Fókuszban

Hic ubi coeruleo surgunt altaria templo,
authori constructa Deo; sex ordine flexus
circumeunt, totidem rapida vertigine lychni:
in medio focus, aeternaeq; incendia lucis.

Johannes Kepler: Astronomia Nova ΑΙΤΙΟΛΟΓΗΤΟΣ seu physica coelestis, tradita commentariis de motibus stellae Martis ex observationibus G.V. Tychonis Brahe (1609)

Itt a kékségben emelkedik a templom oltára,
melyet teremtőként Isten szerkesztett; hat neme a forgó testeknek
veszi körbe, mind gyorsan pergő orsók:
fókuszukban az örökké fellángoló fény.

Új csillagászat, mely észérveken alapul, avagy égi fizika, magyarázatok formájában a Mars csillag mozgásához Tycho Brahe megfigyelései alapján, Gent (Kepler I. törvénye)

1 Johannes_Kepler_1610

Johannes Kepler (1571 – 1630) 1610-ben

Kepler számos döntő fontosságú műve közül is a legfontosabból idéztünk, mely a Naprendszer bolygói mozgásának általa feltárt törvényszerűségeivel foglalkozik, Tycho Brahe (1546 – 1601) földközpontú szemléletét kommentálva és megváltoztatva. Az egyszerűségi elvre hivatkozott (jó okkal) Kopernikusz (1474 – 1543) is a maga heliocentrikus világképének felállításakor. (Az elv kikezdhetetlen, de kétségtelenül nem dönti el, mi forog mi körül – ez szemléleti kérdés marad.) Kepler korában az ismert naprendszerbeli bolygók száma 6 volt: akkor még nem tudtak az Uránuszról (1781) és a Neptunuszról (1846), és természetesen a Plutóról (1930 – 2006) sem tudták még, hogy mégsem bolygó. Fel-felmerül, hogy leírása a mai fogalmak szerint homályos, például hogy „elliptikus” helyett a „tojásdad” bizonytalan kategóriáját alkalmazná.[1] Erről szó sincs: számtalanszor alkalmazza helyénvalóan az „ellipszis” szót, melyet matematikusként nyilvánvalóan ismert.[2] 

A görög elleipsis, „hiány” szót vette át a latin (ellipsis). Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) egyik nevelője, Menaikhnos (Kr.e. 375? – 325) már foglalkozott az ellipszissel, de a három kúpszelet közös származtatását csak Apollonios (Kr.e. 262? – 190) ismerte fel, és az ellipszis neve is tőle származik.[3] Arra célzott vele, hogy az ellipszist a kúpból kimetsző sík szöge az alaplaphoz „hiányos”, azaz kisebb az alkotók és az alaplap által bezárt szögnél. A szó a nyelvtudományba is betört: hiányos nyelvi szerkezeteket jelöl.[4]

Érdekesebb a „fókusz” szó feltűnése. 1604-ben Kepler a szót sorozatok mai értelemben vett határértékére alkalmazta (mint erről számtalan helyen, de, mint most én is, forrásmegjelölés nélkül, beszámolnak – nem árt tehát az óvatosság). Lehetséges, hogy a szót az optikából kölcsönözte, de nincs rá adat, hogy Kepler előtt optikai értelemben használták volna szakszóként. Más, bár távolról rokon értelemben azonban használták. A latin focus tűzhelyet, családi tűzhelyet jelentett, átvitt értelemben az otthont és magát a családot. Későbbi korok azonban a családi tűzhelyről nem a családra, hanem a tűzre vitték át képzetüket, innen ered az olasz fuoco, „tűz” szó is.

A szintén olasz eredetű focaccia, eredetileg „hamuban sült kenyér” neve a középkori latin focaciáéból ered, a focus mint „tűzhely” közvetlen leszármazottjaként.

2 focaccia

mai focaccia

Az ófrancia foace („palacsinta”) és a mai francia fouasse, fouace („péksütemény”) ugyanehhez a „családhoz” tartoznak, több más hasonnevű európai tésztafélével együtt. A francia feu eredetét is itt kell keressük, ami az ófrancia cuevrefeu, „a tűz betakarása” mint hatósági előírás 1066-ban Angliába is átkerült a normannokkal[5], és mint curfew „lámpaoltás”, „takarodó”, „elsötétítés”, „kijárási tilalom” futott be tetszetős karriert. Az elsötétítésre szólító harangszót, majd magát az ezt megszólaltató harangot is nevezték így.

3 foyerA tűz körüli teendőket jelölő latin focarius szóból ered annak a helynek a neve, ahol ezeket a teendőket ellátják, a focarium. Az ófranciában ebből foier lett, az újban foyer, „melegedőhely”, a színészek művészszobája, 1859-től színházi, operai előcsarnok, később a szállodai előtér neve is. De a középkori latin focilis, „tűzkő” lett a francia, és annak nyomán angol fusilier, „puskás” szó alapja. A klasszikus latin „piszkafa”, a focalia a középkorban már tüzelőanyag beszerzéséhez való jogot jelentett (ez utóbbit mondták lignatiónak is, magyarul: faizás). Az ófrancia foaille, „tüzelőanyag” „pislákol” az azonos értelmű mai angol fuel szóban.[6]
Kepler nemhogy használta átvitt értelemben a „fókusz” szót, de – függetlenül attól, előtte „gyújtópont” gyanánt alkalmazták-e az optikában vagy sem (és annak nyomán 1864-től a fényképészetben is) -, minden jel arra mutat, hogy előtte a szót az ellipszis fókuszára nem alkalmazták. Kepler a fókuszt képletesen éppen azért használta ebben a geometriai értelemben, mert költői megfogalmazásában a naprendszerbeli bolygók olyan elliptikus pályákon mozognak, melyek fókuszában maga a focus, azaz az örök tűzhely, a Nap áll.


[1] http://www.keplersdiscovery.com/Elipse.html

[2] Astronomia nova

[3] kúpszeletek

[4] ellipse

[5] http://www.7books.hu/book.html?a=175360

[6] focus

Advertisements

4 responses to “Fókuszban

  1. 1. Akkor nyilván a feu vonaláról jön a német Feuer, az angol fire.

    2, A mi lignit szavunk vajon a lignatio-ból jön?

    3. Mindig úgy gondoltam, a lencse fókusza azért fókusz, mert az összegyűjtött napfény abban a pontban gyújtja fel a papírt, száraz falevelet.
    Gyerekkorunkban ezt a tűzgyújtást sikerrel meg is valósítottuk nagypapánk 8 dioptriás szemüvegével.

    Kedvelik 1 személy

  2. Kedves D., a német és angol “tűz” szavak érdekes módon közvetlenül a görög pyrből jönnek, ld. még az angol pyre-t. A lignatio szó képzett, a latin lignum (fa mint “wood”) az alap. A lencse fókusza teljességgel érthető. Nem tudjuk, Kepler előtt is így hívták-e, vagy csak utána, mindenesetre ez csak átvitt értelemben kapcsolódna az ellipszis fókuszához. Az ellipszis fókusza is “begyűjti” a “sugarakat”, de a “fókusz” szót nem alkalmazták Kepler előtt az ellipszissel összefüggésben.
    https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/01/31/pyrrhula-pyrrhula-pyrrhula/

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Betelgeuse: kéz vagy hónalj? | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Dobálódzunk a szavakkal | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s