A lét peremén: pacuhák, melákok, slendriánok

Ein guter Genius – der Hofhund Melak – war da der Musculus Antagonista und Schlagbaum des Flüchtlings geworden.

Egy jó szellem – a házőrző Melák – lett a menekülők feszítőizma és védsorompója.

Jean Paul (1763 – 1825): Titan (Titán, 1800 – 1803)[1]

1 lehutoKezdjük tehát a léhűtővel. A színtisztán magyar eredetű szó a sörgyártás egy fontos közreműködőjének nevéből került be az általános szóhasználatba. A léhűtő feladata volt (például az ablakok kitárásával) gyorsítani a forró sör lehűtését. (Az ellenkező utóművelettel, a sörmelegítéssel már foglalkoztunk.) Munkája irigyelt volt azok körében, akik nehezebb megerőltetéssel keresték folyékony kenyerüket, így aztán elnevezésük – abban a hiszemben, hogy a sör a közreműködésük nélkül is lehűlne – idővel a semmittevők gúnynevévé vált.[2]


2 Pierer3 SchlampeA „slampos” eredete fordulatosabb. Közvetlenül ugyan a német schlampig, „rendetlen” szóból vettük át[3], de a német Schlampe szó (mely ma elsősorban feslett nőt jelent) Heinrich August Pierer (1794 – 1850) sok éven át kiadott Universal-Lexikon der Gegenwart und Vergangenheitje (A múlt- és jelenkor egyetemes lexikona) szerint egyfelől a vadászatban használatos szó, mely eredetileg Geschlampe[4]: kenyérből és vízből készített „leves” vadászkutyák számára. Másfelől, ennek hatására tisztátalan, vacak étel; végezetül ugyanilyen ruházat[5].


A Zaicz-féle Etimológiai szótár szerint a „rest” északolasz átvétel, ahol is a rest „maradékot”, „reszlit” jelentett, a latin „marad”, restare folyományaként, mint „lusta a dologra”, „vonakodó”, „maradó”.[6]


 A mai konzervatív felfogás szerint a „pacuha” szó eredete ismeretlen, ám az etimológia tudományában egy-egy elképzelés annál virgoncabb, minél öregebb, így kikérjük a Czuczor-Fogarasi véleményét: „gyöke pac magas hangon rokon petyhe, petyhüdt szók pety gyökével”.[7] A „petyhüdt” a hangulatfestő „petyhüszik” („korhad”, „ernyed”) képzett alakja, 1645-ben már felbukkan. Ahogy Arany (1817 – 1882) írja az Elveszett alkotmányban (1845):

Ó magas istennő, deli hölgyek hölgye, bocsás meg,
Hogy rút-piszkosan és pacuhán jelenünk meg előtted.[8]

4 Melac


Mind a Zaicz-féle Etimológiai szótár, mind a Tótfalusi-féle Szókincsháló egy „francia tábornokra”, François Mélacra vezeti vissza a „melák” szót. Tekintve, hogy ilyen nevű francia tábornok nem létezett, a magyarázatot bízvást a népi etimológia körébe sorolhatjuk. Ámde… Nagyon is létező francia tábornok volt Ezéchiel du Mas (1630? – 1704), Mélac grófja.[9] Amikor II. Károly pfalzi választófejedelem (1651 – 1685) meghalt, sógora, a Napkirály (1638 – 1715) magának követelte a tartományt. Ebből robbant ki a pfalzi örökösödési háború, más néven kilencéves háború (a számos egyéb neve között), amelynek eredményeképpen XIV. Lajos ugyan nem tarthatta meg valamennyi hódítását, de Strassburgot és Elzászt igen.[10] Ennek során ütközött ki a francia katonák kegyetlensége és kapzsisága. Egy korabeli német rigmus szerint[11]

Baur! schaff gelt und sauffen her!
Od’r es hohl mich der und der,
Ich hau und schlag und hau dich Lahm und wund
Und stoß dich nider wie ein Hund.

Paraszt! Ide a pénzedet és tágulj innét!
Vagy megkapod a magadét,
Bénára, sebesre ütlek-verlek, pofozlak,
   Mint egy kutyát, úgy lenyomlak.

Mélacról (ha nem is a nem létező François Mélacról) mind a Zaicz-féle Etimológiai szótár, mind a Tótfalusi-féle Szókincsháló szerint kutyát neveztek el, az első szerint Magyarországon, a második szerint dél-német területeken, tekintve, hogy a kegyetlen tábornok gyakran mutatkozott harci ebekkel.

5 Titan

Ez utóbbira biztos példa Jean Paul mottónkban idézett sora az általa legfőbb művének tekintett négy részes regényéből.

Különösen egy kutya az, amelyikre a melák mint fajtanév és mint egyedi név is rátapadt: a mészáros kutya[12], más néven a rottweiler. A mészáros kutya elnevezést nem vérengzéseivel érdemelte ki, mint Gerő Ernő (1898 – 1980) Barcelonában, Klaus Barbie (1913 – 1991) Lyonban[13] vagy Servius Sulpicius Galba († Kr. e. 138?) Lusitaniában.

6 Rottweiler

A rottweiler ugyanis, mely ősi római terelő kutyák leszármazottja (és ilyenként a jószágot a hosszú vándorlások idején gyakran harc árán védelmezte), a német Arae Flaviae-ben (a mai Rottweil) helyi pásztorkutyákkal keveredve fejlődött a mai, vágómarha-terelésben, küzdésben, egyben hűségben felülmúlhatatlan fajtává, a mészárosoknak hatalmas szolgálatot tett.[14] Innen már csak egy lépés volt nagydarab, jóindulatú emberekre átvinni a fogalmat, dacára annak, hogy az ember-melákok szelídek és nem törik kezüket-lábukat a szolgálatért.


A Zaicz-féle Etimológiai szótár szerint a „slendrián” a német Schlendrian, „nemtörődömség” szóból ered, mely az ausztriai németben „hanyagság”, „lusta ember” értelmet is kapott. A Schlendrian feltehetőleg a schlendern, „kószál” és a kora-újfelnémet jān mint „munkamenet” összetétele, vagyis a lezser munkaerkölcsre utal. A német szó viszont feltehetőleg a németalföldi (ott ma is használt) slenteren, „őgyeleg” leszármazottja.[15] A szót, melynek használata ma már ódivatú, mégis örökéletűvé tette Bach (1685 – 1750) a Picander (1700 – 1764) szövegére 1734-ben komponált Kávékantátájával (BWV211). Ennek férfi főszereplője a nem éppen slendrián, ellenkezőleg, nagyon is éber, a lányát a kávéivástól eltiltani próbáló apa, Schlendrian úr.


Végezetül, lassan eltávolodva a passzivitás és lecsúszás nyomasztó emberpéldányaitól, biztatásul emlékezzünk meg egy igazán vérbő lusta típusról, az aktív vonakodóról, mely nem talált utat a magyar nyelvbe, pedig legalább egyszer megpróbálták a maris récalcitrants („ellenszegülő férjek”) kifejezést – Offenbach (1819 – 1880) La Périchole című operettjéből (1868) – „rekalcitráns” férjeknek fordítani, de hiába: Bozó Péter kritikus leleplezte az ármányt.

A „rekalcitráns” szó egyébként ismert szakkifejezés a csíraképességüket hűtés vagy szárítás hatására elvesztő magvakra.[16] Ki tudja, talán a szóban forgó férjek rekalcitranciája is erre vezethető vissza. Mindenesetre a szó a latin calcitrare, „rúgni” szóból (és ez a calx, „sarok” szóból) mint „visszarúgás” származik, valóban francia közvetítéssel.[17]

7 vajfa

a vajfa vagy karitéfa (Vitellaria paradoxa) rekalcitráns makkja


[1] http://gutenberg.spiegel.de/buch/titan-3216/23

[2] http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tura-a-dreher-sorgyarban/

[3] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[4] Geschlampe

[5] Schlampe

[6] Etimológai szótár

[7] http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/

[8] http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/alkotm02.htm

[9] http://www.zeit.de/2004/20/ZL-Melac

[10] http://www.rieth.hu/Gyermekkor/Haboruk1Pfalzi.htm

[11] http://geschichtsverein-koengen.de/Franzosen1693.htm

[12] http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Mel%C3%A1k

[13] http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_lyoni_meszaros/

[14] rottweiler

[15] http://www.cyclopaedia.de/wiki/Schlendrian

[16] rekalcitráns férjek

[17] recalcitrant

Reklámok

One response to “A lét peremén: pacuhák, melákok, slendriánok

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s