A putri

1 putriA putri sokjelentésű szó. Először tekintsük át a szempontunkból kevésbé fontos tájnyelvi használatokat.

2 Szinnyei_József

Szinnyei József (1857 – 1943) és Kriza János (1811 – 1875)

A Szinnyei József-féle Magyar tájszótár (I., 1893-96) Kriza János székelyföldi gyűjtésére támaszkodva közli, hogy ott a putri szeleskedőt, féleszűt jelent. Észak felé haladva ez egész Zemplénig eljut bizonyos szelídüléssel, ahol már „szeleskedve házaló”. Kassán a futrika „szaladós”, Nagy-Kállón a putrikál „szaladgál”.[1] Azaz itt a p a „fut” f-jéből alakult át.

3 futrinka

futrinka

A futri, azaz „szeles”, „szaladgáló” a „futrinka” szó alapja, mely a „katalinkához” hasonlóan fejlődött.[2] Herman Ottó (1835 – 1914) általunk is sokszor idézett fontos művében, A magyar halászat könyvében a putrát a fürge cselle egyik neveként hozza fel, de „oláhos” hatásnak tudja be, hogy az „erdélyi részekben” a botos kölönte is erre a névre hallgat.

4 fürge cselle és botos kölönte

fürge cselle és botos kölönte

De térjünk rá a putrira „mint olyanra”.

Ha a házat a földbe vájják, és egyáltalán nincs épített fala, akkor neve kunyhó (földkunyhó); ha a padlószintet kissé feljebb alakítják ki, és a földfal folytatásaként alacsony falat emelnek, ennek az építménynek a neve putri (putriház). Még számos finom megkülönböztetést ismer az ezt leíró tudomány.[3] A putri építésekor szerepet játszhat bizonyos értelemben az ideiglenesség szándéka, azaz az, hogy ott tartósan nem laknak majd emberek.

5 makkoltatás a Tacuinum Sanitatisban (XV.sz.)

makkoltatás a Tacuinum Sanitatisban (XV. sz.)

Somogyban még a XIX. században is használták a kanászok a téli makkoltatás idején. Olyan jól szigetelték, hogy ha vaskályhával fűtöttek benne, a legesleglengébb öltözetben sem fáztak a putriban.[4] Földosztások idején, amikor az újsütetű, koldusszegény birtokos biztosabbnak látta a helyszínre költözni, gyakran süllyesztett putrit a birtokába azt a reményt táplálva, hogy idővel valódi házat emelhet a jövedelmeiből. Ezek a reménységek rendszerint füstbe mentek.[5]

6 alföldi putricsárda

alföldi putricsárda

Nem szolgáltak emberek tartós fogadására a putricsárdák sem, melyek másik neve, hiszen padlószintjük földfelszín alatti, lebuj.[6]

7 rekonstrukcio

Árpád-kori veremház rekonstrukciója

A putrik története messzire nyúlik. Az Árpád-kori veremházak (színtisztán putrik a meghatározás szerint), melyeket régészek rekonstruálni képesek, manapság sokakat utánzásra csábítanak. A teljes valóság még hátborzongatóbb. A putri mint (tartós) lakhely az ember történetében feltehetően óriási szerepet játszott évtízezredeken át.[7]


De honnan ered a „putri” szó? Az 1862 és 74 között kiadott Czuczor-Fogarasi-szótár merész feltevése szerint az odor, udor (székely „üreg”, „odú”) olyanféle lekicsinylő átalakulása, mint a „cudarból” a „cudri”, valahol egy p-t is felvéve a szó élére. Annál is érdekesebb elolvasni a fejtegetést, mert idézője olyan arkánumokba is beavat bennünket, hogy a putri (1) megfordítva )1( irtup.[8] A konzervatív Tótfalusi-féle Szókincsháló kurtán ismeretlen eredetű szónak minősíti. Egy kis fantáziálgatásnak azonban lehet helye a Nap alatt.
A putra a szanszkrit, hindi, maláj és indonéz nyelven valaki fiát, a putri ugyanígy a lányát jelenti. Indonézül a putri ezen túlmenően hercegnőt is jelent[9], és így a Putri gyakori keresztnév is.

Réső Ensel Sándor ügyvéd (1787 – 1860) figyelemre méltó 1837-es szanszkrit nyelvtanulmányában  a pötra alakot gyűjtőnévként mutatja be, „onokák”, „pereputty” (!), „háznép” értelemben. Talán ez indíthatta sokak képzeletvilágát arra a feltételezésre, hogy maga a ház lenne putri a szanszkrit nyelvben. Így tudja Kuklay Antal egri kanonok is.[10]

8 putri

egy Putri Szálloda Indonéziában

Erről azonban nincs szó: szanszkritban a „ház” szónak nincs köze a „putri” semmilyen változatához.[11] És bár tudván tudjuk, hogy egységes „cigány nyelv” nincs, mégis van egy cigányságon belüli kvázi-többségi szóhasználat, mely a gyereket purdénak mondja; ennek egy alakváltozata a putri[12], melynek szanszkrit-hindi eredetét nyilvánvalóan nem zárhatjuk ki. A különösen szegény cigány családok leromlott lakhelyét a köznyelv szintén putrinak mondja, bár a mai valóságban rendszerint nem putri a szó történelmi jelentésének megfelelően. A cigánysággal szemben álló „népi etimológusok” (szó szerinti idézésüket és hivatkozásukat kerülöm) lelkesen, bár hamisan fedezik fel, hogy lám, latinul a putridus rothadtat jelent, így megtalálták a „putri” szó végső forrását. A putridus szó végső gyöke[13] a feltehetőleg viszolygást leíró indogermán pu, azaz „rothadni”, „bűzleni”, mely az angol pus, „genny” „ősforrása” is[14]. Ez a magyarázat azonban éppen annyira alaptalan, mintha Czuczor és Fogarasi „odorját” valaki a latin odor, „szag” szóra próbálná visszavezetni. Czuczor és Fogarasi ugyanakkor a „putri” szó egy másik jelentését is megadja: Nógrádban puszta[15] (amely különben szláv eredetű szó). Máshol azt találjuk, a cigányvándorlás XVIII. századtól beindult erőteljes korlátozása vezetett a cigányputrik építéséhez, és az Ormánságban a falvak erre a célra kijelölt végeit hívták putrinak.[16] Így tehát lehet, hogy a putriépítésre kijelölt terület nevéről kapta a putri a nevét. A cigány nyelvhasználatban a purdé mellett a putri egyáltalán nem jelent lakóhelyet. Mi több, a putrit kolyibának mondják.

A koliba a szerb és horvát nyelvben házikó, a cseh és szlovák nyelvben faház, a szlovénben, éppúgy, mint a román colibă, kunyhó. Végső eredete a görög kalybe („hajlék”, „sátor”).

9 Steen

Steen (1626? – 1679): Kifosztás egy bordélyban (1665-68 k.)

Ugyanakkor Szinnyei már idézett Magyar tájszótárában lapozgatva azt találjuk, hogy a „bordély” (és alakváltozatai: bordéj, bordí, burde, burdé, burdéj) egyes erdélyi területeken hitvány kunyhót, viskót, putrit jelentenek. Különösen a putri hasonló hangtani felépítése szembeötlő. Ha tehát van kapcsolat, akkor vagy a létező „bordély” szót húzták rá a „putrira” valamilyen elhallás vagy továbbgondolás folytán, vagy a „putrinak” az eredete lenne a „bordély”. Ez pedig nem kizárható. Ugyanis az angol „bordély”, a brothel a brothel-house-ból rövidült (mi is inkább mondjuk bordélyháznak). A XV. században a brothel prostituáltat jelentett, jelentésszűküléssel a XIV. századbeli „züllött személyből” (nemtől függetlenül), az előgermán breutan, „eltörni” szóra visszavezethetően, ami az óangolban broðenné, „lerombolódottá” alakult. Ám a XVI. században betűcserével a korabeli „nyelvfejlődés” összekeverte az egészen más jelenésű bordel, bordello szóval. És itt válik érdekessé a helyzet, ugyanis ez az ófrancia bordel (borde) szó kunyhót (deszkakunyhót) jelent.[17] (Leágazása az angol board szóhoz külön elbeszélés tárgya lehet.) A magyar nyelvbe vagy a franciából jutott, vagy az olasz bordello alakból.


[1] Magyar tájszótár I.

[2] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[3] a putri leíró tudománya

[4] makkoltatás

[5] földosztás és putri

[6] http://mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/gugyorib.htm

[7] Árpád-kori-veremházak

[8] http://putri-1.szojelentese.com/

[9] http://www.behindthename.com/name/putri

[10] Kuklay Antal a putriról

[11] http://dictionary.tamilcube.com/sanskrit-dictionary.aspx

[12] http://documents.tips/documents/a-romak-igazi-eredete.html

[13] putrid

[14] pus

[15] http://putri-2.szojelentese.com/

[16] http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2886

[17] bordello

Advertisements

One response to “A putri

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s