Fafner nyaka, avagy a Bejrúti Ünnepi Játékok

Mime:
Fafner, der wilde Wurm

Wagner (1813 – 1883): Szigfrid[1] (1871), I/1

Fafner, a renyhe rém…

Lányi Viktor Géza (1889 – 1962) fordítása

1 Bejrut

Zöld domb Bejrútban

A magát biztonsági okokból sárkánnyá változtató átmeneti gyűrűtulajdonos óriás, Fafner a szövegkönyv tanúsága szerint nem sárkány, hanem féreg: A Nibelung gyűrűje lapjain kizárólag Wurmként emlegetik.

2 Hendrich (1854 – 1931) Sigurd és Fafnir (1906)

Hendrich (1854 – 1931): Sigurd és Fafnir (1906)

Ez nem véletlen: az északi mondakincs alapszereplője a Lindwurm, a kétlábú, eredetileg szárnyatlan, majd röpképessé evolválódott szörnyeteg, melynek nevéről már a Grimm-testvérek[2] is kimutatják, hogy merő szószaporítás. Az ófelnémet lint kígyót jelent, a wurm eredetije, az óskandináv ormr úgyszintén, és ezek olvadtak össze Lindwurmmá.

3 Klagenfurt_Lindwurmbrunnen

Lindwurm-kút Klagenfurtban (a Lindwurm Klagenfurt címerállata is)

Ilyenképpen, meglepetésünkre, nem is áll messze a német művészettörténetre oly nagy hatást gyakorló hárs, Linde szó eredetétől, ami az indogermán lent, „hajlékony”.[3] (Az ófelnémet lintet mindazonáltal nem vezetik vissza indogermán gyökerekhez.) Talán ezért avatta erdei fává a hársat Wagner, melynek árnyékában Szigfrid lepihen.

Wagner a teljes Tetralógia bemutatóját 1875-re tervezte, de főleg anyagi okokból – Bismarckot (1815 – 1898), csalódására, nem tudta adakozásra bírni – végül csak a következő év augusztus 13-án, 14-én, 16-án és 17-én került rá sor.

6 Rhinemaidens1876

A rajnai sellők megpróbáltatásai 1876-ban

irichth001p1

Richter János (1843 – 1916)

5 1851_Richard_Fricke_1818_1903

Richard Fricke (1818 – 1903)

A teljes ciklust Richter János (1843 – 1916) vezényelte.[4] A rendező, az eredeti foglalkozására nézve koreográfus Richard Fricke élményeiből naplót írt, melyet Richard Wagner próba közben 1875-76 címen adtak ki.[5] Wagnert különféle testi nyavalyák kínja sem gátolta, hogy amíg csak bírta, hegyi kecskeként szökellve ne osztogatta volna gyakran pikírt tanácsait. A próbákon jelen volt a fő támogató II. Lajos bajor király és Nietzsche (1844 – 1900). Nietzsche ugyan erős fejfájása miatt gyógykezelésre egy hétre Klingenbrunnba távozott, de az előadásokra már visszatért. A Korszerűtlen elmélkedések sorában negyedik, egyben utolsó értekezést, a Richard Wagner Bayreuthbant a Wagnerrel szemben táplált új keletű ellenérzései miatt már vonakodott kiadni, de barátja, Heinrich Köselitz (1854 – 1918), azaz a Nietzsche által kapott nevén Peter Gast zeneszerző rábeszélésére mégis a publikálás mellett döntött. Wagner örömmel és szívélyesen fogadta a hízelgő hangú művet. Nietzsche Bayreuthban, az ottani légkörben szerzett tapasztalatai az utolsó cseppek közé tartoztak a pohárban Wagner ellen formálódó indulataiban. 8 ub4
Nem annyira a művészi élet számos nagysága zavarta, mint a hangulat és a nézőtéren megjelenő több koronás fő: II. Péter (1825 – 1891) brazil, valamint I. Vilmos (1797 – 1888) német császár; Károly Sándor szász-weimari-eisenachi nagyherceget (1818 – 1901) Liszt (1811 – 1886) fogadta a vasútállomáson.

valaszto

9 Pedro_II_of_Brazil 1876

II. Péter (1825 – 1891) brazil császár

10 Wilhelm1

I. Vilmos (1797 – 1888) német császár

11_Carl_Alexander

Károly Sándor szász-weimari-eisenachi nagyherceg (1818 – 1901)

Fricke óva intette Wagnert, hogy a Ring állatseregletét realisztikusan jelenítse meg a színpadon, de mindhiába: Wagnert kemény fából faragták. Sosem látta ugyan az angol Dykwynkyn (1809 – 1887) – születési nevén: Richard Wynn Keene – merész és ihletett munkáit, mégis megbízott Edward Dannreuther (1844 – 1905) karmester és műveinek első angol fordítója, a különben a szűk bizalmi köréhez nem tartozó Alfred William Forman (1840 – 1925) értékítéletében, akik rövid határidővel megbízták a már java korú mestert az állatsereglet megformálására.


Keene sokoldalú tehetség volt, találmányát, a timsó hozzákeverésével megnövelt tartósságú Keene-féle cementet a mai napig alkalmazzák.[6] De lehetett bármilyen tehetséges és találékony: súlyos nagyothallása miatt a társasági élet peremére szorult, ami a XIX. századi Londonban egyet jelentett a számkivetettséggel.

12 Sun City Kansas

Kőbánya Keene-féle cement előállításához Sun City mellett (Kansas)


De milyen állatok is gyűlnek össze Wagner bárkájában a Zöld Dombon? Grane, Brünnhilde lova megformázására nem volt szükség: az ő szerepét kitűnően alakította II. Lajos Wagnernek ajándékozott kedvenc fekete csődöre, Cocotte.[7] Ám szükség volt egy szarkára („Erdei madárka”), kellett Szigfrid kezébe egy vízi guvat, egy medvével is riogatja Mimét, kosfogat Frickának, néhány áldozati állat Hagen céljainak megfelelően, Wotannak két hírvivő holló; és nem utolsósorban egy sárkány. Nemrégiben előkerült Dykwynkyn művészi kidolgozású színpadterve ez utóbbiról.[8]

A roppant sárkányt csak darabjaiban lehetett Bayreuthba küldeni Londonból, melyek a szoros ütemterv szerint meg is érkeztek, leszámítva a nyakát. Ernest Newman (1868 – 1959) angol zenetudós és -kritikus merész tétele szerint a nyak azért nem jutott el Bayreuthba, mert a címet eltévesztették, és így Bejrútba vetette a sors.[9] Magának Wagnernek a máskülönben méltán ünnepelt fantáziája kevésnek bizonyult efféle elméletek kifőzéséhez. Ő még a bemutató után két és fél évvel is azt írta csüggedten, az a nyak valamelyik vasútállomáson hever London és Bayreuth között.[10] Nem igazak a feltételezések, hogy a fejet így közvetlenül a testhez kalapálták: helyi erők ügyetlen pótnyakat készítettek, ám így nem érvényesültek Dykwynkyn tervei, melyeket Fafner fejének mozgatásához szőtt. Akadhattak, akik szemében a végeredmény siralmas volt, mégis, a jelenlevő, érzékeny fülű és szemű, pontos ítéletű zeneszerző és -tudós sir Charles Villiers Stanford (1852 – 1924), aki számos bírálatot mond a csörömpölő bayreuthi színpadi gépezetről, hátborzongatónak írja le Dykwynkyn sárkányát.[11]


[1] http://www.rwagner.net/libretti/siegfried/e-sieg-a1s1.html

[2] http://woerterbuchnetz.de/DWB/?lemma=Lindwurm

[3] lind

[4] http://www.wagneroperas.com/index1876ring.html

[5] Richard Fricke naplója

[6] Keene-féle cement

[7] részlet Wagner életrajzából

[8] Dykwynkyn színpadterve

[9] Ernest Newman elmélete

[10] Dykwynkyn

[11] sir Charles Villiers Stanford

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s