A hölgy, a menyét és a hölgymenyét rövid, de bonyolult története

Oil on Wood 54.8 x 40.3 cm

Leonardo da Vinci (1452 – 1519): Hölgy hermelinnel (1489 – 1490) – a mester bizonyára nem látott hermelint

„»Bárki vagy is,« mondotta, »köszöntsed az asszonyom, örvendj:
argosi Alcmene megkönnyült, gyermeke megjött.«
Felpattan, kulcsolt kezeit szétnyitja riadtan
az, ki az áldott méh úrasszonya: s én szülök immár.
Hírlik, a megcsalt istennőt kinevette Galanthis,
az meg feldühödött, a leányt megfogta hajánál,
földön húzta. A lány fölkelne, de visszataszítja
ekkor, s két karját mellső lábbá alakítja.
Megmaradott virgonc természete, háta se veszti
régi szinét: pusztán más most, mint volt, az alakja.
S mert a szülő nőnek hazugul használt vala szája,
száján szül, s itt él palotánkban, mint azelőtt is.”

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Átváltozások IX., Alcmene és Galanthis
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[1]

2 galanthis

Az állatok keletkezéséről (Περὶ ζῴων γενέσεως, Peri zoon geneseos) című munkájában Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) maga hitetlenkedve, de a klazomenai Anaxagorasnak (Kr.e. 510? – 428) tulajdonítja azt a tanítást, hogy a menyét a száján át ad életet kicsinyeinek.[2] Alcmene Heraklest nehezen szüli meg, de szolgálólánya észreveszi Junót, amint kezeit térdén összezárva akadályozza Jupiter fattyának világra jövetelét. Amint mottónkban Ovidius leírja, csellel él úrasszonya érdekében, sőt, a becsapott istennőt ki is neveti. A büntetés nem marad el, a lányt a sértett Juno átváltoztatja. De mivé? Egyes források szerint macskává, mások szerint menyétté (ékes tanúságául, hogy efféle bizonytalanságok nemcsak szentek állattani besorolásakor léphetnek fel), bár ezúttal még gyík is felmerül.[3] Ovidius nem nevezi nevén Galanthis „utódállatát”, megfogalmazása mégis félreérthetetlenné teszi, hogy menyétre gondol, hiszen az állat, amelyről ír, Anaxagoras nézeteihez hűen a száján keresztül szül. A valamikor 100 és 300 között alkotó Antoninos Liberalis átváltozási története teljes egyértelműséggel menyétről ír ugyanebben a történetben.[4] Más népek fantáziáját, ha lehet, olykor még mélyebben megmozgatta a menyét.

3 Sekien Kamaitachi

Sekien (1712 – 1788): Kamaitacsi

4 ramidreju

Ramidreju

Az ír menyétek boszorkányos képességűek; a kama (sarló) és itacsi (menyét) szavakból összeálló kamaitacsi egy rémítő japán szörny neve, ám a szörny valóságos alakja ismeretlen az általa diktált sebes tempó miatt.[5] A kantábriai hitvilág Ramidreju nevű szörnye is menyétre emlékeztető, százévente egy nyest vagy menyét szüli újjá.[6] A régi porosz „menyét” szó, a mosuco az „anya húga”, moazo szóból származik, sok állat nevéhez hasonlóan tabuszóként. Kelet-Európában a menyétre szokás volt tabuszót alkalmazni. Bulgáriában és Macedóniában, különösen nők részéről, a menyétet babonás félelem övezi. Ugyanakkor a mosuco lehetséges etimológiája gyanánt a litván mósa is felmerül, melynek jelentése: meny.[7] Azonban mielőtt a magyar szótörténetre rátérünk, vetünk még egy pillantást az angol weasel, „menyét” szóra. Valószínűsíthetően az előgermán wisand szó áll a háttérben, jelentése bölény (mely egyben a bison, „bölény” szó eredete is), mirigyváladékuk hasonlóan kellemetlen szaga alapján. Nem kizárható a latin vissio, „bűz” mint ősforrás.[8]


5 menyet

menyét

A Dominas Zypazzon et Hewlgazzon (Szépasszony és Hölgyasszony) kifejezés egy 1374-es soproni okiratban fordul elő.[9] A (Pravigyi) Szamota István (1867 – 1895) által összegyűjtött és Zolnai Gyula (1862 – 1949) által sajtó alá rendezett Magyar oklevél-szótárban a hölgy címszónál azt találjuk, az oklevelekben a „hölgy” elsődleges jelentése menyét volt, de, mint a soproni okirat idézésével bizonyítják, már nagyon korai időktől jelentett asszonyt is.[10] „Hölgy” szavunk lapp őse kaptye (a hangtani csavarok ismertetésétől ezúttal is elállunk), mely valamely kistermetű prémes állat nőstényét jelenti.[11] Ám „hölgy” helyett a „meny”-ből képezett tabuszó, a „menyét” nálunk is erősebbnek bizonyult. A Dunántúlon a „menyétasszony” szót is használják, és országszerte számos népi hagyomány is fűződik a menyéthez.[12]

6 hermelin

hermelin téli bundában

Ugyanakkor a hermelint magyarul hölgymenyétnek hívták. A „hermelin” szó hozzánk az ófelnémet harmolóból jutott, mely ott a harmo, a menyét kicsinyített képzése. És hogy a kör bezáruljon: miután a „menyét” szó teljesen visszaszorította a „hölgyet”, a nyelvújítás korában a hölgymenyétből elvonták az első tagot, és „úriasszonyi” értelemben használták.

Azaz a kör áttekintve: a „hölgy” finnugor eredetű, jelentése: menyét; a „menyét” tabuszó – összefüggésben más népek hagyományaival nők és menyétek rejtelmes kapcsolatáról – kiszorítja a „hölgyet”; egy másik állatra azonban, a hermelinre ezt alkalmazzák, sajátosan „hölgymenyét” alakban; a nyelvújítás a „hölgyet” „asszonnyá” varázsolja; a hermelin meg mint „menyétke” „él tovább”.

7 Guillims_Display_of_HeraldryA menyét tudományos neve Mustela nivalis. A nivalis (lásd: NIVEA) jelentése: hófehér, a mustela a latin menyét, feltehetőleg a mus, „egér” szó alapján.[13] A hermelin a tudományos élet berkeiben Mustela erminea. A fajnévről John Guillim (1565? – 1621) Heraldikája (Display of Heraldrie) feltételezi, hogy a hermelin (esetleges) őshazájának, Örményországnak (Armenia) nevét tükrözi, de szürkébb fantáziájú nyelvészek inkább annyiban maradnak, hogy végső eredete a litván sarmu.[14]


[1] http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#65

[2] Az állatok keletkezéséről

[3] http://www.mythologydictionary.com/galanthis-mythology.html

[4] Antoninos Liberalis

[5] weasel folklore

[6] http://ejje.weblio.jp/content/Ramidreju

[7] http://www.all-about-ferrets.com/wp-content/uploads/Article-EN.pdf

[8] weasel

[9] Sopron vármegye története

[10] Magyar oklevél-szótár

[11] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[12] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1726.html

[13] http://www.merriam-webster.com/dictionary/mustela

[14] http://www.jungledragon.com/specie/4991/stoat.html

Reklámok

4 responses to “A hölgy, a menyét és a hölgymenyét rövid, de bonyolult története

  1. Kamaitacsi logaritmikus spirál formája gyönyörű a maga önhasonlóságával, önnön magából való örökös újjászületésével.

    Kedvelik 1 személy

  2. Csak úgy, mint ez a történet.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Újabb fényutak | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s