Számos és számtalan Berenikék

0 Covent Garden

Covent Garden

1 I Berenike

I.Berenike (Kr.e.345? – 268?)

A ptolemaidák Berenikéi sorában az első gyermekei királyként, királynőként, tyrannosok ágyasaiként népesítették be Kyrene, Thrákia, Anatolia, Szicília, Egyiptom tágas térségeit. Kortársa, a költő Theokritos a XVII. idillben panegyricust írt II. Ptolemaios Filadelfoshoz („Fivérét szerető”, Kr.e. 308 – 246). Ebben megejtő szavakkal emlékezik meg az egyiptomi uralkodó anyjáról, I. Berenikéről.[1] A papiruszok meglehetősen rossz állapota miatt nehézségbe ütköznek azok, akik a „pater incertust”, I. Berenike apját kutatnák. A kutatás fő célja az lenne, hogy megállapítsák, ugyancsak Lagos volt-e az apa, aki a férjéé, I. Ptolemaios Soteré („Megváltó”, Kr.e. 367 – 282), ugyanis ez példa lenne az incesztuális házasságkötésre a ptolemaidák legkorábbi szakaszában.

2 II Ptolemaios

II.Ptolemaios Filadelfos (Kr.e. 308 – 246) elefántskalpban

Ám I. Ptolemaios Soter és I. Berenike anyja nem ugyanaz volt (nonuteriális féltestvérek), márpedig a macedón szokásjog nem tiltotta az ilyen féltestvérek egybekelését. Vagyis ha arra derülne fény, hogy az uralkodói pár közös apától származik, az nem jelentené az (állítólagosan) egyiptomi szokások átvételét. A témával foglalkozók írásaiban a következő kitétel bukkan fel:

Scol. Theocritus 17.34 gives her father’s name (in the genitive) as Γαμου (fr. Vaticanus)[2]

Itt a scol. bizonyára a scolion (angolul scholion), azaz „jegyzet”, „feljegyzés” rövidítése. Theokritos nevű skolasztikus vagy scholar nem élt.

3 XIII

Theokritos XIII. idillje – rossz látási viszonyok

 A 17-es szám eltéveszthetetlenül jelzi, hogy költőnkről van szó. Semmiféle frater Vaticanus nem élt, vatikáni fragmentum (töredék) rengeteg van, de mint tulajdonnév szintén ismeretlen. Nagy eséllyel a Biblia legfőbb ősforrásáról[3], a IV. században görög unciális betűkkel (írásjelek, szóközök, kisbetűk nélkül) írt Codex Vaticanusról (Vatikáni Kódex) van szó.[4] A kódexnek semmi köze Theokritoshoz. Mint Biblia természetesen ír Berenikéről, mármint egy egész más Berenikéről: Kilikiai vagy Julia Berenike (28 – 81?) I. Herodes Agrippa (Kr.e. 11? – 44) lánya volt, jelentős szerepet játszott az Apostolok cselekedeteiben mint II. Herodes Agrippa (27? – 100?) nővére és felesége.[5]

4 gamou

Γαμου is előbukkan a kódexben, például Ján2:1-ben mint (kánai) menyegző (ezt jelenti a görög szó). Egyéb következtetést nem tartalmaz a kódex. Egyedül azt vonhatjuk le, hogy nehéz a filológus dolga… Plutarkhos (46? – 127?) Párhuzamos életrajzainak I. Pyrrosról (Kr.e. 319? – 272) szóló fejezetében elmeséli, hogy mikor Pyrros II. Ptolemaios Filadelfos udvarába túszként érkezett, felismerte, hogy ott I. Berenikének van a legnagyobb befolyása, és azt is elérte, hogy I. Berenike első házasságából származó leányát, Antigonét (Kr.e. 317? – 295) hozzá adják.[6]


A halálra hízott Magas († Kr.e. 249?) kyrenei király[7] volt az apja II. Berenikének (Kr.e. 267? – 221), aki ezen az ágon egyúttal I. Berenike unokája is. Első férje Demetrios Kalos („Szép”, Kr.e. 285? – 249?) macedón herceg volt, akit II. Apama (Kr.e. 292? – 242?), Magas özvegye hívott meg a megüresedett trónra azzal, ha feleségül veszi Berenikét. Demetrios Kalos ráállt, ám miután Berenike in flagranti találta anyjával, megölette.

5 III Ptolemaios

III. Ptolemaios Euergetes (Kr.e. 284? – 222)

Ezek után nőül ment III. Ptolemaios Euergeteshez („Jótevő”).[8] A kegyes történet szerint a király csakhamar az esküvő után szír hadjáratba vonult, és az aggódó II. Berenike fogadalmat tett: ha férje épségben tér vissza, aranyszín haját (egyesek szerint csak egy fürtjét) Venus oltárára helyezi áldozat gyanánt. A visszatérés örömére II. Berenike állta is a fogadalmát, ám másnap reggelre a haj eltűnt az oltárról. III. Ptolemaios Euergetes halált kiáltott a tolvaj fejére. Népi hiedelmek szerint a tolvaj egy fiatal testőr, Eros volt, aki régóta szerelmes volt a királynébe, és a csillagokban kutatta, remélhet-e.

6 II Berenike

II.Berenike (Kr.e. 267? – 221) arany hajával – megérte a pénzét

A matematika és a csillagászat nagy udvari tudója, a samosi Konon (Kr.e.280? – 220?) azonban a tiszta tudomány szempontjából vizsgálta a kérdést. Történetesen tudott Eros érzelmeiről: az ifjú éppen az ő segítségéhez fordult csillagászati megfigyeléseihez. Ez adhatta az ötletet Kononnak, aki nyomban az égbolt tüzetes vizsgálatába fogott, és felfedezte, hogy Venus Berenike haját az égboltra helyezte az Oroszlán és a Göncölszekér csillagképek közé, így vetve véget a rosszindulatú pusmogásoknak.[9]

7 Coma Berenices

Konon a kornak 8 Archimedean spiralvalóban kiemelkedő tudósa volt. Az alexandriai Pappos (290? – 350?) szerint ő találta fel az arkhimedesi spirálist.[10] III. Ptolemaios Euergetes udvarában alkotott a kyrenei Kallimakhos is, aki a történetet Αιτία, Aitia (Kezdetek) című művében hűen feljegyezte. Ám a mű csak töredékesen maradt fenn, és éppen ez a részlet csak Catullus (Kr.e. 84? – 54) kármenjén keresztül. A vers egyes vélemények szerint ragyogó, mások szerint általános a megítélés, mely szerint a legkevésbé elegáns minden Catullus-vers közül.[11]

9 Kallimakhos

Kallimakhos (Kr.e. 310? – 240?)

A címe Coma Berenices, Berenike haja. A coma számos jelentése közül az egyik a kóma (ez a görög κώμα, koma leszármazottja), a másik egész csoportban üstököt, hajat, fürtöt, sörényt jelent (ennek eredete a görög κόμη, kome).[12] A vers[13] utal II. Berenike megözvegyülésének kötülményeire is (Berenike bátor tette formájában). Világosan megemlékezik Kononról, aki „kifigyelte Berenike haját az égi fények között”. De elolvashatjuk a teljes nagy művet Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordításában is.[14]

10 Kallimakhos Aetia I sz

az Aitia Kr.u. I.századi másolata

Számos ptolemaida uralkodóhoz hasonlóan, akik olimpikonok voltak (feltehetőleg quadriga versenyszámban, azaz négyfogatú kocsi hajtásában), II. Berenike is kiváló sportember volt, nemcsak a nemeai játékokon győzedelmeskedett, de indult az olimpiai játékokon is.[15] Öt gyerekük közül egyiket szintén Berenikének (Kr.e. 239 – 238) hívták.[16] II. Berenike maga sem élte meg az öregkort, feltehetőleg megmérgezték.


Dániel próféta könyvének egyes jóslatai mögött szintén egy Berenikét sejtenek:

És esztendők mulva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és ő sem áll meg, sem az ő karja, hanem kiszolgáltatják őt és az ő kisérőit és az ő nemzőjét és azt, aki őt egy ideig gyámolította.[17]
Dán11:6

A szóban forgó (szintén jeles olimpikon) Berenike Ferneforus („Birtok-hozományú[18], Kr.e.285? – 246) I. Berenikén keresztül II. Berenike másodunoka-féltestvére[19] volt, II. Ptolemaios Filadelfos lánya. Férje, II. Antiokhos Theos szíriai király („Isten”, Kr.e. 285 – 246) elhagyta őt első felesége, I. Laodike kedvéért. Halála után zavargások törtek ki, melyek során I. Laodike ügynökei megölték Berenike Ferneforus kiskorú fiát, Antiokhost (Kr.e. 251 – 246). Berenike Ferneforus testvére, III. Ptolemaios Euergetes elindította a laodikaiai háború néven ismert bosszúhadjáratot, de ez sem menthette meg Berenike Ferneforust a felkoncolástól.[20]


6 III_Kleopatra_Berenice_I_Kleopatra_Selene

III. Kleopatra Berenike Filopator (Kr.e. 120? – 80) és I. Kleopatra Selene (Kr.e. 135? – 69)

IX. Ptolemaios Lathuros („Csicseriborsó”, Kr.e. 142? – 80) életéről, nevének eredetéről és lányának, III. Kleopatra Berenike Filopatornak („Atyaszerető”, Kr.e. 120? – 80) szomorú történetéről már beszámoltunk. Mostohafia és társuralkodója, az ott említett XI. Ptolemaios II. Alexander (Kr.e. 115? – 80) ölette meg. Harmincnyolcadik operáját Händel (1685 – 1759) róla írta. 1737 januárjában fejezte be, eredeti címén Berenike, Egyiptom királynője (HWV38) Antonio Salvi (1664 – 1724) 1709-es forgatókönyvére, melyet Perti (1661 – 1756) számára írt. A librettó kétségkívül megragadja az akkori és későbbi királynők sorsának lényegét, vagyis hogy nincs beleszólásuk életük legfontosabb eseményeibe, házasságokat politikai kényszerből kötnek, ám a történet határozottan halványabb a valóságnál. Kétségkívül legalább ugyanannyira szövevényes, Alessandro, azaz XI. Ptolemaios II. Alexander itt „római herceg”, aki az összes szereplőhöz hasonlóan valószínűtlen és érdektelen szerelmi ügyekbe keveredik. Händel ez idő tájt súlyos beteg volt. (Feltehetőleg egy agyi vérrög előbb néhány ujja bénulását okozta, majd az elméje is eltompult, ám egy sikeres aacheni cseppkúra felgyógyította.) Az opera hangszerelése szegényes (vonósok, continuo és oboa), a zenéje, szerzőjétől szokatlanul, kevéssé átlelkesült. A Covent Gardenben adták elő, melyet nem ő irányított. Életének egyik legsikertelenebb operája, mindössze négyszer ment.[21] Mindamellett az érett mester számos szépséget felvonultat a darabban. A harmadik felvonás előjátékát átalakítva az Aacheni Béke megünneplésére 1749-ben írt Tűzijátékban (HWV351) hasznosította újra:

De méltán népszerű a nyitány nemes hangzású menüettje is (Andante larghetto):

Az áriák közül leggyakrabban ezt hallani:


11 IV Berenike

IV. Berenike Epifaneia (Kr.e. 77? – 55)

IV. Berenike Epifaneia („Istennői megjelenésű”) XII. Ptolemaios Auletes („Fuvolás”, Kr.e. 117 – 51) és feltehetőleg V. Kleopatra Tryfaina („Kecses” nagy „Fényűző”, Kr.e. 95? – 57?) lánya volt – és így VII. Kleopatra Filopator („Atyaszerető”, esetleg „Atyja által szeretett”, Kr.e. 70? – 30) testvére. Mivel feltételezett anyja származása is bizonytalan, csak valószínűsíteni lehet, hogy III. Berenike unokája volt. Mikor Kr.e. 58-ban XII. Ptolemaios Auletes egy kibontakozó népfelkelés elől Rómába menekült, az anyakirályné hirtelen halálát követően Berenikét emelték trónra. XII. Ptolemaios Auletes nem maradt tétlen: Kr.e. 57-ben vesztegetésekkel arra próbálta rábírni Rómát, legyenek segítségére uralma helyreállításában. Erről értesülve Egyiptomból ellenküldöttséget delegáltak, hogy elejét vegyék a restaurációs törekvéseknek.

12 Aulus

Aulus Gabinius († Kr.e. 47?)

XII. Ptolemaios Auletes jobbnak látta Efezosba hajózni, ahol megvesztegette Aulus Gabinius syriai proconsult. Egyiptomban nagy sietve férjet kerestek a királynőnek, és a jelöltet meg is találták az utolsó kappadókiai király, Arkhelaos (Kr.e. 63? – Kr.u.17) személyében. Ám Kr.e. 56-ban Gabinius rájuk tört és helyreállította XII. Ptolemaios Auletes uralmát, aki azonnal kivégeztette lényát, IV. Berenike Epifaneiát és támogatóit.[22]

 

 


[1] http://www.theoi.com/Text/TheocritusIdylls3.html

[2] http://www.tyndalehouse.com/egypt/ptolemies/berenice_i_fr.htm

[3] https://archive.org/details/CodexVaticanusbFacSimile

[4] http://www.newadvent.org/cathen/04086a.htm

[5] http://alfa-omega.hu/forum2/index.php?topic=1256.275;wap

[6] http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/04.htm#6

[7] http://www.tyndalehouse.com/egypt/ptolemies/magas_i_fr.htm

[8] http://www.tyndalehouse.com/egypt/ptolemies/berenice_ii_fr.htm

[9] Berenike haja

[10] archimedesi spirális

[11] Catullus angolul

[12] coma

[13] 66. kármen

[14] http://rudy.negenborn.net/catullus/text2/h66.htm

[15] http://www.jstor.org/stable/20190990?seq=1#page_scan_tab_contents

[16] http://www.tyndalehouse.com/egypt/ptolemies/berenice_b_fr.htm

[17] http://biblia.hit.hu/bible/21/DAN/11

[18] Ferneforus

[19] Ptolemaidák családfája

[20] http://www.livius.org/be-bm/berenice/berenice_phernephorus.html

[21] http://handelhendrix.org/learn/about-handel/opera-synopses/berenice/

[22] http://www.britannica.com/biography/Berenice-IV

Advertisements

2 responses to “Számos és számtalan Berenikék

  1. Visszajelzés: Nők, akik nem mérgezték férjeiket | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Hogyan lett a sólyom? | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s