgenezéskor[2], tekintettel a bizmut magas rendszámára (83). Még csak nem is mérgez. Mondhatni ennél unalmasabb elemet keveset produkál az anyaföld. Szinte szégyene a nitrogéncsoportnak (nitrogén, foszfor, arzén, antimon, bizmut), melyben a legfémesebb tulajdonságú elem.


Nem teljesen érdektelen azonban sem a története, sem az etimológiája.

3 Berthold Schwarz

Berthold Schwarz (XIV.sz.?)

A puskapor legendás feltalálója, az önnön robbantásaitól fekete arcú ferences barát, Berthold Schwarz már réges-rég túl volt állítólagos találmányán, amikor kései alkimista utódja, Basilius Valentinus bencés kanonok a puskapor alkotóelemei közül kihagyta a szenet, és a ként egyszerűen csak salétrom jelenlétében elégetve jutott (kén-trioxidon keresztül) a kénsavhoz.[3] Basilius Valentinusnak ez csak egy felfedezése a sok közül, feltehetően mind közül a legfontosabb.

valaszto

4 Chymische_Schrifften_1717_Basilius_Valentinus_Frontispiece

Basilius Valentinus (1394 – 1450?)

1450-ben a bizmutot wismutként említi, de fogalmai nem voltak világosak. Büszkén jelenthetem, hogy a mainzi születésű[4] Basilius Valentinus magyar volt. Mint írja, Magyarország  szült engem először, az ég és a csillagok ügyeltek rám és a föld szoptatott. Bejelentésének erejét gyengíti a folytatás: S bár meg kellett halnom, megszült másodszor is a tűzisten, ezért Magyarország az én szülőföldem. Lelkesedésében szerepet játszhatott egy akkoriban „magyar vitriol”-ként emlegetett anyag, éppen az általa felfedezett tömény kénsav (ezt nevezzük ma vitriolnak) rézzel alkotott sója, a tiszta rézgálic[5], amelyhez a kor hatalmas reménységet fűzött mint a bölcsek köve előállítási segédanyagához. (A remények nem váltak valóra.)

5 Paracelsus

Paracelsus (1493? – 1541)

Röviddel ez után Paracelsus a bizmutot wissmatként emlegeti, és ridegsége miatt részint fattyúfémnek mondja (amit kicsire értékelünk), részint félfémnek. A bányászok sokáig abban a hiszemben éltek, hogy az ón és a bizmut csak válfajai az ólomnak, sőt, úgy tartották, a bizmut az az ólom, mely képes a föld alatt ezüstté válni, és ilyenképpen kimondott balszerencse bizmutérre bukkanni („túl korán jöttünk”). Mások az antimonnal azonosították. De a bizmutnak számos egyéb neve is volt, például „szürke ón”. Georgius Agricoláé az érdem (Georg Pawer, 1494 – 1555; a ”Pawer” nyilvánvalóan a ”Bauer” helyi módosulása), hogy az 1546-os De natura fossilium (Az ásványok természetéről) című nagyszabású munkája X. könyvében egyértelműen külön fémként jelöli meg a bizmutot. De maga Agricola is több szóalakot használt rá: egyrészt a wissmuthot, másrészt, latinosan, a bisemutumot, de, és ezzel zavart keltett, a plumbum cinereumot is („hamuólom”). Végül Claude François Geoffroy (1729 – 1753), francia vegyész és gyógyszerész, másként ifj. Claude Geoffroy, hogy apjától, a szintén tudós gyógyszerész Claude Joseph Geoffroy-tól (1685 – 1752) megkülönböztessék, 1753-ban, teljes egyértelműséggel, önálló kémiai elemként határozta meg.[6]


A Zaicz-féle Etimológiai szótár ez alkalommal konzervatív módon bizonytalannak mondja a szó eredetét.[7] Ennél azonban többet tudhatunk. Az egyik elképzelés szerint az in der Wiese mute kifejezés a szó szülőanyja. A kifejezés annyit tesz, hogy „bejelentés a mezőre”, vagyis adott földdarabon bányaépítés előtt be kellett jelenteni, mely fémre kívánnak majd bányászni, és így a bizmut a bányászatára tett bejelentés aktusának nevét őrizné. Ám, mint rámutattak, a korai feljegyzések kizárólag az érchegységbeli Schneebergre korlátozódnak a bizmutról, és a bizmutra már akkor is rendkívül kis szükség volt. Ez valószínűtlenné teszi ezt a magyarázatot.

6 Edmund Oskar von Lippmann

Edmund Oscar von Lippmann (1857 – 1940)

Edmund Oscar von Lippmann osztrák vegyész szerint a szó eredete a Weisse Masse, azaz „fehér massza”.[8] Kétségtelen, hogy a bizmut vegyületei közt sok az ilyen színű és állagú, de ezeket a vegyületeket jóval később állították fel a „bizmut” szó megjelenésénél. Felmerül arab eredet is, a bi ismid, azaz „antimonszerű”. Mások a „görög” psimydos, „ólomfehér” festékanyagra vezetnék vissza, ám ilyen görög szó nem létezett, és a megfelelő ψιμυθιον, psimythion már kissé távolinak hat a „bizmuttól”. Felmerül egy német, osztrák, svájci tartomány, Wisen neve is, ám a bizmut említett szűkös lelőhelye ezt a magyarázatot is gyengíti.[9] Kétségkívül teljes a bizonytalanság, de legalább látjuk a részleteket.
Kováts Mihály (1768 – 1851) 1822-ben a bizmutra a „zavar”, az 1845 és 1847 között írt Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudomány műszótára, az az onomatologiai physiographica chemica jatrica triglotta philologica című művében a „kevert” neveket alkalmazza. A magyar nyelvújítás lánglelkű hősével, Schuster János Konstantinnal (1777 – 1838) már szintén találkoztunk. Nehéz elképzelnünk, hogy ő belenyugodott volna ennyire köznapi szavakba. 1829-ben előállt a „bátrany” névvel (gondolatmenetei gyakran kifürkészhetetlenek, de itt talán arra utalt, hogy a nem mérgező bizmutvegyületekből bátran nagyobb adagokat is magunkhoz vehetünk). batrany

Mészáros Ferentz (1794 – 1864) A sósavas kinadékról (murias chininae) és az alfojtósavas bátragról (subnitras bismuthici) című előadását 1835-ben adatta ki. Itt a sósavas kinadék a lázcsillapítóul alkalmazható chininum hydrochloricum. Az alfojtósavas bátrag a „mi emberünk”. Ezt a különös hangzású vegyületet Mészáros Ferentz szerint elsőként Nicolas Lémery (1645 – 1715) állította elő csapadék formájában, így teljes neve valójában levált alfojtósavas bátrag. Alfojtósav nem létezik, se most, se akkor. A fojtósav salétromsav, ám az alfojtósav nem salétromossav, melynek sói a nitritek. Az „alfojtósavas” jelző arra utal, hogy a szóban forgó só nem teljes só, hanem bázisos. Bátrag nevű anyag sincs: a bátrany, azaz bizmut vegyületeire használták. Vagyis előttünk áll a csattanós megfejtés: a bázisos bizmut-nitrát, a bizmutkása, hatvan évvel a röntgensugárzás felfedezése előtt.[10] Bár Mészáros Ferentz gyógyszerészeti útmutatók alapján jár el, egyetlen szóval sem utal a levált alfojtósavas bátrag felhasználására.[11] Ezt Kun Tamás (1815 – 1894) 1842-es A gyomorgörcs ellen fojtósavas bátrag, nitras bismuthi, mint különszer című munkájából kell megtudnunk.[12] Schuster János Konstantin ötletét Schirkhuber Móric (1807 – 1877) is átvette 1844-ben kiadott Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza című művében. Az 1842-ben kiadott Vegyelemek magyar neveiről című értékes forrásanyagban Irinyi János (1817 – 1895) már a keneny nevet javasolja.[13] A Czuczor-Fogarasiban a „bátorany” vagy „bátrany” is szerepel, melyek új neveként említi a kenenyt. A név Török József (1813 – 1894) szerint egy bőrfehérítőnek képzelt (azaz kendőző) magisztrális (azaz patikában, helyben előállítható) készítményből, a Magisterium Bismuthi magyar nevéből, a keneny-remekletből származik.[14]


[1] http://www.rsc.org/periodic-table/element/83/bismuth

[2] bizmutkása

[3] a kénsav felfedezése

[4] http://www.encyclopedia.com/topic/Basil_Valentine.aspx

[5] http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/alkem/vz.html

[6] http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Geoffroy.htm

[7] Etimológiai szótár

[8] Weisse Masse

[9] bizmut

[10] http://sasovits.hu/anyag/rontgen/rtg_sug/rtg_felfedez.htm

[11] levált alfojtósavas bátrag

[12] http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/k13108.htm

[13] bizmut és nyelvújítás

[14] http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/

Advertisements

One response to “Csak bátrany, avagy mezei bejelentések

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s