Rózsák és kígyók

1 pharaohs-snake2 roseAz élettelen nimfa, Rhodon testébe botlott bele Kloris virágistennő. A csodaszép testet virágként kívánta feléleszteni, és ehhez több isten segítségét kérte. Afrodite saját vonzerejével ruházta fel a virágot, Dionysos illattal (az eredményből kikövetkeztethetően nem a sajátjával), a három Grácia ragyogást, bájt és örömöt ajándékozott neki. Kloris szeretője, a kissé promiszkuusnak tűnő Zefyros, nyugati szellő tovafújta a viharfelhőket, hogy Apollon napsugarai életre kelthessék a virágot, a rózsát.[1] (A görög kor is szerette a rokokót, nemcsak a rokokó a görögöt.) 3 RhodosRhodos neve talán a rózsa, azaz a görög rhodon szóból származik (Rhode istennő „közvetítésével”), talán a rhoiából (gránátalma), talán, így a szkeptikusok, a szigetet ellepő kígyók föníciai szavából, az erodból.[2] A rhododendron „leágazásaival” már foglalkoztunk, utalva Rhodos nevének egyik lehetséges eredetére is.


4 Rhodium-BubbleAmikor William Hyde Wollaston (1766 – 1828) a palládium felfedezése után egy vörös csapadékból, a nátrium-ródium-kloridból:

Na3RhCl6·12H2O

1803-ban hidrogénes redukcióval izolálta a ródiumot, röviddel ez után, 1804-ben ő maga adta az új nemesfém (könnyű platinafém) nevét[3], mely a magyar nyelvújításban a rozsany[4] nevet nyerte el (a büzenynél jobb).


A vas(III) kation és a rodanid anion kimutatására egyaránt alkalmas az a reakció, amikor a sóoldataik összeöntésével vörös színű vasrodanid anion, [Fe(SCN)]2+ jön létre (mely maga is elbomlik további higítással).[5]

5 rodanid

Innen nyeri maga a rodanid gyök, (SCN) a nevét.[6]  A mai nevezéktan, mely szeret megszabadulni a hagyományos nevektől, a „tiocianát” szót erőlteti, bár a cián, cianid, cianát természetesen szintén hagyományos.

Az -át végződés a névben az anion oxigéntartalmára utal (mégpedig a sztöchiometriailag „legkézenfekvőbb” oxigéntartalmú gyökre). Az oxigén növekvő mennyisége alapján beszélünk például hipokloritról, kloritról, klorátról és perklorátról. A kén jelenléte alapján az anionok nevében attól függően használjuk rá a görög theion vagy a latin sulphur kellőképpen eltorzított megfelelőjét, hogy az anion formálisan egy oxigéntartalmú gyök oxigénjének kénre cserélésével kapható-e vagy sem. Érdekes nyelvi „ötvözetet” jelent az analóg fényképészetben használt fixírsó, a nátrium-tioszulfát anionja, (S2O3)2-. A cianát, (CNO) oxigénjének kénre cserélése (nem laboratóriumban, csak papíron) adja a tiocianátot.

Maga a rodán ugyanúgy párosan dirodán, (SCN)2 formájában létezik, mint a nem nemes elemi gázok és a dicián, (CN)2. Fehér por, mely idővel, további kapcsolódásokkal vöröses pararodánná polimerizálódik, képlettel (SCN)x.
Ha nem is a leghasznosabb, mindenesetre a leglátványosabb rodanid a higanyvegyület, Hg(SCN)2. Még csak nem is önmagában, ami szelídnek látszó fehér por. Elsőként feltehetőleg Jöns Jakob Berzelius (1779 – 1848) állította elő 1821-ben.[7] Tiszta változatban jóval később csak Otto Hermes (1838 – 1910) szintetizálta (1866-ban ).[8] Friedrich Wöhler (1800 – 1882) hozta ki belőle a maximumot azáltal, hogy még ugyanabban az évben felhevítette.[9] Az eredmény valóban hajmeresztő. (Az itt látható film dramaturgiája gyenge: az érdektelen előkészületeket idegtépően hosszasan mutatja.)[10] 165°C fölött a por recsegve-ropogva hatalmas tömeggé duzzad.[11] 1865-ben mind az augsburgi Polytechnisches Journal [12], mind a New York Times [13] (utóbbi a londoni Pharmaceutical Journal beszámolójára támaszkodva), hogy Párizsból új gyerekjáték indult hódító útjára, Wöhler alapötlete nyomán, a fáraó kígyója. Amint azt az augsburgi szaklap megemlíti, a kísérlet baleseteket okozott – később be is tiltották a játékot. A halálos baleseteket az oxidáció speciális vegyi lefolyása okozza. 6 rodanidAz elsődleges reakció tehát (a leírás sorrendjében) cinóbert, szénkéneget és szénnitridet ad. A cinóber aztán a hő hatására elemi higannyá és kéndioxiddá bomlik tovább. A szénkéneg rendkívül gyúlékony, lobbanáspontja 90°C (egy melegebb lámpakörtén a gőze már felrobban).[14] Bár erős idegméreg, a kísérlet hőhatásai alatt szétbomlik. Az igazi veszedelmet a hatalmas térfogat túlnyomó részét kitevő szénnitrid jelenti. Vízben ugyan oldhatatlan, de a hírhedten mérgező diciánná bomlik. Az 1830-as években Berzelius is megvizsgálta a reakcióterméket, polimerszerkezetet figyelt meg (egy még több atomból álló és más elemeket is tartalmazó molekulát), melyet heptazinnak keresztelt el. Justus von Liebig (1803 – 1873) a termék nevét melonra változtatta.[15] Biztosra vehető, hogy a szénnitrid és egyéb reakciótermékek vehettek részt a polimerizációban. A szénnitrid története 1985-ben váratlan fordulatot vett, amikor Marvin L. Cohen és Amy Liu megjövendölték a vegyileg azonos összetételű, ám szigorú kristályszerkezetű β-szénnitrid létezését, mely (ha valaki egykor előállítja), tették hozzá négy évre rá, keményebb lesz a gyémántnál. (Gyémántnál keményebb anyagokkal már foglalkoztunk.) Azóta azonban sikerült előállítani a megjósolt vegyületet, igaz, mikroszkopikus mennyiségben.[16]


A fáraó kígyója túl veszélyes játék a háztartásokban. Merész szellemek alternatívaként a fekete kígyót javasolják, azaz porcukor kémiailag kötött vizének elvonását tömény kénsavval. Én ezt is inkább meghagynám vegyi laboratóriumoknak.


[1] Rhodon

[2] Rhodos

[3] Ródium

[4] http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=20634

[5] http://duch.sd57.bc.ca/~rmcleod/Chemists_Corner/Iron_-_1.html

[6] rodanid

[7] https://www.pinterest.com/pin/530369293594867558/

[8] Otto Hermes

[9] Friedrich Wöhler

[10] http://indavideo.hu/video/A_farao_kigyoja

[11] http://www.kiserletezzz.sokoldal.hu/?oldal=eDXcowo6f8

[12] http://dingler.culture.hu-berlin.de/journal/plain/pj178

[13] http://www.nytimes.com/1865/12/09/news/pharaoh-s-serpents.html

[14] szénkéneg

[15] heptazin

[16] http://self.gutenberg.org/articles/beta_carbon_nitride

Reklámok

One response to “Rózsák és kígyók

  1. Visszajelzés: Nyugat-Ausztrália legszebb balusztrádja | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s