Ultramontánok

0 Dzsidda

Dzsidda

Megzavarta volna tegnapi többé-kevésbé összeszedett felépítésünket a telített zsírsavakról, ha közülük ötletszerűen válogattunk volna. Éppen ezért a montánsavon túli telített zsírsavak közül néhányról, elsősorban a nyelvi eredetre összpontosítva külön, ez alkalommal számolunk be, értelemszerűen csak olyanokról, melyeknek (természetbeni előfordulásuk alapján) triviális neve is van. A beazonosítást megkönnyítendő: a zsírsavakat röviden Cn:x-szel jelölik, ahol n a molekula szénatomjainak a száma, x a benne szereplő kettős kötéseké. Mi csak telített zsírsavakról beszélünk, így esetünkben x = 0. Így például a montánsav C28:0.

A C30:0 a melisszinsav. Neve a görög melissa, „méh” szóból ered, utalva arra, hogy olyan virágok nektárjaiban találták, melyeket méhek poroznak be.[1] A burgonyafélék családjába és az ördögcérna nemzetségbe tartozó farkasbogyó vagy goji (Lycium chinense, magyarul „kínai varjútövis”)  kérgében is megtalálták.[2]

1 goji

farkasbogyó vagy goji (Lycium chinense)

A C32:0 kódú lakkcerinsav (lacceroic acid) neve eredetéül a „lakk” szót hozzák fel, de nyilvánvalóan a viasz („cerin”) is belejátszik.[3] 1781-ben James Kerr Indiában dolgozó egészségügyi tisztviselő cikket publikált egy általa megfigyelt rovar különös viselkedéséről. Ez az első európai megfigyelés lakktetvekről.[4] A különféle lakktetvek közül később a nemzetségnevében az ő vezetéknevét őrző Kerria lacca hozta a legnagyobb hasznot. A lacca (és így a lakk) eredete pedig a szanszkrit laksa szó, mely előbb a tetvet, utána, amint később hitték, a bíbor tölgy (Quercus coccinea, magyarul „skarlát tölgy”) váladékát jelentette, melyet a lakktetű szúrása hatására választ ki a fa. (Magyarba a „lakk” szó a német Lackból került át.)[5] A valóságban azonban magának a terhes nősténytetűnek a váladékáról van szó. Váladéka a sellak, azaz a lakktetű „kagylói” a pelyhek alakja alapján.[6] A Kerr-félék (Kerriidae) családjába tartozó lakkpajzstetű  egykor a Laccifer lacca (magyarul „lakkot hozó lakktetű”) tudományos nevet viselte. Egyebek mellett a szent bófán (Ficus religiosa, magyarul „vallásos füge”) él.

2 Kerria-lacca

Laccifer (ma: Kerria) lacca munka közben

Az sem véletlen, a szanszkritban miért éppen így nevezték: a szó „százezret” jelent, ennyi tetűre van szükség a termesztők által alapmennyiségnek tekintett tömegnek, mintegy fél kilogrammnyi sellaknak a kiválasztásához.[7] (Egy petézési ciklusra számítandó, a nöstény csak ez alatt választja ki a sellakot.) A lakk a sellak alkoholos oldata. A sellak egyúttal élelmiszeripari alapanyag is E904 néven.[8] Albert-Louis Gascard (1861 – 1934) a bot-sellakból, vagyis az ággal együtt forgalmazott tetűváladékból nyerte ki a lakkcerinsavat.[9]

sellakok

rubin és arany sellak

4 Palaquium_gutta

guttapercsafa (Palaquium gutta)

Ugyanakkor megtalálható a guttapercsában is. Ennek a gumiszerű természetes anyagnak (mely a guttapercsafa, a szapotafélék családjába tartozó Palaquium gutta mézgája) a neve a maláj getah percából származik, ebből a getah a szóban forgó fa, a perca a nedv.[10] A getah „latinos” félrehallásából ered a gutta („csepp”). A fa Palaquium nemzetségneve 1837-ből származik a Fülöp-szigetek flórájának feltárójától, Francisco Manuel Blanco (1778 – 1845) ágostonrendi szerzetestől; az ottani tagalog nyelven palak-palaknak mondják.[11]

5 Psylla_alni

éger-levélbolha és műve, a psyllaviasz

A C33:0 jelű psyllasavat a levelibolhák családjába tartozó éger-levélbolha (a görög-latin taxon magyarul, fordított szórendben, „az éger bolhája”) váladékában, azaz az általa az éger ágain elhelyezett psyllaviaszban találhatjuk.[12]

Apis cerana

indiai méh (Apis cerana)

A C34:0 rövidítésű geddasav egy különleges, a közönséges méhviaszra emlékeztető geddaviaszból vonható ki. A hasonlóság nem véletlen, ugyanis ez is méhviasz, csak egyes indiai és afrikai méhek (egymástól is eltérő tulajdonságú) viasza, például az indiai méhé, a méhfélék családjának tagjáé, az Apis ceranáé (magyarul: „viaszméh”).[13] A gedda szó feltehetőleg a délkelet-indiai telugu nyelv ilyen kiejtésű ముద్ద szavából ered, melynek jelentése „kupac”. Az etimológiát semmiképpen nem zavarhatja meg, hogy nemrég Dzsidda (régies nevén Gedda) partjainál egy szivacsból is kivonták a geddasavat. (Dzsidda város neve külön tanulmány lehetne, de se a kupaccal, se a viasszal nem hozható összefüggésbe. A véletlen egybeesés egy ilyen ritkán előforduló anyag esetében mindenesetre figyelemre méltó.)[14]
A C35:0-s ceroplasztiksav a viaszos eredetére és képlékeny alakíthatóságára utal.
Egyúttal ünnepélyesen megígérem, hogy a transzceroplasztiksavakkal nem foglalkozom.


[1] http://research.omicsgroup.org/index.php/Melissic_acid

[2] melisszinsav a farkasbogyóban

[3] lacceroic acid

[4] James Kerr megfigyelései

[5] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[6] shellac

[7] sellak

[8] sellak mint táplálékkiegészítő

[9] Albert-Louis Gascard

[10] guttapercsa

[11] http://mtc.com.my/wizards/mtc_tud/items/report(92).php

[12] psyllaviasz

[13] http://www.fao.org/docrep/w0076e/w0076e12.htm

[14] szivacsok Dzsidda partjainál

Reklámok

4 responses to “Ultramontánok

  1. Berliner Philarmoniker. Dirigent: Staatskapellmeister Eugen Jochum.
    12 inch Telefunken 78 rpm SHELLAC record E 2683.

    Kedvelik 2 ember

  2. Visszajelzés: Az óceán unokája | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A lakmusz históriája | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Kerozin és paraffin | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s