Habermann csalogányai

 František Václav Habermann (1706 – 1783) saját korában elismert zeneszerző volt. A hálás utókor, elismerése jeléül, arra méltatta, hogy egyetlen kedves, igaz, jelentéktelen művét egy összeállításon belül mindenki számára hallhatóvá tegye. (Legalábbis egy ideig hallható volt, de ez már a múlt.)

A szerző életéről keveset tudunk. A Kynžvart (Königswart) melletti szalóki erdős vidékeken nevelkedett, majd Klatovyban (Klattau) az ottani jezsuitáknál kezdte meg tanulmányit. Ezek folytatására előbb Prágába költözött, majd hatalmas európai tanulmánykörút következett Itáliában, Spanyolországban és Franciaországban. Ott egy ideig a Bourbon Lajos Henrik condéi herceg (1692 – 1740) szolgálatában állt. A negyvenes években, miután visszatért Prágába, a Mindig segítő Miasszonyunk templomának karnagya lett, de zenei leckéket is adott nemcsak főúri tanítványoknak, sőt Myslivečeknek (1737 – 1781) és Dušeknek (1731 – 1799) is. 1773-tól élete utolsó tíz évét szűkebb pátriájában, Égerben (cseh: Cheb, német: Eger) töltötte.[1] 1 PhilomelaMindez nemigen keltené fel figyelmünket. Egy, a korában többé-kevésbé megbecsült, világot járt mester, akit az utókor elfelejtett. Túlságosan gyakori história. Ám op.1 alatt, particellában (szólamonként) 1747-ben Kraslicében (Graslitz) és feltehetőleg 1748-ban is kiadott, Philomela pia, melos suum sexies repetens: sive missae sex (Kegyes csalogány, dala hatszoros folytatásban, avagy: hat mise), művéből már életében is legnagyobb figyelmet kiváltó gyűjteménye meghökkentő megfigyelésekre indította a zenetörténészeket. A hat misét a cseh kereszténység korai szentjeinek emlékére írta. I. Szent Vencel fejedelem (903? – 935?), Csehország védőszentje az első mise névadója. A másodiké a fejedelem atyai nagyanyjáé, Szent Ludmilla (860? – 921) vértanú fejedelemnéé.[2] A cseh nép megtérésében játszott szerepe alapján Szent Ludmillának kiemelkedő szerep jut a cseh kultúrtörténetben. Az egyik legjelesebb megemlékezés Dvořák (1841 – 1901) róla 1885-86-ban írt oratóriuma (B144 op.71).

A mű nyitókórusában felismerjük a legrégebbi ismert cseh egyházi éneket, a X-XI. század fordulójáról származó Hospodine, pomiluj nyt (Uram, irgalmazz)[3]:

Szent Ludmillát szokás nyakában sállal ábrázolni, mellyel menye, Strodori Drahomira hercegnő (877? – 936?) megfojtatta abbéli aggodalmában, hogy Szent Vencelt kiszorítja a hatalomból.[4] A harmadik mise névadója Prágai Szent Adalbert püspök vértanú (957? – 997), a magyarok és a poroszok térítője.[5] A negyedik névadó Nepomuki Szent János (1340, 1350 v. a kettő között – 1383 v. 1393), akinek rejtélyes személyével már foglalkoztunk. Az ötödik misét Habermann Sázavai Szent Prokopnak (971? – 1053) „szentelte”. A nemzetkarakterológia csapdáit kikerülve a szentről feltehető, hogy az általa alapított kolostorban szigorú ellensége volt a lazsálásnak. Gyakori ábrázolásán ugyanis egy ördög jelenlétében tűnik fel, akit épp a szent apát kényszerít földművelésre. A sok dicséretes szent közül számunkra bizonyára a hatodik, a IX-X. század fordulóján élt Remete Szent Iván alakja a legérdekesebb.[6] Ő térítette meg Szent Ludmillát, és halála után a fejedelemné adott neki tisztes temetést.[7] Nemcsak a csehek, a szlovákok és a horvátok tekintik magukénak, de mi, magyarok is. Egy X. század eleji irat, a Remete Szent Iván legendája szerint a szent remete egy kérdésre ezt a választ adta: Certe de terra Ungaria hue veni, quia sum natione Ungarus, azaz: Magyarországról származom, nemzetiségem magyar.[8]
2 DobnerA történetet mindenesetre a magyarok iránti részrehajlással nem vádolható prágai Job Felix Dobner (1719 – 1790) 1768-ban is ismerteti.[9] Vannak, akik ennél messzebbre mennek. Szerintük Remete Szent Iván barlangja nem más volt, mint az, amely ma a gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya sziklakápolnának ad otthont – a barlangot valóban róla nevezték el, és még ma is használják a nevet.[10]
4 sziklakapolnaTelepülésneveinkből azonban kizárhatjuk. Pilisszentiván hagyományőrzői nyilván nem alaptalanul tartanak Keresztelő Szent János (Kr.e. 7? – 29) napján szentivánéji fáklyás megemlékezéseket[11]; a győrszentiváni Keresztelő Szent János-kápolna és a felvidéki Szentiván Keresztelő Szent János-temploma sem lehet véletlen névválasztású.

 

3 cseh szentek

csalogány-szentek

Ezzel sem jutottunk közelebb Habermann titkához. De még hosszú a feljegyzés.


Händel műveinek utóélete nyilvánvalóan teljesen másmilyen. Az ő esetében a hozzáférést és így az illusztrációt a jogvédelem ébersége lehetetleníti el. A Jefte (Jephtha, HWV70) Händel (1685 – 1759) 1751-ben, bár megszakításokkal, de tőle szokatlanul hosszú ideig, közel hét hónapig írt oratóriuma. Tévesen az utolsó oratóriumának tartják, ám az Az Idő és az Igazság diadala (The Triumph of Time and Truth, HWV71) legkésőbbi, 1757-es feldolgozása. A komponálás azért esett Händel nehezére, mert erre az időszakra esett súlyos látásromlása. Többen úgy gondolják, a II. rész zárókórusa (How dark, O Lord, are Thy decreesMily sötétek a rendeléseid, Uram) végére az elkeseredett mester ezeket a szavakat írta: Biß hierher komen den 13 Febr. 1751 verhindert worden wegen relaxation des gesichts meines linken auges, azaz Eddig jutottam 1751. február 13-án szerdán, képtelen vagyok folytatni bal szemem látásának romlása miatt. A híres szavak azonban nem ott, hanem a kórus első részének befejezésénél olvashatók. 5 bissAz említett helyen a kórus befejezési dátumát, február 27-ét látjuk, vagyis a mester nehezen bár, de rászánta magát a munkára. (Mára a facsimile szabadon hozzáférhető.[12])

A történet a Bírák könyve 11. fejezetét követi.[13] Gileád fia, a fattyúként született és így ifjú korában kisemmizett Jefte a nép kérésére bírájuk lesz és Ammon fenyegető fiai ellen vonul
30És fogadást tőn Jefte az Úrnak, és monda: Ha mindenestől kezembe adod az Ammon fiait:
31Akkor valami kijövénd az én házamnak ajtaján előmbe, mikor békével visszatérek az Ammon fiaitól, legyen az Úré, és megáldozom azt egészen égőáldozatul.

A lánya lesz a tragikus áldozat, Jefte nem tér ki esküje elől. Vannak persze szépítő magyarázatok a történtekre: nem úgy kell gondolnunk, hogy a bíró megsértette volna Leviticus 18:21-et (A te magzatodból ne adj, hogy oda áldozzák a Moloknak, és meg ne szentségtelenítsd a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr. [14]) vagy bármi más helyet, amely arra enged következtetni, hogy Mózes általánosságban tiltja az emberáldozatot. Hanem inkább úgy kell felfognunk, hogy Jefte a lánya szüzességét őriztette meg.[15] Tény és való, hogy nem sújt le az Úr haragja Jeftére. A szövegnek efféle megszépítéseit nyilván nem ismerte Buchanan (1506 – 1582), akinek az 1540-es években írt, 1554-ben kiadott, Iephtes sive votum (Jefte, avagy Az eskü) című tragédiája alapul szolgált Thomas Morell tiszteletes (1703 – 1784) librettójának. Buchanan nevet ad a gyermeknek: a feláldozott Ifigeneia neve alapján tragédiájában a bíró lányát Iphisnek hívják. A librettó meglepő módon, egy segítő angyal közbelépésére, aki Händel op.1 Nr.13-as (HWV371) D-dúr hegedűszonátája negyedik (Allegro) tételének dallamára alászáll, és megfékezi a vérontást.[16]

Az angyal szavai teológiailag kissé aggályosak, de különös előképei a fenti mentegető magyarázatoknak:

…Thy daughter, Jephtha, thou must dedicate To God,
in pure and virgin state fore’er,
As not an object meet for sacrifice,
Else had she fall’n an holocaust to God.
The Holy Sp’rit, that dictated thy vow,
Bade thus explain it, and approves thy faith.
[17]

…Lányodat, Jefte, az Úrnak ajánld,
Tiszta és szűzi állapotában,
Nem áldozati állat gyanánt,
Másképp elégő áldozat legyen.
A Szentlélek, esküd mögött állva,
Általam szól, hitedet kedvelve.

Bő egy évszázaddal korábban, 1648 körül a Biblia megszépítő átírása teljességgel elképzelhetetlen lett volna Carissimi (1605 – 1674) Jefte története című oratóriumában.

A rokonok közül először (a fiktív) Zebul, Jefte bátyja jut szóhoz, hadd gratuláljak a kedvező fordulathoz – nehéz lenne elképzelnünk biblikus környezetben. A lenyűgöző zenének hat előadásáról tudunk (a Covent Gardenben) Händel életében.[18]
A két szerzőt, Habermannt és Händelt különös egyoldalú kapcsolat fűzi egymáshoz, ha megengedhető ekkora képzavar. És még csak nem is az 1-es opusz-számok. Händel, minden valószínűség szerint Telemannon (1681 – 1767)  keresztül, megszerezte a hat misét.[19] Minden kétséget kizáróan a particellákhoz jutott ilyen módon, mint az átvett hibákból kiderítették – ugyanis Händel nem fogta vissza magát. A Jefte jó részét egyszerűen Habermann hat miséjéből kölcsönözte („soha vissza nem adom” – alapon). A fej szerinti és a feldolgozottabb átvételek különösen hosszú listájával rukkol elő forrásunk. Egyebek mellett a már idézett kórus is a listán szerepel.[20] Egy áriához, a kedves, de kiforratlan előadóművésznek hála, még fellelhetünk illusztrációképpen:

Ugyanez Habermann I. Szent Vencel-miséjében így néz ki (mivel hallanunk nem engedtetik, mindent a szemnek): 6 Christe

A kortársak nem is maradtak hálátlanok, szemben az utókorral: mikor az átemeléseknek híre kelt, Habermannt a „cseh Händel” díszítő jelzővel ruházták fel megbecsülésük jeléül.


[1] Habermann élete

[2] http://www.katolikus.hu/szentek/0928.html

[3] http://vlast.cz/hospodine-pomiluj-ny/

[4] Drahomira

[5] http://www.katolikus.hu/szentek/0423.html

[6] http://catholicsaints.info/saint-ivan-the-hermit/

[7] http://catholicsaints.info/saint-ludmila/

[8] Remere Szent Iván legendájából

[9] …idéz Job Felix Dobner

[10] http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4732-1

[11] pilisszentiváni hagyomáyőrzés

[12] http://imslp.org/wiki/File:PMLP44707-HG_Band_44a.pdf

[13] http://biblia.hit.hu/bible/21/JUG/11

[14] http://biblia.hit.hu/bible/21/LEV/18

[15] Mit higgyünk Jefte esküjéről?

[16] Happy End Händel Jeftéjében

[17] http://opera.stanford.edu/iu/libretti/jephtha.htm

[18] http://gfhandel.org/handel/worklist/43to100.html

[19] Habermann miséi és Händel

[20] bűnlajstrom

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s