Színházak avatása és Athén romjai

1812 február 9-én, I. Ferenc (1768 – 1835) király – az utolsó római császárok egyike – pénztámogatásával nyílt meg a Pesti Német Színház, mely német nyelvű előadásokat tartott, tekintettel a pesti értelmiség nagy részének anyanyelvére.
1 Pesti Nemet Szinhaz

Az alkalomra írta Beethoven (1770 – 1827) két kísérőzenéjét Kotzebue (1761 – 1819) erősen aulikus szövegére, a Magyarország első jótevőjét – Szent Istvánról (967? – 1038) – (op.117) és az Athén romjait (op.113).[1] Mindkét művel még az előző évben elkészült.
Az Athén romjai legismertebb száma saját 1809-ben szerzett, eredetileg zongorára írt D-dúr Török indulójának (6 változattal, op.76) törökös kolorittal hangszerelt változata.

1814-ben, mikor Beethoven, örömteli meglepetésére, értesült róla, hogy a Kärntnerthor három énekese az akkor nyolc éve szunnyadó Fideliót fel kívánja újítani, és az eredeti szövegíró, Sonnleithner (1766 – 1835) engedélyével a librettót Treitschke (1776 – 1842) átdolgozza, különféle saját változtatások mellett új nyitánnyal is készült, ám mivel azt nem tudta időben befejezni, a mű az új bemutatón az Athén romjai nyitányával indult. („Ezzel az operával kiérdemeltem a mártírok koronáját” – írta a rengeteg vesződésbe belecsömörlött Beethoven Treitschkének.)[2]

1822 augusztus 31-én Beethoven egészségjavító kúrára indult Badenbe (Baden bei Wienbe). Alig szállt meg az Aranyhattyúhoz címzett fogadóban, felkérést kapott Carl Friedrich Hensler (1761 – 1825) színigazgatótól és drámaírótól, régi jó ismerősétől, aki a bécsi Józsefvárosi Színház jogainak birtokosa volt. A színház épületrekonstrukciója akkoriban fejeződött be, a nyitó előadást Ferenc császár neve napjának előestéjére, 1822. október 3-ára tűzték ki. Carl Meisl (1775 – 1853) császári és királyi flottakapitány két ünnepi darabot írt az alkalomra. Ezek közül az első az Athén romjai átdolgozása volt. Erre az átdolgozásra húzták rá Beethoven zenéjét, ám Beethovent keserves aggodalommal töltötte el az eljárás ügyetlensége. Az ő szűkebben vett feladata abból fakadt, hogy az Athén romjai a Pesti Német Színház megnyitásakor csak a másodikként előadott kísérőzene volt, ezúttal viszont zenéjét az első darabhoz használták, így az illem legalább néhány új szám megírását kívánta meg. Beethoven Badenbe szeptember elsején érkezett, ott írta meg a kísérőzene új számát, a Wo sich die Pulse jugendlich jagen (WoO98) kezdetű kórusos dalt, melyet a kísérőzenében a Török induló után iktattak be.

Ezt a számot a következő évben átdolgozva küldte meg Rudolf főhercegnek (1788 – 1831) egy másik mű, a Gratulációs menüett (WoO3) kíséretében. Ez utóbbi kedves, rövid lélegzetű mű az egyik alapmotívum az 1814-ben, a Bécsi Kongresszus idejére írt nagyszabású, A dicsőséges pillanat (op. 136) című kantátában.

Beethoven az Athén romjai egy indulóját és kórusát az új szöveghez alkalmazta zenei leegyszerűsítések árán – anélkül, hogy egyetlen ütemet is hozzá írt volna, mégis külön műként, 114-es opusként kiadatta. (A kiadást a zenekari szólamok zongora- illetve négykezes letétjei előzték meg.) Az alábbi részletről van szó (az opusmegjelölés a filmen téves):

Az újrahasznosításnak ezeket a kisebb-nagyobb trükkjeit feledteti azonban a kísérőzenéhez komponált teljesen új nyitány. A kísérőzene német címe Die Weihe des Hauses, Házszentelés. Szokás, különösen 1990 után, így is fordítani, ám már németben is jelképes a címadás: a színházavatásra alkalmazza Meisl ezt a szót. Úgyhogy tartalmilag a „hivatalos” Házavatás ellen nem lehet kifogásunk. A szintén külön, op. 124-ként kiadott Házavatás-nyitány Beethoven szimfonikus művészetének egyik csúcspontja. Az utókor szerencséjére a felkérés éppen a barokk ellenpont-tanulmányai után érte a mestert. Alkotóereje és életkedve teljében komponálta a művet: Anton Schindler (1795 – 1864), Beethoven titkára beszámol róla, hogy maga Beethoven nevezte a nyitányt händeli stílusúnak (és különböző témákat elénekelve tudakolta barátaitól, melyiket érdemes választania). Már láttuk, hogy Beethoven tervezett egy barokk ellenpont alapján felépített szimfonikus művet. A fenségesen emelkedett hang és a mesteri ellenpont a legnagyobb Beethoven-nyitányok sorába emeli.

A bemutató előadás nem sikerült fényesen a szoprán, Fanny Heckermann indiszpozíciója és az irányítás egyéb döccenői miatt. A próbákon hiába próbálta Beethoven átlelkesíteni az előadókat, világossá vált, hogy egy ekkora előadóapparátus irányítására immár képtelen. Többen segítségére voltak, balszerencséjükre, mert Beethoven őket okolta a rossz előadásért – mely előadás azonban távolról sem volt sikertelen. Elővételben jó előre elkelt minden jegy, és a közönség hálásan ünnepelte az idősödő komponistát. Többször is előadták a darabot az elkövetkező napokban. Eljött november harmadika, amikor a kompánia immár nem a császár neve napjának előestéjét, hanem szeretett direktorukét ünnepelte egy szerenáddal, néhány kisebb tehetségű zeneszerző darabjaival, illetve egy „ragyogó új szimfóniával”, mely nem volt más, mint Beethoven ötperces Gratulációs menüettje.

Maga Beethoven a Fidelio próbái miatt nem lehetett jelen, de másnap délután háromkor, amikor a színigazgató a kelléktárban ebéddel kedveskedett a művészeknek, megjelent. Egy zenélő óra közelébe ültették, amely a Fidelio nyitányát játszotta. Egy papírra ráírták neki: – figyeljen! Beethoven meghallotta a játékot, meg is jegyezte: amennyivel jobb előadás ez, mint a Kärntnerthoré![3]


Beethoven 1814-ben már tervbe vette, hogy nyitánnyal köszöntse I. Ferenc neve napját, ám késve készült el, végül csak a következő év karácsonyán tudták bemutatni.


[1] A Pesti Német Színház

[2] Paul Robinson

[3] Alexander Wheelock Thayer

Advertisements

One response to “Színházak avatása és Athén romjai

  1. Visszajelzés: Szerencsétlen és szerencsés hajózások | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s