Kleopatra kígyói

CLEOPATRA. Hagyd itt s eredj. (Őr el.) Elhoztad-é a Nil
Kicsiny kigyóját, mely kín nélkül öl?

PARASZT. Itt van; de nem tanácslom, hogy hozzá nyúlj, mert harapása halhatatlan; a kit megöl, ritkán vagy soha nem támad föl.

CLEOPATRA. Tudsz valakit, ki meghalt általa?

PARASZT. Akármennyit; férfit, asszonyt egyaránt. Csak tegnap is hallottam egyet. Nagyon becsületes asszony, csakhogy szeret hazudni, mit asszonynak soha sem kellene tenni, vagy legalább becsületesen; az beszélte, hogy’ halt meg a harapásától s milyen kínokat állt ki. Igazán, sok igazat beszélt e féregről; de a ki mind elhinné, mit az emberek beszélnek, felének se’ venné hasznát, a mit tesznek. Annyi azonban fallibiliter áll, hogy ez a féreg furcsa egy féreg.

Shakespeare (1564 – 1616): Antonius és Kleopatra V/2

Szász Károly (1829 – 1905) fordítása[1]

1 Cagnacci (1601 – 1663) Kleopatra (Kr.e. 70k – 30) halála

Cagnacci (1601 – 1663): Kleopatra (Kr.e. 70? – 30) halála

VII. Kleopatra Filopator (Atyaszerető, esetleg: Atyja által szeretett) halálának előzményeit csak röviden foglaljuk össze Plutarkhos (46? – 127?) Párhuzamos életrajzai alapján abból a fejezetből, melyből a Demetrios Poliorketesről („Várost ostromló”, Kr.e. 336 – 283) szóló résszel már foglalkoztunk. Ezúttal az ő életpályájával egybevetett Marcus Antonius (Kr.e.83 – 30) életének legvégét idézzük fel.[2] Octavianus (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) a szenátus meggyőzése után nagy erőkkel nyomul Alexandria felé Antonius ellen. Actiumnál Antoniust cserbenhagyják csapatai és átállnak az ellenséghez. Antonius Kleopatra cselét gyanítja, Kleopatra (ésszerű) menekülése gyanúját elmélyíti. Kleopátra üzen: immár nincs az élők sorában. Antonius erre kardjába dől, de ügyetlenül, és keserves kínok közt vergődve életben marad. Könyörög, hogy végezzenek vele, mindhiába. Hírét veszi, hogy Kleopatra él, mire a palotájába vitetné magát. Kleopatra nem nyitja ki a termet, ahová bezárkózott, de parancsot ad: kötözzék ágyához Antoniust. Ő és két szolgálója felvonják Antoniust a terembe. Kleopatra őrjöng a fájdalomtól, mely a magán ejtett sebek folytán egyre inkább fizikai is. Antonius meghal. Az odaérkező Octavianus, miután a terembe a nyitott ablakon át felkapaszkodó emberei megakadályozzák Kleopatra öngyilkossági kísérletét egy tőrrel, gondosan átvizsgáltatja ruháját, majd őrizet alá helyezi. Kleopatra seblázban szenved. Octavianus elzárkózik Kleopatra óhajai elől. Kleopatra levelet küld Octavianusnak a meghagyással: testét Antoniusé mellé temessék. Egy paraszt egy fügekosárban kígyót csempész be Kleopatrához (ez Plutarkhosnál is csak az egyik lehetőség), Kleopatra a karjára engedi a kígyót, és két szolgálója is követi a halálba. Octavianus későn érkezik. A diadalmenetében Kleopatrát a szobrán a karjára tekert kígyóval ábrázolja. Cassius Dio (155? – 229?) a Róma története LI. könyvének 14. fejezetében hozzáfűzi: Octavianus szerekkel próbálja életre kelteni Kleopatrát, továbbá odarendel valakit a psyllik törzséből. Ez egy sokak által, így id. Plinius (23 – 79)[3] által A természet históriájában (XXI/78) is megírt népcsoport, amely kígyók bűvölésével és kígyómérgek hatástalanításával tette híressé magát, továbbá azzal, Cassius Dio szerint, hogy kizárólag férfiakból álltak (csak hogy a csoda teljesebb legyen). De a psylli sem tudja már kiszívni a mérget.


3 IsisChristoph Schaefer meggyőzően cáfolja, hogy Kleopatrával kígyó végzett volna. A legmérgezőbb egyiptomi kígyók ölési aránya is alacsony (három ember halála természetesen még valószínűtlenebb); a halál hosszú szenvedéssel jár, a sebesülés jól észrevehető; Kleopatra kitűnően értett a legkülönfélébb mérgekhez – kipróbálta elítélteken –; ugyan sok korabeli egyiptomi ábrázolásban látunk kígyót és nőt, ami alapja lehetett a feltételezésnek, de ezek nem Kleopatra halálát ábrázolják, még csak nem is halált. A méreg, amelyet alkalmazhatott, egy igencsak hatásos „koktél”: légzést bénító bürökből, szívbénuláshoz vezető sisakvirágból és érzékeket tompító ópiumból állhatott.[4] (Istenként tisztelt, ártalmatlanná tett kígyók karra tekerése Isis-papnők áldozati szertartásain gyakran ábrázolt jelenet.) Mi több, ugyan miért lenne biztos, hogy Kleopatra öngyilkosságot követett el? Octavianusnak is érdekében állt eltenni őt láb alól. A diadalmenetből nem nélkülözhette volna, ám az élő Kleopatra arra emlékeztethette volna a tömeget, hogy Antoniust csak a katonái átállása, nem tényleges haditett roppantotta össze.[5]

2 Alexandre_Cabanel

Cabanel (1823 – 1889): Kleopatra mérget próbál ki halálraítélteken

Ámde lépjünk be a kígyóknak abba a dzsungelébe, amely a paraszt fügéskosarából „előtekeredett” az évszázadok alatt, vagyis nézzük, mely kígyók keveredtek gyanúba.

4 kigyok

keresztes vipera, áspisvipera, szarvasvipera, avicenna-szarvasvipera, áspiskígyó, levantei vipera, arab efa

A keresztes vipera tudományos neve Vipera berus. A latin eredetű nemzetségnév a latin „élő”, vivus és „szülni”, parere (lásd: parent) összevonásából ered, minthogy a viperák a tojásaikat gyakran a testükön belül keltik ki. Ebből ered a viviparus, „elevenszülő” kategória is.

5 John Churchill 1st_Duke_of_Marlborough_arms

wyvernek John Churchill herceg (1650 – 1722) címerében

A címertan sárkánykígyója angolul wyvern; eredete ugyanez.[6] A fajnév a középkori latinban kígyót jelentett.[7] A taxon Linnétől (1707 – 1778) származik 1758-ból[8]; a továbbiakban csak azt jelzem, ha valamely változat nem tőle és ebben az évben. Az áspisvipera a tudomány berkeiben Vipera aspis. Az aspis, „áspiskígyónk” eredete, görögül az egyiptomi viperát jelentette, eredetileg pajzsot, a nyaka körüli páncél alapján. Innen került át a latinba.[9] Egyikük sem él Egyiptomban, ilyenképpen eleve kizárhatók. A szarvasvipera, Cerastes cerastes több tudományos névváltozáson is átesett, neve a latin „szarvas”, cervus szóból származik. Erős mérget választ ki. A maga 60-75 centiméteres hosszával[10] viszonylag rövidnek is mondható. Még valószerűbb az Aspis (vagy Cerastes) vipera tudományos nevű avicenna-szarvasvipera[11], mely még rövidebb, még a leghosszabb sem éri el a fél métert.[12]


Éppen ez a valószínűség inspirálta Josephus Nicolaus Laurentit[13] (1735 – 1805) 1768-ban a tudományos név Aspis cleopatraere és John Edward Grayt (1800 – 1875) 1842-ben Aspis cleopatrára (nem tartós) változtatására.[14]


6 Jan_Giorgio_1791-1866

Giorgio Jan (1791 – 1866)

Az avicenna név nem egyszerű tiszteletadás Avicennának (980 – 1037) – Giorgio Jan 1859-ben[15] –: Avicenna behatóan foglalkozott a kígyókkal.[16] A rövid áttekintés [17]  nem zárul le, egyéb források más jelölteket is felsorolnak. A múlt-kor portál Fulco Pratesi kutatásaira hivatkozva helyesen állapítja meg, hogy Kleopatra halálát nem áspiskígyó okozta, amint azt olykor feltételezték; ám különös megfogalmazása fordítási hibát vagy félreértést sejtet. Azt írja egyfelől, áspiskígyó nem él Egyiptomban, másrészt viszont szintén túlméretesnek ítéli az egyiptomi kobrát.[18] Itt a probléma az, hogy az áspiskígyó és az egyiptomi kobra ugyanaz a faj.[19] Tudományos neve az egzotikusan csengő Naja haje. A nemzetségnév a hindu mitológia naga kígyódémon-nemzetségéből[20], az pedig a szanszkrit naga, „kobra”, a fajnév pedig az arab hayya, „kígyó” szóból ered.[21] A „kobra”, azaz a csuklyás kígyó neve eredete a latin colubra, „nőstény kígyó”.[22] A Corriere della Sera, ahol a cikk megjelent, éberen vigyázza a hozzáférést, de egyéb referenciákból az olvasható ki, hogy Fulco Pratesi az egyiptomi kobra mellett, helyesen, a szintén gyanúba sodort levantei viperát zárja ki, tudományos nevén (Macro)vipera lebetina. Ugyanakkor Pratesi a kígyóelmélet híveként az arab efát javasolja.[23] Az „efa” az egyiptomi arabban eja.[24] Az efa tudományos neve Echis carinatus: a nemzetségnévvel már találkoztunk Ekhidna ősanyánk neve vizsgálatakor. Eredete a görög ekhis, azaz „kígyó”, „vipera”. A hajógerinc latinul carina. Pratesivel egyet kell értsünk: érvei alapján valóban az efa kerülne ki győztesen a versenyből, ha Kleopatra halálát tényleg kígyó okozta volna.


[1] http://mek.oszk.hu/04500/04595/html/magyar.htm#d1e24355

[2] http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/05.htm#35

[3] A természet históriája

[4] a kígyóelmélet csattanós cáfolata

[5] De öngyilkos lett-e Kleopatra egyáltalán?

[6] viper

[7] Vipera berus

[8] http://www.iucnredlist.org/details/157248/1

[9] asp

[10] http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1849.html

[11] http://www.hotdog.hu/kigyok/kigyok/viperafelek

[12] http://eol.org/pages/2817781/details

[13] Aspis cleopatrae

[14] Aspis cleopatra

[15] http://www.moroccoherps.com/en/ficha/Cerastes_vipera/

[16] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4340534/

[17] Kleopatra kígyóinak rövid sora

[18] múlt-kor

[19] egyiptomi kobra = áspiskígyó

[20] naga

[21] http://www.mapress.com/zootaxa/2009/f/zt02236p036.pdf

[22] cobra

[23] Echis carinatus

[24] http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/1850.html

Advertisements

6 responses to “Kleopatra kígyói

  1. Bocsánat a látszólag indokolatlan asszociáció miatt (de meg tudom magyarázni!).

    Kedvelik 2 ember

  2. A mi kígyó szavunk ősi örökség az uráli korból, vö. erza guj (гyй), udmurt kij (кый). https://hu.wiktionary.org/wiki/k%C3%ADgy%C3%B3

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: A baziliszkusz-család | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Hiénákról | SUNYIVERZUM

  5. Visszajelzés: Napfivér, Holdnővér: búcsú a ptolemaidáktól | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s