A béke útjainak fürkészése

Vajon mikor írták le először? Ezt látom: a Virginia-, a Jordánszky- és a Debreceni Kódexben, a XVI. század elején. Aztán éldegélt a szó, csöndes békében.

Kosztolányi (1885 – 1936): Ábránd egy szóról. Pesti Napló, 1918. január 1[1]

1 Saint-Télesphore

Kanada, Saint-Télesphore

Előrevesszük a szó rövidített történeti áttekintését, mivel ezúttal nem ez lesz fő csapásirányunk. A latin pax, „béke” szó az alapja a nyugat-európai elnevezéseknek, melyben az ősi indogermán pag-, pak- gyök figyelhető meg, jelentése: megerősít.[2]

2 Rubens (1577 - 1640) A béke áldásainak allegóriája ( 1629-30)

Rubens (1577 – 1640): A béke áldásainak allegóriája ( 1629-30)

Ugyanebből a gyökből fejlődött ki a „megállapodás”, a latin pactum és a Kr.e. első évezredben szerkesztett zoroasztriánus Aveszta pas, „megbéklyózni” szava is.[3] Mindezt figyelembe véve talán jobban is járunk vele, hogy a magyar „béke” szó eredetéről ma sem tudunk többet, mint közel egy évszázada Kosztolányi, aki a mottónkként idézett cikkében „török-tatár, csatagáj eredetű szónak” írja. Az eredeti jelentése a belső béke, azaz nyugalom lehetett.[4] 


Psalmi idioticinek nevezik azokat a zsoltárokat, amelyek nem bibliai eredetűek, hanem kegyes magánszemélyektől származnak. A korai zsinatoktól kezdve ellenséges egyházi légkör vette körül ezeket a himnuszokat, nem is csodálhatjuk, ha mindössze három maradt fenn közülük, azok is az által, hogy liturgikus szerephez jutottak.

A Φῶς Ἱλαρόν vagy Lumen Hilare (Boldogságos fény) a keleti egyházak vecsernyéibe került be (később evangélikus és anglikán szertartásokba is[5]), a Te Deum laudamus (Téged, Isten, dicsérünk) önálló katolikus hálaadási ünnep.

Végezetül a Nagy doxológia, azaz az isteni fenség nagy dicsőítése, a Gloria in Excelsis (Dicsőség a magasságban) a második keresztény misetétel.[6] A Liber pontificalis, azaz a Pápák könyve[7] szerint ez utóbbi, addig reggeli imádságként[8] mondott zsoltárt Szent Telesforos pápa († 139?) iktatta a mise áldozati liturgiája elé (ez a pápa vezette be a karácsonyi éjféli misét is), de jóval később csak Szent Symmakhos pápa († 514) tette kötelezővé.[9]

3 Gloria_5_(init)

A Nagy doxológia így indul:

Gloria in excelsis Deo
et in terra pax hominibus bonæ voluntatis,

azaz:

Dicsőség a magasságban Istennek!
És a földön békesség a jóakaratú embereknek!

Vagyis Lukács evangéliumából az angyalok lelkes éneke Jézus születésekor. Szent Jeromos (347? – 420?) V. század eleji egységesített Vulgatájában ugyanez:

Gloria in altissimis Deo, et in terra pax hominibus bonæ voluntatis. [10]
Luk2:14

A magyar fordítással azonban óvatosnak kell lennünk. A Károli-bibliában, meglepetésünkre, ezt találjuk:

Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! [11]

A látható és erőteljes különbséghez egyetlen betű, egy szóvégi szigma vezet. Rotterdami Erasmus (1469? – 1536) helyesnek gondolta, miután szembesült a Vulgata hibáival, hogy 1516-ban görögből maga fordítsa le az Újszövetséget latinra.[12] Mikor a görögül nem jól tudó Luther 1534-ben a wartburgi „várfogságban” németre fordítja az Újszövetséget, nagyban támaszkodik az Erasmus-féle latin változatra. A görög eredeti:

Δόξα ἐν ὑψίστοις θεῷ καὶ ἐπὶ γῆς εἰρήνη ἐν ἀνθρώποις εὐδοκίας, vagy
Δόξα ἐν ὑψίστοις θεῷ καὶ ἐπὶ γῆς εἰρήνη ἐν ἀνθρώποις εὐδοκία.

Jókora gyűjteménye van, eredeti görögnek tekintett források melyik változatot alkalmazzák.[13] Rotterdami Erasmus kezébe valamelyik szóvégi szigma nélküli verzió kerülhetett, és ennek megfelelően, teljes jóhiszeműséggel, ezt a latin fordítást adja, Károli fenti fordításával egybecsengő értelemben:

Gloria in excelsis Deo, et in terra pax, hominibus bona voluntas. [14]

Károli Gáspár (1529? – 1591) a Vizsolyi Biblia [15] (kinyomtatva: 1590) ELÖL IARO BESZED-ében fő forrásaként a Vulgatát említi, valamint aSeptuagintát, ez azonban, noha görög nyelvű, újszövetségi részeket nem tartalmaz. Megnevez újkori fordítókat és tudós magyarázókat (ám köztük sem Rotterdami Erasmust, sem Luthert). Lukács evangéliumának legalábbis ezt a versét tehát feltehetőleg ezektől az újkori fordítóktól vette.

Vizsolyi Biblia – ELÖL IARO BESZED

Luther fordítása hűségesen támaszkodik Erasmuséra.

Ehre sey Gott in der Höhe Vnd Friede auff Erden Vnd den Menschen ein wolgefallen. [16]

4 14k

Luther (1483 – 1546) íróasztala a bálnacsigolya lábtámasszal a wartburgi “várbörtönben”

Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik görög „eredeti” lehet az eredeti, a problémát teljességében látó és bemutató G.d.Magister [17] elfogadott filológiai elvet javasol, amikor, szemben az irodalmiasabban hangzó, hármas csoportra bontható (dicsőség Istennek – béke a Földnek – jóakarat az embernek) szigma nélküli változattal szemben a hagyományos, Vulgata szerintit preferálja. Az ἐν ἀνθρώποις εὐδοκία formában az εὐδοκία alanyesetben áll, jelentése: az embereknek jóakarat; a szóvégi szigmával „a jóakarat embereinek”, „jóakaratú embereknek” magyar változat felel meg (melyek közül ma az első a „hivatalos”[18]). Ez a filológiai elv a lectio difficilor, nehezebb olvasat elve. Valószínűbb, hogy tévedésből könnyebben értelmezhető szöveg jön létre a nehezebből, mint megfordítva. Ez a Vulgata változatát valószínűsíti.


Veit Harlan (1899 – 1964) 1940-es náci propagandafilmje után nyilván nem lehet ugyanazzal a szemmel olvasni Feuchtwanger (1884 – 1958) 1925-ben  lendületes, olvasmányos stílusban megírt Jud Süß című regényét (mind a regény címszereplője, mind írója zsidó származású – ebből a náci propagandagépezet csak az egyiket tartotta fontosnak ez alkalommal). A könyv 1990-es Tandori Dezső-féle fordításából vett idézettel illusztráljuk G.d.Magister észrevételét, hogy kérdésünkben már Feuchtwanger is tisztán látott.[19]

A görög szövegben „eudokias” áll, amit a Vulgata és a katolikusok nagyon helyesen „bonæ voluntatis”-nak, „jóakaratú”-nak fordítanak. Erasmus azonban Bibliáját olyan kézirat alapján adta ki, ahol – helytelenül – „ eudokia” állt, s nélkül, ennek alapján készítette Luther is a fordítását, s írta a kérdéses helyen: „jóakarat”. Erasmus bizonyára felfedezte volna a hibát. ha nem siet annyira. Hajtotta azonban a becsvágy, hogy Bibliáját még a Ximenes kardinálisé előtt kiadhassa. Ezért azután. bár minden tisztelet az egyháztanácsi elnök úrnak, a lutheri karácsonyi evangélium szövege itt nincs egészen rendben, s őfenségének van igaza a kérdésben.


A Vulgatához hű az angol King James Biblia:

Glory to God in the highest, and on earth peace, good will toward men.

A számos angol nyelvű bibliafordítás többnyire a „jóakaratú” szó értelme körül forog, és többük arra jut, hogy az az isteni tetszésnek megfelelés.[20]


Bár Beethoven (1770 – 1827) a Missa solemnis (op.123) egy más helyénél írta partitúrájába: Könyörgés külső és belső békéért, már Bach (1685 – 1750) Gloria in excelsisét (BWV191) hallgatva is úgy érezzük, a Föld békéje és a belső béke, a magyar „béke” szó eredeti jelentése egybeolvadnak.


[1] http://mek.oszk.hu/06200/06274/06274.htm#119

[2] peace

[3] pact

[4] Etimológiai szótár

[5] http://morechrist.blogspot.hu/2013/08/phos-hilaron.html

[6] Psalmi idiotici

[7] Liber pontificalis

[8] http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=9

[9] http://www.newadvent.org/cathen/06583a.htm

[10] http://www.biblestudytools.com/vul/luke/2.html

[11] http://biblia.hit.hu/bible/karoli/LUK/2

[12] http://www.aszevgim.hu/litera/ref_bibliaford.pdf

[13] http://biblehub.com/text/luke/2-14.htm

[14] http://laudator.blog.hu/2008/06/13/biblia_es_filologia

[15] Vizsolyi Biblia

[16] http://www.bibel-online.net/buch/luther_1545_letzte_hand/lukas/2/#14

[17] http://laudator.blog.hu/2008/06/13/biblia_es_filologia

[18] http://szentiras.hu/SZIT/Lk2

[19] http://www.libri.hu/konyv/lion_feuchtwanger.jud-suss.html

[20] http://biblehub.com/luke/2-14.htm

Advertisements

3 responses to “A béke útjainak fürkészése

  1. Psalmi idiotici: Óvatosan kell tehát bánnunk az idióta szó jelentéseivel.
    Lumen Hilare: Vajon innen jön az angol hilarious szava?
    Úgy hallom, a BWV 191 beemeltetett a H-moll misébe. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Így van, ennek “pejoratív” mai értelme nem régi keletű.
    Igen, természetesen. A hilarious szónak ez az eredete, és a valóságban nem létező “Szent Hilárius” tréfás mondásainak gyújteményes kiadásai is erre céloznak.
    Pontosan ez történt a Gloria in excelsis kantátával!

    Köszönöm!

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s