Fogas-fantáziák és bálna-tények

1 Flag_of_Karakalpakstan_svg

a karakalpak zászló

A magyar „fogas” mint hal más nyelvekbe is behatolt: az éttermi angolban fogash, a németben Fogosch, franciául fogache, csehül fogoš.

fogas

fogas

3 sult fogasAz olykor méteresnél nagyobbra is megnövő, nagyobb példányokat hívják így, a kisebbek inkább a fogassüllő névre hallgatnak, melynek jelentése fogas fogas: a süllő a csuvas „fog”, šə̑l szóból származik.[1] A cseremiszben a šə̑la süllőt jelent.[2] Az Üzbegisztánban élő karakalpak kisebbség nyelvén a süllő szila.[3] Innen talán nem merész nyelvi asszociáció a sziláscetek „szilájára” ugranunk. (Semmiféle szóeredet nem lelhető fel a szilának erre a jelentésére, így fantáziánkra kell hagyatkozzunk.) Ha szimatunk nem csal, akkor a bálnák rendjébe tartozó fogascetek alrendje mellett a másik, a szilásceteké is „fogasceteket” jelent. A szila természetesen nem fog, hanem szaruképződmény, amely a tengervizet szűri.[4]

4 Eschrichtius robustus

szürke bálna (Eschrichtius robustus) szilája a szilahajjal

A szila angol neve baleen, amelyet már a XIV. században feljegyeztek, a XII. században már biztosan használt ófrancia balaine-ból ered. A latin ballaena vagy balaena, „bálna” szóból erednek, de ennek eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyrészt a görög fallaina „merül fel”, mely inkább a bálna alakjára, mint elképesztő méretű menyegzői szervére utalás a fallos szóból képezve. Illír közvetítés okozhatta a kezdőbetű átváltozását.[5] A végső eredet az indoeurópai bhel, „duzzad” gyök. A másik magyarázat sem kérdőjelezi meg a latin eredetet, csak magára a latin szóra talál kedvesebb magyarázatot, méghozzá „a vizek anyját”.[6] Itt a nyilvánvaló szó-ős a latin balneum, fürdő, mely a görög balaneionból származik.[7] Ilyenképpen a gyógyvizek tudományát, a balneológiát Pokorni Zoltán talán nem is véletlenül emlegette „bálnatan” értelemben – ha egyáltalán így kell értelmezzük a szavait.

5 bugat

Bugát Pál (1793 – 1865)

A magyar „bálna” szót a latin magyarosításával kialakult „baléna” további formálásával (a „márna”, „málna”, „pálma” mintájára) Bugát Pálnak (1793 – 1865) köszönhetjük.[8] A sziláscetek alrendjébe sorolt simabálnák családjának tudományos neve is Balaenidae.


Ugyanakkor a bálnák (melyekkel már többször foglalkoztunk) angol whale, német Wal megfelelői a hasonló hangzás dacára egy másik latin szóra, a squalusra vezethetők vissza, mely nagy tengeri halat jelentett; legalábbis a közös indoeurópai eredet a nyugat-európai megfelelők és a latin mögött kimutathatóan az ugyanilyen értelmű (s)kval-o.[9]

6 deli_balna

déli bálna (Eubalaena australis)

[1] http://www.nyest.hu/hirek/balatoni-halak-napja

[2] cseremisz szótár

[3] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[4] szila

[5] baleen

[6] bálnák

[7] balneum

[8] bálna

[9] whale

Reklámok

4 responses to “Fogas-fantáziák és bálna-tények

  1. Jaj, jaj, Pokorni Zoltánt én ennél azért tájékozottabbnak képzeltem… És pont a gyógyvizek országában…

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Állat- és embersereglet a porcelánkereskedésben | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Az egyfogú egyszarvú és az egyszarvú | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Cinóber, sárkányvér, jakabfű-lepke | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s