A szabadság kis süvegei

Valaki a forradalmi Troyes-ban 1790. május 8-án vagy 9-én egy szobor fejére nemezsapkát húzott egy állami ünnepségen. Ma már kideríthetetlen, hogy az időjárási viszonyok okozták, vagy a forradalmár tájékozatlansága (ha utóbbi egyáltalán elképzelhető), mindenesetre a szabadság szent jelképének szánt pileusból a vallási kultusz és az egyeduralkodói hatalom ősi szimbóluma, a frígiai sapka formálódott.

1 Lyon

30-án már Lyonban tűnt fel a bonnet rouge egy helyi szabadságistennő lándzsájára tűzve. Ebben megmutatkozik bizonyos történelmi emlékezet: Julius Caesar (Kr.e. 100 – 44) gyilkosai is hasonló szabadságjelvényt választottak, és úgyszintén dárdájuk hegyére tűzték.[1]

2 Louis_le_dernier3-wiki

A frígiai sapka mint a megalázás eszköze. Lásd még: Hermann Gessler kitűzött sapkája a Tell Vilmos-történetben

A forradalom alatt hivatalos gyűlések alkalmával viseletét kötelezően előírták. A francia történelem további folyamán a sapka mint jelkép története hányattatott. Napóleon (1769 – 1821) ki nem állhatta[2], de a száz napos uralma idején újra feltűnt. Végül csak a III. Köztársaság idején, 1897-ben került újra a pénzérmékre.[3] A lényeges formai különbség a kétféle sapka között az, hogy a frígiai sapka csúcsban végződik, mely viselet közben lekonyul, olyanképpen, mint Hófehérke vendéglátóinak süvege – a hasonlat nem merész, hiszen Walt Disney (1901 – 1966) 1937-ben mint immár amerikai szabadságjelvényt csapta hősei fejébe.

3 symbol_hat_attis_senateA frígiai sapka, tehát az ősi kultikus-hatalmi jelvény mindmáig mindkét Amerika egyik leggyakrabban feltűnő hivatalos szabadságszimbóluma, intézmények, címerek, zászlók sokaságán kapott helyet. A két ellentétes jelentésű sapka mégsem áll annyira távol egymástól, mint gondolnánk.

valasztoKezdjük tehát a sapkák történetét külön-külön. (Később összefonódnak.)
Midas király mesébe illő ostobaságáról számos mitologikus történet fennmaradt. Az egyik ilyen szerint egy alkalommal a király egy részeg öregemberben felismerte Silenost, Dionysos gyámját. Kapott az alkalmon: bőkezűen megvendégelte az öreget, majd visszakísérte Dionysoshoz.[4] A II. században élt Ál-Hyginus kicsit másképp értesült: szerinte Silenos egy másik bor- és szőlőisten, Liber atya csapatából kóborolt el.[5] Az előre sejthető („kívánj akármit”- típusú) hála nem is maradt el. Midas azt kérte botorul, váljék arannyá, amihez csak ér. Ezzel jól el is volt az első megéhezésig, aztán, amikor látta, hogy komolyra fordult a helyzet, a kegy adója, lett légyen az Liber vagy Dionysos, jóindulattal vissza is vette azt.

4 pactolus

Paktolos – Khrysorrhoas – Sart Çayı

Midasnak azt tanácsolta, fürödjék meg a lydiai Paktolos folyóban, mely így megszabadította Midas királyt a bajtól, míg maga a folyó „arannyá” vált. Részint a homoktól, részint a Tmolos hegyről beoldott aranytól, ahonnan ered. Görög neve Ál-Hyginus szerint Khrysorrhoas, „Arannyal folyó”. A mai török neve Sart Çayı.

Hasonlóan nevezetes ostobasága volt Midasnak, amikor kéretlenül belekotyogott Apollon és Pan zenei versengésébe. Pan játékát ítélte jobbnak, így aztán a felbőszült Apollon erőteljes mozdulattal meghúzta a füleit, melyek emiatt szamárfülekké nyúltak.

Kinek jutna igazságmagvat keresni efféle mesékben? – teszi fel a kérdést Vojtech Zamarovský (1919 – 2006). Ám mint rámutat, II. Sarrukín (Szárgon, Kr. e. 771? – 705?) asszír uralkodó XIX. században megtalált sírfelirata döntő fordulatot jelent Midas megítélésében.

5 phrygia-map

Midas Frígia fővárosából, Gordionból származó történelmi személyiség, az állítólagos gordiuszi csomót megkötő Gordias fia.

Feltehető (hagyományosan neki tulajdonított) síremléke feltárása gazdagságáról árulkodik, majd magának Gordionnak a megtalálása és feltárása a XX. században még különösebb tárgyi emlékeket hozott napvilágra: a Kr.e. VIII. sz. végére tehető Midas uralkodása; általa, nevével és arcképével, valamint – ami számunkra a legfontosabb – hatalmi jelképeivel ellátott érmeket veretett. És ez a hatalmi jelkép nem korona, hanem sapka, szamárfejről nyúzott bőrökkel és a fülekkel.
Ugyancsak Ál-Hyginus Kybele ősanyát jelöli meg mint Midas anyját.[6] Ha az „igaz”-ra összpontosítunk a „valódi” helyett, nem megyünk el süket fülekkel az újabb mesebeli elem mellett. Kybelének hatalmas, Görögországra is átterjedő kultusza volt Frígiában. Alakja egybeolvadt a görög Rheáéval. Az ősanya beleszeretett az ifjú pásztorba, Attisba, aki csúnyán végezte. Vagy önkezével vetett véget életének (és a tavaszi megújulás jelképe, az ibolya sarjadt földre hulló véréből), vagy az istennő csonkította meg (későbbi papjai eunuchok voltak). Attis kultusza is beleolvadt a görög szinkretikus vallásba. Jellemzően frígiai sapkával a fején ábrázolták. A fríg hatalmi jelvény a sapka volt.

6 Bust_Attis_CdM

Attis frígiai sapkában

Mithras keleti napisten fennmaradt ábrázolásaiban szintén frígiai sapkában mint hatalmi jelvényben jelenik meg.

7 mithra

Mithras frígiai sapkában

Itt mélyebb összefüggés sejlik fel: a püspöki mitra neve is összefügg Mithrasszal. Az indogermán mei, összekötni áll a mélységben. Az eredetileg nemezből készült sapka is a kötést szimbolizálja, amely révén létrejött, és az isteni hatalom is az oldás és kötés feletti uralom. Az orosz mir, világ és béke szó eredetét is itt kell keresnünk.[7]

8 Judgement_Paris_II_sz_eleje

Paris frígiai sapkában ítél

Később is a fríg, vagy általában véve kis-ázsiai származást frígiai sapkával jelképezték az ábrázolásokban.

valaszto


9 polydeukes_pollux

Polydeikes pilosban

A közönséges, peremtelen sapka ugyanakkor a görög pilos volt. A dioszkurok: Kastor (Castor) és Polydeikes (Pollux) hagyományos ábrázolásaikon ebben a sapkában jelennek meg.

10 kontyos_feketeharkaly

kontyos feketeharkály (Hylatomus pileatus)

Erről, illetve a latinosított pileusról nyerte Linnétől (1707 – 1778) a tudományos nevét a kontyos feketeharkály: Hylatomus pileatus, azaz „sapkás favágó”. A felszabadított római harcos rabszolgák fejére pileust húztak[8], mely így természetes módon vált a szabadság jelképévé.
Ám az, hogy éppen pileust tettek a fejükre, nem véletlen. Feltehető, hogy mivel Kis-Ázsia földjéről sok rabszolgát hurcoltak be, éppen a frígiai sapka elvételét, vagyis a rabságba vetést fordították visszájára a sapka jelképes visszaszolgáltatásával.[9]


[1] phrygian cap

[2] French revolution

[3] http://aramis.obspm.fr/~heydari/divers/marianne-eng.html

[4] Istenek és hősök a görög-római mondavilágban, A-Z

[5] http://www.theoi.com/Text/HyginusFabulae4.html

[6] http://www.theoi.com/Heros/Midas.html

[7] mitre

[8] Tóth Krisztián

[9] http://www.languedoc-france.info/06141204_libertycap.htm

Advertisements

One response to “A szabadság kis süvegei

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s