Közben pár szó a harisról

S a dalos madarak
Mind elnémultanak,
Nem szól a harsogó haris a fű közül,
Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl.

Petőfi (1823 – 1949): A puszta, télen (1848)[1]

1 corncrake

Ezúton is köszöntöm a 2016-os (!) év madarát, a harist.[2]
Biztosra vehetjük, hogy nem Petőfi látomásában jelent meg elsőként „harsogó” madárként a haris, melynek hangja leginkább az egérére, mármint annak racsnis tekerőgombjáéra emlékeztet:

Számos egyéb, hasonló hangzású névváltozata van, köztük a „harizs” és a „hars”. A cseremiszben karš vagy kärš, de valószínűbb a közös eredet, magának a madárnak a hangja, mint az, hogy mi vettük volna át a szót a cseremiszből. A felbukkanása rendkívül régi az írott magyar nyelvben. 1395 körül a Besztercei szójegyzékben „haras”.

2 Schlaegl premontrei

A schlägli premontrei apátság könyvtára, ahol a magyar szójegyzéket megtalálták

1405-ben a Schlägli magyar szójegyzékben az 1791-edik szó (a 2140-ből! – akkor még volt arányérzék…) már teljes pompájában a mai „haris”.[3] Itt támad némi zavar, ugyanis a szójegyzék a „haris” latin megfelelőjét quisculaként emlegeti. Latin madármegnevezések jelenkori azonosítása gyakran okoz nehézséget, mint korábban magunk is többször bemutattuk. A tudomány nem is jutott messzire, így aztán a későbbi korok egy olyan csirögefélét ruháztak fel Quiscalus quiscula névvel, mellyel a rómaiak egyáltalán nem találkozhattak, minthogy Észak-Amerikában él. Ezt a madarat északi csónakfarkúnak (vagy északi csolnakfarkúnak) mondja a magyar, ám újabb zavar a Brehm-könyv magyar fordításában, hogy ott bíboros szerecsenmadárként szerepel, ami vélhetőleg keveredés a szintén amerikai pirosvállú csirögeként ismert rokonnal.[4] Kavarjuk tovább! Balszerencsénkre a Schlägli magyar szójegyzék a quiscula német nevét  is közli, mely szerinte Wachtel.[5] Azaz fürj, ami latinul nem quiscula, hanem coturnix. Igenám! A haris németül ha nem is Wachtel, de Wachtelkönig, és ennek tükörfordítása, a „fürjkirály” egyes magyar tájnyelvi változatokban a haris neve.

3 al_harisok

ál-harisok: északi csónakfarkú, pirosvállú csiröge, fürj

A haris német társneve, a Feldwächter („mezőőr”) szintén belopódzott a régi magyar nyelvbe „ör-madár” néven. Grossinger Keresztély János (1728 – 1803) jezsuita lelkész-tanár és természettudományi író javaslata alapján a haris 1793 óta fajnév. Tudományos neve a tautonim Crex crex, a görög krex eredetiből a latin crex alapján.[6] A madár ókori nevei élethűbben utánozzák a hangját, de merészen feltételezem, a „hars” szó, különös tekintettel szélesen elterjedt alakzataira más nyelvekben mint a haris hangja, fogalmilag megelőzi a harsogást, melynek mai jelentése kizárólag a hangerőre utal.

A „haris” angolul corncrake, utalva felbukkanására gabonaföldeken.[7] Maga a crake a hangutánzó óskandináv kraka („varjú”) szóra támaszkodva a XIV. század elejétől kimutathatóan már a középangolban is hollót jelentett.[8] Ilyenként, tükörfordításban, a „haris” „gabonaszem-holló”, amúgy méretében is, hiszen ebben jóval közelebb áll a rigóhoz, mint a sas termetű hollóhoz. A gabonaföldeken ugyanaz a szándéka, az évnek ugyanabban a szakában, mint a hantmadárnak a szőlőkben: hogy a nagy koplalás előtt jól teletömje magát. A költöző madarak fájó dilemmája, hogy a nagy út megkezdése előtt még fel is kell hizlalniuk magukat. Az amerikai hantmadár lenyűgöző kétféle útja (észak-atlanti, illetve szibériai útvonal afrikai végállomásokkal) persze ritkaságszámba megy[9], de a haris délkelet-afrikai utazása sem lekicsinylendő.

4 Crex_crex_distrAngol társneve landrail („földi guvat”) vagy short-billed rail („rövid csőrű guvat”).[10] A haris a guvatfélék családjához (Rallidae) tartozik; az angol „guvat” szó, a rail (és így a tudományos családnév) alapja a XIII. századi ófrancia raale, a râler („recsegni”) szóból, vélhetően szintén hangutánzó alapon.[11]
Bár Magyarországon a harispopuláció jó harminc éve ijesztő apadásnak indult[12], világszerte még mindig impozáns területeket lakik be.
Még így is meglepő, hogy írók, költők mekkora sokaságát ihlette meg. T. tudós barátom álláspontja szerint ebben talán nem is kedves (bár inkább mulatságos, mint andalító) kiáltása játszik szerepet – legalább is Petőfinél – , hanem éppen a költözése, vagyis kikerülése „hallóterünkből”, a szomorkás csend, amit maga mögött hagy az „átmeneti elmúlásban”. Idézzünk néhányat ezekből a versekből, kezdve a fiatal Babits (1883 – 1941) pár sorával:

Haris harsog, kakuk kattog, darázs zenél,
nagy jegenyék között lentet a lassú szél.

(Az Olt partján, 1909)[13]

Oscar Wilde (1854 – 1900) még fiatalabb volt, amikor 1877-ben megírta La Fuite de la Lune („A Hold repülése”) című egyik „impresszióját”. Rácsai Róbert szép, de szabad fordításában nem látjuk viszont a harist.[14]

Save for a cry that echoes shrill
From some lone bird disconsolate;
A corncrake calling to its mate;
The answer from the misty hill.

Halld a sírást: fülbe tépő,
Egy magányos madár gyásza;
Párját szólítja kiáltva,
A válasz ködös hegyből jő.

Jeszenyin (1895 – 1925) korai halála évében írta a földműves munkát felmagasztaló nosztalgikus, sőt, elégikus versét, amelyből röviden idézünk:

Каждый труд благослови, удача!

Коростели свищут, коростели.
Потому так и светлы всегда
Те, что в жизни сердцем опростели
Под веселой ношею труда…

Jószerencse, áldd meg

Haris szól… haris szalad a fűben…
Kinek szíve egyszerű maradt,
fényes arccal és örök derűben
él a munka jó terhe alatt…

Rab Zsuzsa (1926 – 1998) fordítása

Azonban a Haris köznek Pest belvárosában semmi köze a harishoz. A fővárost felvirágoztató számos dúsgazdag görög kereskedő közül az egyik, Haris Gergely (1820 – 1910) megbízásából építette itt Feszty Adolf (1846 – 1900) az 1877-ben átadott Haris-bazárt, egy orientalista hangulatú üvegezett átjáróházat. Ezt a megbízó halála évében lebontották, de emlékét az erről elnevezett közben tábla őrzi.[15] (A ma is gyakori Haris családnév a görög Xáρης báj-istennőre vezet vissza, ez a mai görög írásmódja is. A latinban a szó Gratiává torzult.)

5 Haris-bazár_emléktábla

[1] A puszta, télen

[2] Az év madara 2016-ban

[3] a Schlägli magyar szójegyzék

[4] Brehm-könyv

[5] a quiscula németül

[6] Állatnevek enciklopédiája

[7] corncrake

[8] crake

[9] a hantmadár útjai

[10] http://www.merriam-webster.com/dictionary/crake

[11] rail

[12] http://www.mme.hu/haris_crex_crex

[13] http://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers1103.htm

[14] Impressions

[15] pest-budai görögök

Reklámok

5 responses to “Közben pár szó a harisról

  1. Visszajelzés: Rövid jelentés a kereskedelem kevéssé aktuális kérdéseiről | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: A tücsök és a hörcsög | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A kolbász és a kolbászizmus | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: A pirosvállú csiröge és Fönícia | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Boldog boldogtalanító: a seregély | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s