A rény

Az „erő” szó az erkből származik, mely az ujgurban és kunban erőt, hatalmat, a kirgizben kényt, akaratot jelent. (A mai törökben etki.) A nyelvújítás idejéből származó képzései például az „erély”, az „erőd”, az „erény”.[1] Az „erőd” fogalmára azt megelőzően az „erősség” szót használták:

1 Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, aki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, amelyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből
2 És monda: Szeretlek Uram, én erősségem
3 Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

18Zs[2]

A szót a francia force -> fort mintájára képezték.[3] A latin fortis, forctus (erős) közbenső állomás: az indoeurópai bhergh mint „emelt” vagy a dher, „támaszt” sejlik fel a messzeségben.[4] Az „erény” sorsa a legérdekesebb, ezt követjük nyomon.

2 Kazinczy

Kazinczy Ferenc (1759 – 1831)

Kazinczy Ferenc szerint az „exjezsuita” Szabó Dávid képezte a szót. Két Szabó Dávid is Kazinczy köréhez tartozott: Barczafalvi Szabó Dávid (1752? – 1828) és Baróti Szabó Dávid (1739 – 1819). Közülük a második az „exjezsuita” a rend feloszlatása (1773) következtében. Baróti Szabó Dávid, amint ez Kazinczynak barátjához, Szentgyörgyi József (1765 – 1832) debreceni orvoshoz írt, 1813. július 28-án kelt leveléből kitűnik, nem tartotta helyesnek a latin virtus szót az „erkölcsnek” megfeleltetni, és így az „erény” szóra tett 3 Baroti Szabo_Davidjavaslatot. Az etimológia azonban téves: a virtus szó, a korábbi elképzelésekkel szemben, nem a vis, „erő”, hanem a vir, „férfi” származéka. Baróti Szabó Dávid élete két utolsó évtizedét tanítványa, Pyber Benedek († 1823) birtokán töltötte Virten – egy kis pszichológiai spekulációval élve, a lakhelyről könnyűszerrel társíthatta gondolatát a virtusra. Ugyancsak megtudjuk a levélből, hogy Ráday Pál gróf (1768 – 1827) „csinált” egy magyar szót a virtusra, csak éppen, ismerve Kazinczy „tüzességét”, félt, hogy Kazinczy idő előtt „kikiáltja”, ezért nem árulta el neki.

1 Vouet virtu

Vouet (1590 – 1649): Az erény allegóriája (1634 körül)

Bepillanthatunk a nyelvújítók szövetkezésébe is: „egy rakás író, kivált Pesten, öszveállott, s feltette magában, hogy amit in pleno megállapítnak, azzal mindenike élni fog”. Maga Kazinczy, barátja, Szemere Pál (1785 – 1861) unszolására egyéb javaslatok mellett egy Pályaírásban „terjeszkedett ki” a virtusra, és abban, antik analógiával mívesen megokolva, miért teszi „radix” nélkül (röviden, de nem pontosan: alaptalanul), szintén javaslattal él. Később elárulja, hogy javaslata „csány” volt, ám a baráti kör eltántorította ettől. „Túl a Dunán” szóban forog ugyanis „valami picsány”. Két latin mondást mentegetődzve azon nyomban össze is fűz levelében: castis omnia casta (a tisztának minden tisztának tűnik) és charta non erubescit (a papír mindent kibír, „nem pirul el” rubinvörössé). Baróti Szabó Dávid „erény” javaslatát azonban megtámadja. Szerinte ugyanis ez megtévesztheti a „hallót”, mivel az az érre mint patakra vagy artériára gondolhat eredetképpen. Ezért, úgymond, csapjuk le az első vokálist, és így jutnánk a sokkal megnyugtatóbb, nem megtévesztő „rény” szóhoz.[5]
Szemere Pál aztán a „rény” alakot lendületesen népszerűsítette (magához Kazinczyhez hasonlóan), a nyelvújításnak ebben a korai szakában, már 1811-től.[6] Jóbarátja, Kölcsey Ferenc (1790 – 1838) írt is egy verset 1816. május 5-ei keltezéssel ilyen címen.

Rény

Magasan, magasan,
Ó Rény, veled
Röpűljön a dal.
Arcod tiszta fényben
Tűnik fel Olympon
Mint nyári nap:
De sűrü gőzfelleg
Borítja földünket
Színed elől,
S sugárid homályban
Hatnak reánk…[7]


Kölcsey és Szemere barátsága Nyáry Krisztián irodalomtörténész szerint szexuális természetű volt[8], ám ezt Szendi Nóra írónő elvitatja a kor szóhasználatának vizsgálatával.[9] 


Ám a „rény”, hiába népszerűsítette Kazinczy, Szemere és Kölcsey, megmaradt az ő szűk körükben, mígnem teljesen ki is kopott a nyelvből. Kiderül, hogy a nyelvújítás nagy öregje, Kultsár István (1760 – 1828)  nem szereti a „rényt”[10]; ám maga Szemere Pál írja meg Kazinczynak – két alkalommal is: 1812. október 6-án és 1813. április 15-én – , mi az igazi baj a szóval. A szintén az irodalmi körükhöz tartozó Horvát István (1784 – 1846) ugyanis leleplezi, hogy Fehérvár környékén a rántottát vajrényének hívják, így a „rény” szó használatáért nem lelkesedik. (Illetékessége, lévén fehérvári, nem megkérdőjelezhető.)
Így tűnt el a „rény” az életünkből.
Nem teljesen.

4 Renyi Alfred

Rényi Alfréd (1921 – 1970)

A matematika fénylő csillaga, a kutatóintézet névadója, Rényi Alfréd családneve nagy valószínűséggel a „rény” emlékét őrzi. Juhász Dezső tanulmányában (Névmagyarosítás és nemzeti romantika) a nevet egy kategóriában emlegeti az Erényi, Erényesi, Érdemesi családnevekkel.[11] Ha megpróbáljuk kinyomozni, milyen régi lehet a név, egy családeredetet kutató lap nem talál 1811 előttről ilyen vezetéknevet.[12]

5 Alsohuta

Alsóhuta (Óhuta), Erdély

A Wikipédia ugyan megtréfál bennünket egy Alsóhutáról írt szócikkben: „A gyár kevés megszakítással 1801-től a Rényi család-é volt” (sic).[13] Az ott hivatkozott forrást alaposabban megvizsgálva azonban azt találjuk, az említett gyárat, azaz az eredeti üveghutát, mely jelentős mennyiségű hamuzsírt is termelt, 1801-ben helyezték át Óhutára, ám a gyár csak 1822 óta volt (megszakításokkal) a Rényi család kezében.[14]


[1] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[2] http://biblia.hit.hu/bible/21/PS/18

[3] https://hu.wiktionary.org/wiki/er%C5%91d

[4] fort

[5] http://mek.oszk.hu/05600/05606/html/

[6] http://mek.niif.hu/06000/06028/html/ftn/ftn0002ftn3.html

[7] http://mek.oszk.hu/00700/00738/html/vers03.htm#59

[8] Nyáry Krisztián Kölcseyről

[9] Szendi Nóra Kölcseyről

[10] Kultsár István a rényről

[11] Juhász Dezső: Névmagyarosítás és nemzeti romantika

[12] a Rényi vezetéknév

[13] https://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3huta

[14] http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html

Advertisements

9 responses to “A rény

  1. Nos, ez sem radix nélküli blogbejegyzés volt… 🙂

    A hálás utókor az MTA Matematikai Kutatóintézetét Rényi Alfrédról nem csak annak (kétségkívól meglevő) fénylő csillag mivolta miatt nevezte el, hanem azért is, mert Rényi Alfréd volt az intézet megalapítója.

    Jól sejtem (nyilván jól), hogy a virilitás is a latin vir (= férfi) szóból ered?

    Kedvelik 1 személy

  2. Még valami: Rényi Alfréd rokonságához tartozott a Népszabadság nagyhatalmú, rettegett főszerkesztő-helyettese (sokak szerint a valódi főszerkesztő), Rényi Péter. Ezt R. A. egy, szintén ezt a családnevet viselő orvos unokatestvérétől tudtam meg, aki a legidősebb lányom kezelőorvosa volt a kilencvenes évek elején.

    Kedvelés

  3. Szintén a latin castus szóból jön az erényöv angol neve, a chastity belt.

    Kedvelik 1 személy

  4. Valamint a Casta diva 🙂
    Van valami kevéssé meglepő a két Rényi rokonságában. Ideológiailag mindketten kissé (?) “be voltak lőve”.

    Kedvelik 1 személy

    • Ezt az “ideológiai belőttséget” Rényi Alfréd jól tudta kamatoztatni a Matematikai Kutatóintézet hatvan évvel ezelőtti megalapításakor.

      Kedvelés

      • Dynamicist

        Bocsánat, nem 60, hanem 65 éve alapították az Intézetet: The institute was founded by a government decree in 1950 as the Institute for Applied Mathematics of the Hungarian Academy of Sciences. Its first director was Alfréd Rényi, who headed the Institute till his early death in 1970. http://renyi.hu/facts.html

        Kedvelik 1 személy

  5. Visszajelzés: Erős várak | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s